A megkérdezett ukránok 47 %-a 2024 őszén gondolta úgy, hogy Oroszországnak elegendő forrása van a Ukrajna elleni hosszú háborúhoz, míg 46 %-uk éppen ellenkezőleg, úgy vélte, hogy Oroszország erőforrás-tartalékai kimerülőben vannak – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A szociológusok emlékeztettek arra, hogy az ellenség egyik fontos propaganda-narratívája, hogy hiábavaló harcolni Oroszország ellen, hiszen Oroszországnak „gyakorlatilag korlátlan erőforrásai vannak”, mint például pénz, emberek, fegyverek stb. „Az orosz propaganda számítása az, hogy megrendítse az ukránok hitét a győzelem lehetőségében, valamint kétséget szítson nyugati partnereink körében. Ezért 2023 februárjában először megkérdeztük a válaszadókat, hogy melyik nézőponttal értenek egyet” – áll az KMISZ közleményében.
2023 februárja és októbere között 22 %-ról 49 %-ra nőtt azok aránya, akik úgy gondolták, hogy Oroszország még mindig jelentős erőforráskészletet tart fenn, és még sok éven át tud háborúzni Ukrajna ellen. Ezzel szemben 67 %-ról 43 %-ra csökkent azok aránya, akik éppen ellenkezőleg, úgy gondolják, hogy Oroszország kimeríti erőforrásait, és a háború belátható időn belül Ukrajna számára is elfogadható feltételekkel zárulhat. 2023 októbere és 2024 októbere között a helyzet alig változott.
Amint Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, az Oroszország határtalan erőforrásairól szóló narratíva valóban negatív hatással van az ukránok hangulatára. „Eddig az Oroszország korlátlan erőforrásaiba vetett hit hatása nem járt kritikus romboló következményekkel, de már most láthatjuk bizonyos fontos attitűdök erózióját (és a különösen riasztó tendenciákat a frontrégiókban). Természetesen az ellenséget nem lehet alábecsülni, és szükséges, hogy egészségesen és visszafogottan érzékeljük az Oroszországban rejlő lehetőségeket, azonban nem engedhetjük meg magunknak, hogy belefulladjunk a legyőzhetetlen Oroszország mítoszába a határtalan erőforrásokkal” – hangsúlyozta a szociológus.
A KMISZ saját felmérését 2024. szeptember 20. és október 3. között végezte 2004 válaszadó körében. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyeket átmenetileg nem ellenőriznek Ukrajna hatóságai.
Az orosz hadsereg mintegy 50 000 katonát helyezett át a Kurszk régióba. Ezzel gyengítette pozícióit az ukrajnai front más területein, jelentette be Olekszandr Szirszkij, a fegyveres erők főparancsnoka egy dokumentumfilmben, amelyet egy október 10-i telemaraton idején sugároztak – írta a Szuszpilne.
„Tudjuk, hogy körülbelül 50 000 katonát helyeztek át Kurszk irányába” ‒ mondta.
Szirszkij arra is rámutatott, hogy az Orosz Föderáció ilyen lépései az orosz csoportok meggyengüléséhez vezettek más területeken is, többek között a Zaporizzsjai, a és a Kramatorszk régiókban.
„Ez természetesen megkönnyítette a védekezési művelet végrehajtását” ‒ mondta a vezérkari főnök.
Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletet írt alá az állampolgárok őszi katonai szolgálatra való behívásáról. A dokumentumot a hivatalos jogi információs portálon tették közzé.
A rendelet szövegéből az következik, hogy a 2024. október 1-jétől december 31-ig tartó kampány részeként 133 ezer, tartalékban nem szereplő 18–30 év közötti állampolgárt besoroznak az orosz fegyveres erőkbe – számolt be a Magyar Hírlap.
Korábban az orosz vezérkar közölte, hogy a sorkatonák nem vesznek részt különleges katonai művelet feladatainak végrehajtásában a donbászi köztársaságok, valamint a zaporizzsjai és a herszoni régiók területén. Dmitrij Peszkov, az államfő sajtótitkára pedig az újságírókkal folytatott beszélgetés során átirányította az orosz védelmi minisztériumhoz a sorkatonák határ menti területekre küldésének kérdését.
