Tavaly az államnyelvvédelmi Ombudsman 2888 panaszbejelentést kapott, és a szankciók száma is nőtt, miközben egyre több állami tisztviselő beszél oroszul – közölte kedden Olena Ivanovszka államnyelvvédelmi biztos, számolt be az rbc.ua hírportál a Media Center Ukrainere hivatkozva.
A jelentés szerint az ombudsman elmondta, hogy a legtöbb szabálysértést – 26%-ot – az online képviseleti irodákban, 19%-ot a feliratok és reklámok terén, a harmadik helyen pedig – 18%-kal – a szolgáltatási szektorban jegyezték fel. „A panaszok benyújtásának minősége is emelkedett, és a nyelvi szabálysértésekkel kapcsolatos közigazgatási ügyek elbírálása is aktívabbá vált +63%-kal. A szankciók száma is nőtt. Összesen 706 szankciót alkalmaztak – 57,2%-ot –, ezek figyelmeztetések voltak, és 95 esetben bírságot szabtak ki” – mutatott rá.
Ivanovszka hozzátette, hogy a tavalyi évhez képest a kormánytisztviselők elkezdtek többet kommunikálni oroszul. „Ez annak köszönhető, hogy a tisztviselők a nyilvános kommunikációban nem állami nyelvet használnak. De a demokrácia szempontjából pozitívan értékelem ezt, a polgárok már nem bocsátják meg a tisztviselőknek a hivatali hanyagságot” – jegyezte meg. Emellett hangsúlyozta a bírságok összege emelésének szükségességét.
A közigazgatási szabálysértési törvénykönyv szerint a következő szankciók vonatkoznak az államnyelv használatáról szóló törvény követelményeinek be nem tartása esetén: első szabálysértés: figyelmeztetés vagy 3400 és 5100 hrivnya közötti pénzbírság. Ismételt szabálysértés (egy éven belül): 8500 és 11 900 hrivnya közötti pénzbírság.
Megnyílt a „Perehresztya” kávézó Kijevben, ahol szigorúan tilos oroszul beszélni. A létesítmény bejáratánál a vendégeket egy „Itt ukránul beszélnek” feliratú tábla fogadja, ami a kávézó koncepciójára utal. Az ukrán média beszámolói szerint a vállalkozás lemondott a „moszkvai” receptekről, többek között a „Raf” italról.
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
Az ukránok egy része megengedné az orosz nyelv tanulását az iskolákban idegen nyelv szintjén azzal az érvvel, hogy ismerni kell az ellenség nyelvét – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A jelentés szerint a szociológusok az 1990-es évek óta tesznek fel kérdéseket az orosz nyelvvel kapcsolatban az iskolákban. Akkoriban szinte mindenki úgy gondolta, hogy az orosz tanulása szükséges. 2019-ben a válaszadók 81 %-a mondta azt, hogy az orosz nyelvet tanítani kellene az iskolákban (bár az oktatás szintje vitatható volt). A teljes körű orosz invázió után az orosz nyelv elsajátítását szükségesnek ítélők aránya 42 %-ra, 2025-re pedig 38 %-ra csökkent.
A megkérdezettek 38 %-a közül, akik szerint érdemes az orosz nyelvet tanulni, mindössze 9 % mondta, hogy az ukrán szintjén vagy legalábbis magasabb szinten kellene tanulni, mint más idegen nyelveket (például az angolt). A fennmaradó 29 % úgy vélte, hogy érdemes más idegen nyelvek szintjén vagy akár alacsonyabb szinten tanulni.
Ezenkívül Ukrajnában tovább növekszik azoknak az aránya, akik szerint az orosz nyelvet egyáltalán nem kellene tanulni az iskolákban – 2023-ban 52 %, most 58 % volt ez az arány. Azokat a válaszadókat, akik úgy vélték, hogy érdemes oroszul tanulni, megkérdezték, mivel indokolják a véleményüket. A leggyakoribb magyarázat szerint az orosz az idegen nyelvek közé tartozik, és általában véve érdemes ismerni az idegen nyelveket (a fejlődés, a nemzetközi kommunikáció stb. érdekében) (az ilyen válaszadók 38 %-a adja ezt a magyarázatot), valamint hogy ez a nyelv elterjedt Ukrajnában történelmileg kialakult helyzet miatt (32 %). A leggyakoribb válaszok között szerepel az az elképzelés is, hogy érdemes ismerni az ellenség nyelvét (14 %).
A KMISZ a saját felmérését 2025. február 14. és március 4. között a teljes ukrán lakosságra kiterjesztve végeezte 1029 válaszadó körében.
