A műholdas navigációs rendszerekre épülő modern világ sérülékenységére figyelmeztetnek azok a kutatók, akik szerint orosz tevékenységhez köthető GPS-zavarásokat észleltek Európa több térségében.
A szakemberek úgy vélik, a jelenség jól mutatja, miként válik a világűr és az ott működő technológiai infrastruktúra a geopolitikai feszültségek új színterévé. A kutatók megállapításai szerint több európai régióban is olyan interferenciát regisztráltak, amely összefüggésbe hozható orosz aktivitással.
Ezek a zavarások elsősorban a repülőgépek és hajók által használt navigációs jeleket érintik. A módszer lényege, hogy a műholdas navigációs jeleket megpróbálják elnyomni vagy torzítani, ami megnehezíti, hogy a földi vevőkészülékek pontos helymeghatározást végezzenek – számolt be róla az NDTV.
Bár a GPS-rendszer sokak számára elsősorban az okostelefonos térképszolgáltatásokkal egyenlő, a technológia a háttérben számos kritikus folyamat működéséhez is nélkülözhetetlen. Emiatt még a kisebb fennakadások is működési problémákat okozhatnak, miközben biztonsági kockázatokat is felvetnek.
A GPS-jelek zavarása A tanulmány szerint a GPS-jelek zavarása egy szélesebb körű tendencia része lehet, amelyben az államok egyre gyakrabban alkalmaznak elektronikai hadviselési eszközöket, és nem kizárólag a hagyományos katonai módszerekre támaszkodnak.
A szakértők arra is rámutattak, hogy az ilyen események száma jelentősen növekedett azóta, hogy Oroszország 2022-ben megindította Ukrajna elleni invázióját. Az európai hatóságok különösen az érzékeny régiókban, illetve a konfliktuszónához közel eső területeken számoltak be gyakoribb GPS-zavarásokról.
A tudósok szerint az ilyen taktikák terjedése rámutathat a globális műholdas rendszerek gyenge pontjaira. A fizikai támadásokkal szemben a jelzavarás sok esetben nehezebben azonosítható és visszakövethető, ami további kihívásokat jelent a hatóságok számára.
Már keresik a megoldásokat A fejlemények hatására európai biztonsági szakértők és döntéshozók olyan megoldásokat keresnek, amelyek növelhetik a navigációs rendszerek ellenálló képességét. A vizsgált lehetőségek között szerepelnek tartalék navigációs rendszerek, valamint olyan technológiák fejlesztése, amelyek gyorsabban képesek felismerni és azonosítani az interferenciát.
A kutatók szerint a kérdés jelentősége a következő években tovább nőhet, mivel a világ országai mind a polgári, mind a katonai műveletek során egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a műholdas infrastruktúrára. Véleményük szerint a jövő konfliktusai már nem csupán a szárazföldön, a tengeren vagy a levegőben zajlanak majd, hanem egyre inkább a digitális és a világűrbeli térben is, ezért a műholdas rendszerek védelme kiemelt stratégiai feladattá válhat.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