Az orosz hadseregben hagyományosan október 1-jén kezdődik és december 31-ig tart az őszi katonai szolgálat. A Távol-Észak régióiban a kampány kezdetét az éghajlati adottságok miatt november 1-jére tették át. A katonai szolgálat időtartama nem változott, 12 hónap lesz. A sorkatonák küldését a gyülekezési pontokról a helyszínekre október 15-től tervezik. A hadkötelesek a katonai nyilvántartásba vételi és sorozási hivatalban való megjelenés szükségességéről papíralapú idézéseken kapnak értesítést.
Nello scorso mese di marzo, Radio Liberty ha riferito che un sistema di difesa aerea Pantsir-S1 è stato installato sull'isola di Ryabinovy, a 3,7 chilometri dalla residenza di Putin a Valdai. Adesso questa installazione è visibile su Google Earth. #StandWithUkraine 🇮🇹 🇺🇦 pic.twitter.com/rpwevVXncQ
A Google leállította az új fiókok regisztrálását egyes orosz telefonszámokhoz. A korlátozások az új amerikai szankciókhoz kapcsolódnak, amelyek szeptember 12-e óta tiltják az IT-cégeknek, hogy Oroszországban szolgáltatásokat nyújtsanak, számolt be számos orosz sajtóorgánum. Ugyanakkor az Oroszországi Föderáció egyes felhasználói azt írják a közösségi hálózatokon, hogy sikerült regisztrálniuk egy helyi telefonszámon.
Az alapvető Google-fiókokról van szó, amelyek hozzáférést biztosítanak a Gmail levelezőszolgáltatáshoz, a YouTube-videótárhelyhez, a Google Drive felhőtárhelyéhez és más szolgáltatáshoz. „A nehézségek sokakat érinthetnek. Az Android okostelefonok Gmail-profilhoz vannak kötve, majd elkezdenek működni a Google Playen” – tette hozzá az orosz sajtó.
Adataik szerint, amikor egy új fiókot Oroszországból származó számmal próbálnak megerősíteni, a szolgáltatás hibát ad ki. „Ez a szám nem használható fel a megerősítésre” – áll a Google üzeneteiben.
Ezenkívül egyes oroszországi felhasználók arról számoltak be, hogy nem tudnak SMS-ben megerősítő kódokat kapni a Google-fiókokhoz már társított telefonszámokra.
Az orosz Google-lal kapcsolatos problémákat valószínűleg az okozza, hogy az USA megtiltotta szoftverek, informatikai tanácsadási és tervezési szolgáltatások nyújtását bárki számára az Oroszországi Föderációban. Janet Yellen pénzügyminiszter szerint a szankciók célja, hogy csökkentsék Oroszország lehetőségét, hogy hasznot húzzon a külföldi technológiához, hardverekhez és szoftverekhez való hozzáférésből. A korlátozásokat még júniusban vezették be, de szeptember 12-én léptek életbe.
Emlékeztetőül, hogy 2022 tavaszán a Google kikapcsolta a YouTube bevételszerzését az oroszok számára. 2024 augusztusában a vállalat letiltotta az orosz fiókokat az AdSense hirdetési hálózatában, ami megakadályozza a webhelyek és blogok bevételszerzését a Google hirdetéseket használva.
2024. szeptember 9-től pedig a BigQuery szolgáltatáshoz való hozzáférés is megszűnt. Ez egy webszolgáltatás a Google Storage-ban található nagy adatkészletek interaktív, nagyszabású elemzésére.
Vlagyimir Putyin elnök aláírta a rendeletet a tavaszi sorozásról, amelynek során 150 ezer embert hívnak be a hadseregbe, tudatta internetes portálján a Kreml.
A rendelet szerint minden 18. életévét betöltött férfi köteles egy éves katonai szolgálatot teljesíteni, vagy annak megfelelő kiképzésben részesülni a felsőoktatás képzés alatt.