Január 30-án lépnek hatályba a Lettországban hozott módosítások a Hitelintézetek törvényében, amelyek betiltják az orosz nyelv használatát a bankautomatákban. A döntésről a Delfi számolt be.
A döntés, amelyet a kormány már tavaly elfogadott, vita tárgyát képezte, mivel sokan attól tartottak, hogy az intézkedés az idősebb embereket hátrányosan érintheti.
A parlament tavaly szeptemberben fogadta el a törvénymódosítást, amely előírja, hogy a bankautomatákon a lett nyelvet kell használni. Ezen kívül az automaták beállíthatók az Európai Unió tagállamainak hivatalos nyelveire is.
Bár Lettországban a készpénz nélküli fizetési módok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, a készpénz még mindig jelentős szerepet játszik a mindennapi tranzakciókban. A Lett Nemzeti Bank felmérése szerint 2024 februárjában a készpénzes tranzakciók az összes napi fizetés 23%-át tették ki.
Ukrajnában a „kisebbségi nyelvek” fogalmát „minoritási nyelvekre” kívánják módosítani, ezenkívül az orosz és a fehérorosz nyelvet kizárják az Európai Charta listájában szereplő nyelvek jegyzékéből – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Tarasz Melnicsuk, a kormány parlamenti megbízottja Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Melnicsuk jelezte, hogy a kormány a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája hivatalos fordításának aktualizálása kapcsán hagyott jóvá egyes törvénymódosítási tervezeteket. A törvényjavaslat a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálásáról szóló törvény címét és rendelkezéseit, valamint az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) és a médiáról szóló törvény rendelkezéseinek átvételét javasolja, hogy „megfeleljen a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája frissített hivatalos fordításának.
Elsősorban a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szavak helyett a Regionális vagy Minoritási Nyelvek Európai Chartája” szavakat javasoljuk. Indítványozzuk továbbá azon nyelvek listájának frissítését, amelyekre a charta által biztosított megfelelő támogatási és különleges védelmi rendszert alkalmazni fogják. Mindenekelőtt arról van szó, hogy Ukrajnában a charta rendelkezései a következő nyelvekre vonatkoznak: bolgár, gagauz, krími tatár, újgörög, német, lengyel, román, szlovák, magyar, cseh és héber.
Litvániában jövő év januárjától nem fogadják orosz nyelven a jogosítványvizsgát – tájékoztatott a litván belügyminisztérium, írta a Jevropejszka Pravda az LRT-re hivatkozva.
2025 januárjától Litvániában a járművezetői vizsgákat kizárólag litván vagy az Európai Unió más hivatalos nyelvén tartják meg az ukrán állampolgárokra vonatkozó esetek kivételével.
Ezt a változást Bilotaite Agne belügyminiszter rendelete is megerősíti.
Célja az államnyelv használatának támogatása, a külföldiek a közéletbe való beilleszkedésének elősegítése, valamint a többi uniós tagállammal való együttműködés javítása.
„Ragaszkodunk egy világos és értékes állásponthoz: Litvániában az állami szolgáltatásokat nem szabad az agresszor ország nyelvén nyújtani. EU-s tagországként hozzáférést biztosítunk a szolgáltatásokhoz az Unió összes hivatalos nyelvén. Kivételt képeznek a Litvániában élő, ideiglenes uniós védelemben részesülő ukránok”, mondta a Belügyminisztérium vezetője.
A rendelet értelmében az elméleti vezetői vizsga litván vagy az EU bármely más hivatalos nyelvén zajlik majd.
A gyakorlati vizsga során azok a jelöltek, akik nem beszélik ezen nyelvek egyikét sem, igénybe vehetik a tolmács szolgáltatásait, aki fordít a választott hivatalos EU-s nyelvről vagy arra. Átmeneti időszakot határoznak meg azok számára, akik a régi szabályok szerint kezdték meg a vizsgára való felkészülést.
A Regitra állami társaság adatai szerint 2022-ben 10 381 alkalommal, 2023 első 11 hónapjában pedig 11 560 alkalommal adtak le orosz nyelven elméleti vizsgát.
