Méhraj ölt meg 63 pingvint a dél-afrikai Fokvároshoz közeli tengerparton. A védett madarakra Simon’s Town város tengerpartján bukkantak, tetemeiket szakértők vizsgálták meg – idézte a Guardian a tengerparti madárvilág védelmére alakult dél-afrikai alapítvány közlését.
„Méhcsípések nyomait találtunk a pingvinek szeme körül. Nagyon ritka az ilyesmi, ezután sem gondoljuk, hogy gyakran találkozunk vele, merő véletlenről lehetett szó. A helyszínen döglött méheket is találtunk” – mondta David Roberts, az alapítvány állatorvosa az AFP-nek.
A terület egy nemzeti parkhoz tartozik, a méhek az ökoszisztéma részei, és csak akkor támadnak, amikor veszélyben érzik magukat. „Azt gyanítjuk, hogy egy fészket vagy kaptárt a környéken megbolygattak, ahonnan a méhek nagy számban menekültek, és agresszívvá váltak” – mondta a BBC-nek Alison Kock tengerbiológus.
A park a madarak mintáit további tesztelésre küldte betegségek és mérgek nyomai után kutatva.
A nemzeti park közleménye szerint minden madáron sok méhcsípés volt, más külső sérülést azonban egyikükön sem találtak a szakértők.
Az afrikai pingvinek, amelyek a kontinens déli részének partjain élnek, a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szerepelnek, a kihalás fenyegeti őket.
Kutatók egy csoportja több tucat mumifikálódott ősi pingvintetemet talált az Antarktiszon – írja a Live Science tudományos portál.
A Ross-tengernél nem szokatlan az Adélie-pingvinek látványa, ám Cape Irizar környékét már évszázadok óta nem látogatják a faj képviselői, ezért is lepte meg a tudósokat a viszonylag frissnek látszó tetemek látványa. A pingvinmúmiák közelében csontokat és ürüléknyomokat is találtak a szakemberek.
A radiokarbonos kormeghatározás alapján azonban kiderült, a felfedezett pingvinek nem most, hanem több ezer évvel ezelőtt hullottak el, és az antarktiszi száraz, hideg időnek köszönhető, hogy ilyen jó állapotban megőrződtek az utókornak. A tetemek a klímaváltozás okozta hóolvadás miatt kerültek felszínre.
A kutatók már korábban is feltételezték, hogy az elmúlt 5000 évben legalább háromszor létesült pingvinkolónia Cape Irizaron, ezt bizonyítják a most megtalált leletek is.
Az eredményeket a Geology című tudományos folyóiratban mutatták be.
5000 éves pingvinmúmia
Habár az Antarktisz az egyik leggyorsabban olvadó hely a Földön, a Ross-tengernél fekvő Cape Irizar a kivételek közé tartozik; az átlaghőmérséklet itt sokkal alacsonyabb, mint a kontinens többi részén, és a klímaváltozás hatásai sem érintik annyira. A közeli gleccserek azonban itt is olvadnak, a lefolyó víz pedig elmosta a sziklás felszínt takaró hóréteget, feltárva a rég elfeledett pingvinek fészkelőhelyeit.
A vizsgálatok szerint a legidősebb pingvintetemek 5000, a legfiatalabbak 800 évesek.
A bizonyítékok alapján az elmúlt évezredekben legalább három különböző pingvinkolónia létesült Cape Irizaron, a legutóbbi közel ezer évvel ezelőtt tűnt el.
Nyertesek és vesztesek
A kutatók szerint a múltban a pingvinek azért szállhatták meg a környéket, mert a korai olvadás miatt az akadálynak számító jég még a költési időszak kezdetén eltűnt, és az így létesült vízi útvonalakon keresztül az állatok könnyedén eljuthattak a szárazföldre.
Az elmúlt pár ezer év során azonban a viszonyok megváltoztak, a jég már túlságosan későn indul olvadásnak, így Cape Irizar zárva marad a szaporodni vágyó pingvinek előtt. A globális felmelegedés miatt ugyanakkor a helyzet a közeljövőben változhat, és könnyen elképzelhető, hogy ismét pingvinkolóniák létesüljenek a térségben.
A Ross-tengernél élő Adélie-pingvinek számára tehát a helyzet kedvezően alakul, az Antarktiszi-félsziget északi részén található kolóniáik viszont eltűnhetnek a felmelegedés miatt.