A hírrel kapcsolatban a Reuters emlékeztetett, hogy az orosz parlament alsóháza, a duma tavaly júliusban döntött arról, hogy a sorozási életkor felső határát 27 évről harmincra emelik; a törvény január 1-én lépett életbe.
Ennek megfelelően április 1. és július 15. között 150 ezer 18–30 év közötti férfit hívnak be katonai szolgálatra.
Nem mennek Ukrajnába
A RIA Novosztyi hírügynökség Telegram-csatornáján olvasható közlemény szerint a sorköteleseket nem küldik a Oroszország új régióiba (vagyis a Donyecki és Luganszki Népköztársaságba, a Herszon és Zaporozsjei területbe), illetve nem vesznek részt az ukrajnai „különleges katonai műveletekben”.
Egyharmaduk kiképzőalakulatokba és katonai egységekbe kerül, ahol legfeljebb öt hónap alatt elsajátítják a modern katonai felszerelések használatához szükséges képességeket, ezután helyezik át őket a megszerzett szakmai képzésnek megfelelő csapatokhoz.
A kötelező katonai szolgálat régóta érzékeny téma Oroszországban, ahol sok férfi mindent megtesz azért, hogy ne kapja meg a behívópapírokat a kétszer évente esedékes behívási időszakokban.
A sorkötelesek jogszerűen nem küldhetők Oroszországon kívüli harcba, és mentesültek a 2022-es korlátozott mozgósítás alól, amely legalább 300 000 korábban katonai kiképzésben részesült férfit gyűjtött össze, hogy Ukrajnában harcoljon – bár néhány sorköteles tévedésből került a frontra, emlékeztetett a Reuters.
Putyin szeptemberben írt alá egy parancsot, amelyben 130 ezer embert hívtak be az őszi hadjáratra, tavaly tavasszal pedig 147 ezer ember besorozását tervezte Oroszország.
Moszkva tavasz óta fokozatosan növeli a rakétagyártást. Jelenleg körülbelül 870 nagy pontosságú hadműveleti-stratégiai és stratégiai szintű rakéta van raktáron, amelyek több mint 350 kilométeres távolságból képesek eltalálni tárgyakat.
Ezt Vadim Szkibickij, a Védelmi Minisztérium hírszerzési osztályának képviselője közölte.
Oroszországnak körülbelül 165 Kalibr rakétája van, körülbelül 160 darab X-101, X-555 és X-55 robbanófejjel, körülbelül 290 egység Iszkander-M és Iszkander-K, körülbelül 80 Kinzsal, valamint 150 X-22/ X-32 rakéta. A X-22 rakéta effektív becsapódás távolsága 350 kilométer.
Szkibickij szerint a tavalyi mutatók körülbelül ugyanilyenek voltak.
Az oroszok növelik a Shahed és az FPV drónok gyártását – közölte Jurij Ihnat, az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének szóvivője a Jedini Novini telemaraton adásában, számolt be az Ukrinform.
„Ha jelenleg nem rendelkeznek annyi rakétával, mint tavaly, akkor a drónokkal más a helyzet. Nem csak a Shahedről van szó, amelynek gyártása egyre nő, hanem az FPV drónokról is. Ezrével érkeznek hozzájuk ezek a drónok, ezek veszélyes fegyverek. Mind a védelmi eszközök beszerzésekor, mind az ellenintézkedések meghozatalakor ezt figyelembe kell venni, tekintettel arra, hogy az ellenség növelni fogja a támadó drónok számát” – mondta.
Ihnat megjegyezte, hogy a jövőben Oroszország új taktikához folyamodhat a háborúban, különösen ebben a téli időszakban.
„Az ellenség katonai trükköket használ. Pimaszul fog viselkedni, talán valami új taktikát fog alkalmazni. Ezek a technikák a háború alatt változtak, az oroszok valami újat találnak ki” – mondta a szóvivő. Ihnat megjegyezte, hogy a jövőben Oroszország új taktikához folyamodhat a háborúban, többek között a téli időszakban.
Exemple concret de l’engagement de la France au soutien de l’Ukraine avec Delair et son PDG : plus de 150 drones sélectionnés par l’Ukraine, financés par la France et déjà en cours de livraison.
