Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjc1ODQ1O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 260757
[content] =>
November 5-én Munkácson emléknapot rendeztek Lehoczky Tivadar, Bereg vármegye történetének kiemelkedő kutatója halálának 110. évfordulója alkalmából. Az eseményt a Munkácsy Mihály Magyar Ház (MMMH) szervezte. A Lehoczky Tivadar-nap három helyszínen zajlott, ahol a helyi II. Rákóczi Ferenc Középiskola és a Szent István Líceum tanulói, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem történelem szakos hallgatói, valamint az érdeklődők közösen idézték fel a neves történész életútját és munkásságának legfontosabb állomásait.
Az emléknap első helyszínén, Lehoczky Tivadar egykori munkácsi házánál gyűltek össze a résztvevők. Az épület, amelyben a történész hat évtizeden át élt és dolgozott, már az 1700-as évekből fennmaradt térképeken is szerepel. A ház és a hely szelleme különleges jelentőséggel bír, hiszen itt születtek meg azok a művek és kutatások, amelyek Bereg vármegye múltját feltárták.
A ház történetéről jelenlegi, szintén nagy elismertségnek örvendő tulajdonosa, Matl Péter Munkácsy-díjas szobrász-, festő-, grafikus és keramikusművész mesélt a jelenlévőknek. Elmondta, hogy az utcára néző falon elhelyezett fa emléktáblát – Pákh Sándor felkérésére – ő maga készítette, s a mai napig őrzi a ház a történelmi hangulatát. A művész személyes történeteket is megosztott az épületről és saját családjáról, amely immár több mint száz éve él ezen a telken, hiszen elődei magától Lehoczkytól vásárolták meg az ingatlant.
Matl Péter elárulta, hogy az épület falában ma is megtalálhatók eredeti, acélból készült ágyúgolyók, amelyek Lehoczky Tivadar katonai múltját idézik. A történész ugyanis tüzértisztként harcolt az 1848–49-es szabadságharcban, s valószínűleg ezek a golyók is abból az időből származnak. A művész ezeket a relikviákat saját kezűleg restaurálta. A házban egy víznyomásos házi áldást is találtak a történész kézírásával, amelyben az örökségért mondott hálát, és Isten áldását kérte családjára és a hazára.
A tartalmas és élménydús körbevezetés után Magyarország Beregszászi Konzulátusa, a Munkácsy Mihály Magyar Ház és a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola képviselői helyezték el koszorúikat a ház falán lévő emléktáblánál, csendes főhajtással tisztelegve Lehoczky Tivadar emléke előtt.
Ezt követően a megemlékezők a római katolikus Szent Márton-székesegyházhoz mentek, ahol Lehoczky Tivadar földi nyughelye található. A második helyszínen Popovics Béla helytörténész tartott előadást. Itt a résztvevők leereszkedhettek a templom kriptájába, Lehoczky sírjához, ami különleges lehetőség volt, hiszen a kripta a nagyközönség elől általában zárva van.
A helytörténész Lehoczky Tivadar életútját és munkásságát idézte fel, különös hangsúlyt fektetve arra, milyen fontos szerepet játszott a nagy tudású történész Munkács és Bereg megye életében. Mint elmondta, 18 évesen, tanulmányait félbeszakítva vett részt a szabadságharcban tüzértisztként, majd a bukás után visszatért, befejezte tanulmányait, és 25 évesen került Munkácsra, ahol a Schönborn család uradalmi főügyészeként dolgozott. Szakmai tudása és embersége miatt hamar a város egyik legnagyobb tekintélyű személyiségévé vált, akinek véleményét minden közügyben kikérték.