Es ist 2024 und deutsche Soldaten treiben Sport mit russ. Soldaten, als sei nie etwas passiert ... auch Bundeswehr-Offiziere schnacken mit russ. Offizieren, als sei es das Normalste auf der Welt. Nach einer @BILD-Anfrage soll sich daran nun etwas ändern.https://t.co/0gHkamERdcpic.twitter.com/R7nk8DmyVO
✈️ Belarusian balloons once again paralyze Vilnius Airport
Nearly 70 weather balloons launched from Belarus to smuggle cigarettes shut down Vilnius Airport overnight. It’s already the fifth forced closure of the airport this October. This time, the incident affected 95 flights… https://t.co/PlbM3Yqk1Npic.twitter.com/H8prAgni8u
🇺🇦🇱🇹 Ukraine has received 22 generators (13 MW total) to support hospitals and district heating and water utilities in Kyiv. Since the start of the full-scale invasion, Lithuania has provided 348 humanitarian shipments - over 5,900 tonnes of energy equipment. Lithuania’s… pic.twitter.com/9noM8UxRsf
Nyelvfelügyelők kezdik meg munkájukat Ivano-Frankivszkban az orosz nyelv terjedése miatt – jelentette be a polgármester.
Nyelvfelügyelők kezdenek el dolgozni Ivano-Frankivszkban, hogy megakadályozzák az orosz nyelv terjedését – közölte Ruszlan Marcinkiv polgármester szeptember 10-én Facebook bejegyzésében.
„Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos látogatott meg. Sokat beszélgettünk az ukrán nyelv népszerűsítéséről, a közösségi reklámokról és egyéb intézkedésekről, amelyeket a város az ukrán nyelv népszerűsítése érdekében tervez megvalósítani. Frankivszkban társadalmi kezdeményezést vezetünk be: nyelvfelügyelőket” – mondta.
Ivano-Frankivszk polgármestere arra buzdította az embereket, hogy jelentkezzenek nyelvtanfolyamra az ukránosítási program keretében Irina Farion nyelvész emlékére.
Az ukrajnai gyerekek kevésbé kommunikálnak ukrán nyelven az iskolában és a mindennapi életben. Az ország keleti és déli részén főleg oroszul beszélnek.
A teljes körű háború harmadik évében csökkent azoknak a gyerekeknek az aránya, akik ukránul kommunikálnak mind az oktatási folyamat során, mind a mindennapi életben. Az orosz nyelv uralkodik Ukrajna keleti és déli részén.
Különösen a középiskolások (17%-kal), a szülők (11%-kal) és a tanárok (8%-kal) aránya csökkent, akik anyanyelvüknek tekintik az ukránt. Tavaly 91%, 93% és 94% volt az arányuk.
A megkérdezett hallgatók csaknem fele azt válaszolta, hogy az élet minden területén ukránul kommunikál. 5%-kal nőtt azon középiskolások aránya, akik folyékonynak ítélik meg az ukrán nyelvtudásukat.
A tanulók kevesebb mint 40%-a kommunikál kizárólag ukránul az iskolán kívül, minden ötödik egyformán használja mindkét nyelvet.
43%-ról 32%-ra csökkent azoknak a középiskolásoknak a száma, akik csak ukrán nyelvű tartalmat néznek az interneten. A válaszadók mindössze 50%-a tartja fontosnak az internetes tartalmak nyelvezetét (tavaly 62%-uk gondolta így).
A felmérés 2024 április-májusában készült. Több mint 7000 diák, 4000 tanár és csaknem 19000 szülő vett részt rajta az ország minden régiójából.
Ukrajnában 2024 februárjában mindössze 10 % azok aránya, akik az oroszt hivatalos nyelvként vagy második államnyelvként szeretnék látni a régiójukban, miközben 81 % az egész ország területéről szeretné eltüntetni a hivatalos használatból vagy ellenzi a használatát a saját régiójában – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felméréséből, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint összességében a megkérdezettek 66 %-a gondolja úgy, hogy az orosz nyelvet ki kell iktatni a hivatalos kommunikációból. Csak 3 % véli úgy, hogy az orosz nyelvnek meg kell kapnia a második államnyelv státuszát, 24 % pedig úgy gondolja, hogy az orosz nyelv hivatalossá válhat azokban a régiókban, ahol a többség ezt szeretné.
Az egyes régiókban a hivatalos státuszt támogató 24 % közül 15 % ellenzi az orosz nyelv hivatalossá válását régiójukban. Csak 7 % szeretné, ha az orosz hivatalossá válna a régiójában (további 1 % nem tudott dönteni).
Mint Anton Hruscseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese rámutatott, az ukránok elképesztően toleráns hozzáállásról tettek tanúbizonyságot az orosz nyelv és az oroszul beszélő polgártársak iránt a függetlenség elnyerése óta. Az 1990-es, a 2000-es, a 2010-es és a 2020-as években az ukránok minden régióban felismerték, hogy Ukrajnában nincsenek objektív súlyos nyelvi problémák, és különösen normálisan viszonyultak az orosz nyelvhasználathoz. Az orosz ajkú ukránok az ukrán ajkú ukránokkal együtt minden régióban az első helyen álltak a társadalmi távolság tekintetében (vagyis a legközelebb és legmelegebb viszonyban voltak egymással).