A Nobel Alapítvány közleménye szerint a stockholmi díjátadásra történő meghívást a Svédországban megfogalmazott éles bírálatok miatt vonták vissza.
A Nobel Alapítvány honlapjára felkerült szombati közlemény szerint a pénteki bejelentéssel ellentétben mégsem hívják meg az orosz, a fehérorosz és az iráni nagykövetet az idei stockholmi Nobel-díj átadási ünnepségre, ugyanakkor „az oslói ünnepségre az eddigiekhez hasonlóan minden nagykövetet meghívnak”.
Hagyományosan az oslói városháza nagytermében adják át a Nobel-békedíjat.
Tavaly az ukrajnai háború miatt Oroszország és Fehéroroszország diplomáciai küldöttei nem vehettek részt a díjátadó ünnepségeken és a kapcsolódó banketteken. Pénteken viszont Vidar Helgesen, a Nobel Alapítvány igazgatója azt közölte: mivel „a globális trend miatt a különböző nézeteket vallók közötti párbeszéd visszaszorult”, az alapítvány most ezzel szemben idén szélesebb körben küldte ki meghívásait, „hogy megünnepeljék és megértsék a Nobel-díjat és a szabad tudomány, a szabad kultúra és a szabad, békés társadalmak fontosságát”.
Erre reagálva Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a TT svéd hírügynökségnek azt mondta, nem engedi, hogy Oroszország idén részt vegyen az ünnepségen, ha lehetőséget kap. „Oroszországot minden lehetséges módon, katonailag és gazdaságilag is el kell szigetelni” – jelentette ki a miniszterelnök. Johan Pehrson svéd foglalkoztatási miniszter pedig „rendkívül meggondolatlannak” nevezte az alapítvány részéről a meghívást, amely ellen tiltakozva több svéd parlamenti képviselő bejelentette, hogy nem vesz részt a díjátadón, ha ott lesz Oroszország, Fehéroroszország és Irán nagykövete is.
Szombaton az alapítvány már úgy fogalmazott, érzékelik, hogy olyan „erős reakciókat” váltottak ki Svédországban, amelyek „teljesen beárnyékolják a kezdeményezésük eredeti üzenetét”, és emiatt megváltoztatták döntésüket.
A Nobel-díjasok nevét október elején jelenti be az alapítvány, a díjátadót pedig minden évben december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják Stockholmban, ahol az orvosi, a fizikai, a kémiai, az irodalmi és a közgazdasági Nobel-díj kitüntetettjei XVI. Károly Gusztáv svéd királytól veszik át az elismerést. A díjátadást mintegy 1200 meghívott részvételével gálavacsora követi. A Nobel-békedíjat ugyanazon a napon Oslóban adják át.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
Újabb 11 ukrán gyermeket hoztak vissza Oroszországból és az ideiglenesen megszállt területekről − mondta Mikola Kuleba, a Save Ukraine szervezet vezetője.
A Save Ukraine honlapján található statisztikák szerint ezzel 161-re emelkedett az Ukrajnába visszahozott gyermekek száma − közölte a Sky News.
Az orosz megszálló erők nagy hatótávolságú fegyvereket próbálnak felhalmozni, hogy folytathassák Ukrajna támadását – jelentette ki Vagyim Szkibickij, a védelmi minisztérium Hírszerzési Főosztályának képviselője az Obozrevatelnek adott interjújában.
„Jelenleg Oroszország ismét megpróbál nagy hatótávolságú fegyvereket felhalmozni a rakétaterror folytatására” – mondta. Szkibickij megjegyezte, hogy a megszállók megváltoztatták támadási taktikájukat.
„Különböző típusú fegyvereket kombinálnak a légicsapások során, de a támadások során csökkent a rakéták száma. Az oroszok emellett rakéták indítását szimulálják, hamis célpontokat használnak, felderítést végeznek, beleértve az űrt is. Arra törekednek, hogy hiányosságokat azonosítsanak, hogy megkerüljék légvédelmi rendszerünket, vagy megtámadják komplexumainkat a levegőből” – magyarázta a védelmi minisztérium Hírszerzési Főosztályának képviselője.