Popovics Béla kiemelte, hogy Lehoczky Tivadar nemcsak tudós, hanem igazi közösségi ember is volt: ásatásokat vezetett, nyelveket beszélt, népdalokat gyűjtött, és minden iránt mély tisztelettel viseltetett, ami a magyarság múltjához kötődött. Szavai szerint „minél többet tudott, annál inkább tudta, mit nem tud” – ez az alázat és igényesség tette őt azzá a hiteles, mélyen vallásos magyar emberré, akit a munkácsiak mind a mai napig tisztelettel emlegetnek. Ő találta meg a beregszászi Kishegyen a honfoglalás kori süvegcsúcsot, valamint Szolyva közelében a híres tarsolylemezt is, melyeket a Magyar Nemzeti Múzeumba juttatott.
A csendes, gyertyafényes térben a Munkácsi Szent István Líceum és a MMMH képviselői helyeztek el koszorút a történész kriptájának falán található emléktáblánál.
A nap záróeseménye a Munkácsy Mihály Magyar Házban zajlott, ahol a szervezők újabb koszorút helyeztek el Lehoczky Tivadarnak az épületben felavatott emléktáblájánál. Tarpai József, a főszervező MMMH igazgatója elmondta, hogy az elmúlt években a Rákóczi Egyetem diákjai és oktatói több kutatást is végeztek Lehoczky Tivadar életével kapcsolatban, s most ezzel a megemlékezéssel az volt a cél, hogy a fiatalok ne csak előadásokat hallgassanak, hanem személyesen is bejárják a történelmi helyszíneket.
Azt gondolom, ez egy fontos időszak. 110 éve halt meg Lehoczky Tivadar, beszélni kell róla, és még fontosabbnak tartjuk azt, hogy azok a történészek, akik a jövőben majd kutatni fognak, azok itt vannak személyesen, megérezték kicsit a hely szellemét, és reméljük, hogy ennek folytatása lesz
– fogalmazott Tarpai József.
Ezt követően a résztvevők Csatáry György történész előadását hallgathatták meg Lehoczky Tivadar élete és munkássága címmel. Az előadás betekintést nyújtott a kutató életútjába, a Bereg vármegye történetét feldolgozó munkáiba, valamint abba az elhivatottságba, amely egész életében vezérelte. A történész hangsúlyozta, hogy Lehoczky Tivadar életének legtermékenyebb időszakát Munkácson töltötte, ahol számos történeti és néprajzi kutatást végzett. „Nekünk, kárpátaljai történészeknek kötelességünk, hogy továbbra is ápoljuk az ő emlékét, hiszen az ő dokumentális hagyatéka, amit ránk hagyott – kéziratokat, iratokat – a mai napig sincs teljesen feldolgozva” – tette hozzá.
Csatáry György arról is beszélt, hogy új tudományos kezdeményezések indultak a Lehoczky-hagyaték feldolgozására. A Rákóczi Egyetem és az Ungvári Honismereti Múzeum együttműködésének köszönhetően megkezdődött Lehoczky régészeti naplóinak digitalizálása és közkinccsé tétele, ami a következő években várhatóan jelentős eredményeket hoz majd.
Az élménydús nap végén agapéra is sor került, ahol lehetőség nyílt kötetlen beszélgetésre és a nap eseményeinek közös felidézésére.