Gyakorlatilag még a Krím és Donyeck és Luhanszk megyék egyes területeinek megszállása sem változtatott ezen a hozzáálláson. 2020-ban mindössze 30 % válaszolta azt, hogy az orosz nyelv veszélyt jelent a függetlenségre, 50 % viszont Ukrajna történelmi kincsének tartotta az orosz nyelvet, amelyet fejleszteni kellene (és ugyanebben a felmérésben 57 % meg voltak győződve arról, hogy az ukránok a jövőben főleg ukránul fognak kommunikálni).
„Az 1990-es évek óta valóban szemtanúi lehetünk a modern ukrán polgári nemzet kialakulásának, a nemzettudat kialakulásának, amelyben az ukrán nyelv egyre kézzelfoghatóbb államszimbólummá vált, miközben hagyja az orosz nyelv jelenlétét, és határozottan nem tagadja az emberek jogát, hogy ezen a nyelven kommunikáljanak. Bár az orosz hatóságok azzal indokolják az inváziót, hogy állítólag az oroszfóbia virágzott Ukrajnában, de valójában a kritikus hozzáállás egy ilyen brutális invázió következménye volt, és nem az oka” – tette hozzá. Anton Hruseckij.
A KMISZ a felmérést 2024. február 17-28-án készítette 2008 válaszadó részvételével. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyek ideiglenesen nem voltak Ukrajna ellenőrzése alatt, és a felmérést nem terjedt ki a külföldre menekült állampolgárokra.
[type] => post [excerpt] => Ukrajnában 2024 februárjában mindössze 10 % azok aránya, akik az oroszt hivatalos nyelvként vagy második államnyelvként szeretnék látni a régiójukban, miközben 81 % az egész ország területéről szeretné eltüntetni a hivatalos használatból vagy elle... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1710277440 [modified] => 1710263146 ) [title] => Az ukránok mintegy 80 százaléka ki akarja zárni az orosz nyelvet a hivatalos használatból [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=180816&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 180816 [uk] => 180845 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 29122 [image] => Array ( [id] => 29122 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/orosz-nyelc.jpg [original_lng] => 247705 [original_w] => 807 [original_h] => 421 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/orosz-nyelc-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/orosz-nyelc-300x157.jpg [width] => 300 [height] => 157 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/orosz-nyelc-768x401.jpg [width] => 768 [height] => 401 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/orosz-nyelc.jpg [width] => 807 [height] => 421 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/orosz-nyelc.jpg [width] => 807 [height] => 421 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/orosz-nyelc.jpg [width] => 807 [height] => 421 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/orosz-nyelc.jpg [width] => 807 [height] => 421 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1710264263:8 [_thumbnail_id] => 29122 [_edit_last] => 5 [views_count] => 3431 [_algolia_sync] => 508432543000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 592 [3] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Társadalom [3] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 2132 ) [tags_name] => Array ( [0] => orosz nyelv ) ) [9] => Array ( [id] => 160667 [content] =>
Az orosz nyelvű órák megtartása az ukrán iskolákban ellentmond a jogszabályoknak, ilyen esetekben nem lehet lojalitást tanúsítani – figyelmeztetett a Dom ukrán tévécsatorna műsorában Okszen Liszovoj ukrán oktatási miniszter arra a hírre reagálva, hogy Ukrajnában még mindig vannak olyan iskolák, ahol orosz nyelven tartanak tanórákat.
A miniszter azt tanácsolta, hogy az emberek ilyen esetekben tegyenek panaszt az oktatási minisztériumban, a városi vagy regionális oktatási hivatalban, forduljanak a nyelvi ombudsmanhoz. Mint hangoztatta, ilyen esetekben nem szabad lojalitást tanúsítani.
A miniszter szerint Ukrajna nem az orosz világ felé tart, ezért nem kell a gyerekeket az orosz nyelv használatára felkészíteni.
Az orosz nyelv kiszorítására irányuló kurzus Ukrajnában közvetlenül a Majdan-forradalom után bekövetkezett 2014. februári fordulat után indult, majd 2019 májusában azzal folytatódott, hogy Petro Porosenko akkori elnök aláírta Az ukrán nyelv államnyelvként való működésének biztosításáról szóló törvényt. A törvény normáinak megsértése pénzbírságot von maga után. A dokumentum kötelezi az állampolgárokat az ukrán nyelv használatára a közélet minden területén, beleértve az államigazgatást, az orvostudományt, a tudományt és az oktatást, a médiát és a weboldalakat.