(Kun Viktória/Kárpátalja hetilap)
[type] => post
[excerpt] => November 5-én Munkácson emléknapot rendeztek Lehoczky Tivadar, Bereg vármegye történetének kiemelkedő kutatója halálának 110. évfordulója alkalmából. Az eseményt a Munkácsy Mihály Magyar Ház (MMMH) szervezte. A Lehoczky Tivadar-nap három helyszíne...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1762506540
[modified] => 1762455473
)
[title] => Tisztelet a tudós előtt – Munkácson emléknappal hajtottak fejet Lehoczky Tivadar előtt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=260757&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 260757
[uk] => 260978
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 260771
[image] => Array
(
[id] => 260771
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-4075.jpeg
[original_lng] => 325083
[original_w] => 1000
[original_h] => 750
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-4075-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-4075-300x225.jpeg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-4075-768x576.jpeg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-4075.jpeg
[width] => 1000
[height] => 750
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-4075.jpeg
[width] => 1000
[height] => 750
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-4075.jpeg
[width] => 1000
[height] => 750
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-4075.jpeg
[width] => 1000
[height] => 750
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1762592430:3
[_thumbnail_id] => 260771
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1235
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_391306786a56cd01827dbf8ae96f38bc] =>
[_oembed_time_391306786a56cd01827dbf8ae96f38bc] => 1762448276
[_oembed_69be142dd4e56936b6078676c18e58dd] =>
[_oembed_time_69be142dd4e56936b6078676c18e58dd] => 1762448276
[translation_required_done] => 1
[_oembed_9c7b5536003761cf3bc5282ffe94c81d] =>
[_oembed_time_9c7b5536003761cf3bc5282ffe94c81d] => 1762499347
[_oembed_8d679b66b88487b3bd5b460b0b5bc303] =>
[_oembed_time_8d679b66b88487b3bd5b460b0b5bc303] => 1762499347
[_oembed_2f218209e5ecbb0ba43685e0388dc4f3] =>
[_oembed_time_2f218209e5ecbb0ba43685e0388dc4f3] => 1762499347
[_oembed_e1274cbc361419ea61bc3dbd1375c144] =>
[_oembed_time_e1274cbc361419ea61bc3dbd1375c144] => 1762499347
[_oembed_3a24a7993dcee4f8664463c39ab03bb0] =>
[_oembed_time_3a24a7993dcee4f8664463c39ab03bb0] => 1762499347
[_algolia_sync] => 494717091001
[_oembed_ddbb18302a3e290d57306bc4a43c9a61] =>
[_oembed_time_ddbb18302a3e290d57306bc4a43c9a61] => 1762609051
[_oembed_331dbf93311edfed4ce762404e68751e] =>
[_oembed_time_331dbf93311edfed4ce762404e68751e] => 1762791108
[_oembed_7e1ec0bdf9409a7ea5d54d8f10a0a7dc] =>
[_oembed_time_7e1ec0bdf9409a7ea5d54d8f10a0a7dc] => 1763190431
[_oembed_f1dc62c8aeb9117faf4d49d3c19d3837] =>
[_oembed_time_f1dc62c8aeb9117faf4d49d3c19d3837] => 1763919483
[_oembed_cf00cdd3e7e37abafc5307422ea61e16] =>
[_oembed_time_cf00cdd3e7e37abafc5307422ea61e16] => 1763919484
[_oembed_108866a9153154e6b67ac7cb47046bc5] =>
[_oembed_time_108866a9153154e6b67ac7cb47046bc5] => 1764273928
[_oembed_a0ab8e2a6e73327740fe74d0f7fbdbcc] =>
[_oembed_time_a0ab8e2a6e73327740fe74d0f7fbdbcc] => 1764675191
[_oembed_ffd809d79cdd6d30e87aff0c34e38ba4] =>
[_oembed_time_ffd809d79cdd6d30e87aff0c34e38ba4] => 1764676952
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 49
[3] => 31
[4] => 271
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Hírek
[3] => Kárpátalja
[4] => Kultúra
)
[tags] => Array
(
[0] => 139930
[1] => 839
[2] => 1469
[3] => 852
[4] => 67366
[5] => 30539
[6] => 75845
[7] => 59387
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Lehoczky Tivadar
[1] => Matl Péter
[2] => megemlékezés
[3] => Munkács
[4] => Munkácsi Szent István Líceum
[5] => Munkácsy Mihály Magyar Ház
[6] => Popovics Béla
[7] => Tarpai József
)
)
[1] => Array
(
[id] => 244658
[content] =>
A világ hat földrésze 48 országának 659 településén 1172 Összetartozásunk Tüze lobbant fel egyszerre a Nemzeti Összetartozás Napján budapesti idő szerint 20 óra 25 perckor. A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség által 2020-ban életre hívott kezdeményezéshez az elmúlt években a világ szinte minden szegletéből csatlakoztak magyarok, akik a szimbolikus tűzgyújtással a nemzet összetartozását fejezik ki.
Az akcióban a Földön működő magyar cserkészszövetségek közösen arra szólítják fel a világ magyarságát, hogy az anyaországtól kezdve a külhoni régiókon át a diaszpóráig a bolygó bármely pontján egyszerre mutassák ki a nemzet együvé tartozását június 4-én, a nemzeti összetartozás napján. Az Ukrajnában már negyedik éve dúló háború miatt ezek a tüzek ezúttal ismét a béke lángjaiként is fellobbantak, a szervezők emellett idén arra kérték a résztvevőket, hogy az eseményeken elmondott imáikban gondoljanak a székelyföldi árvíz károsultjaira is.
A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség a Latorca-parti város magyarságával közösen a Munkácsy Mihály Magyar Ház udvarán gyújtotta meg az összetartozásunk tüzét.
A vidékünk kulturális életének mára meghatározó intézményévé vált központ június 4-én adott otthont a Munkácsi Magyar Egylet (MME) soron következő rendezvényének is, melyen ezúttal bemutatkozott egy fiatal tehetség, majd a jelenlévők tanúi lehettek a történelem és a művészet káprázatos összefonódásának, valamint az összetartozás ereje csodálatos kibontakozásának. A délutánt az MME fiatal tehetségek hagyományteremtő sorozata nyitotta meg, melynek keretében elsőként Pliszka Katalin, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola egykori tanulója, aki jelenleg az Ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskola diákja, varázsolta el hallgatóságát Frédéric Chopin cisz-moll keringőjével. Ezt követően Popovics Béla helytörténész és tanár rendkívül tartalmas előadásával igazán különleges hangulatú művelődéstörténeti barangolásra invitálta az egybegyűlteket, immár negyedszer. Lebilincselő előadásában szólt a zenéről, az irodalomról, a művészetekről, Dohnányiról, Lisztről, Chopinről, Trianonról, sóbányákról, millenniumi emlékművekről, s mindez végül egy kerek egésszé formálódott a közönség számára. Az alkalmat az összetartozásunk tüzének meggyújtása, közös imádság, majd az estébe nyúló baráti beszélgetések és agapé zárta. A mintegy 120 munkácsi magyar a tüzet körbeállva, összekapaszkodva énekelte el a Himnuszt, majd Popovicsné Palojtay Márta vezetésével közösen imádkoztak a nemzet fennmaradásáért, a békéért és a székelyföldi testvérekért. Az est – ahogyan minden MME-rendezvény – a munkácsi magyar közösség összefogásának, támogatásának és adományainak köszönhetően jött létre.
Popovics Pál, az Összetartozásunk Tüze kezdeményezés ötletgazdája, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke felidézve az akció öt évvel ezelőtti indulását elmondta: „Büszkék vagyunk arra, hogy ennek a remek kezdeményezésnek az ötlete öt évvel ezelőtt éppen szeretett városunkban, Munkácson született.” Az első évben akkora volt az Összetartozásunk Tüze sikere, hogy 2020. június 4-én este több ezer helyszínen gyulladtak meg egyszerre a lángok. Ezután minden kontinensről érkeztek visszajelzések, melyek arra biztatták a cserkészeket, hogy hirdessék meg az akciót a következő években is.
„Öt éve indult kezdeményezésünk mostanra összmagyar eseménnyé vált, hagyományt teremtettünk. Ha esetleg nem hirdetnénk meg ezt az akciót minden évben június 4-e előtt, akkor is meggyulladnának ezek a lángok” – konstatálta Popovics Pál, hozzátéve: „Az eredeti cél az volt, hogy a nemzeti összetartozásunkat a tűzgyújtásokkal szimbolizáljuk, azonban 2022-ben kitört az orosz–ukrán háború, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, s emiatt nagyon sokan meghaltak, rengeteg ember vesztette el otthonát, nagyon sok család él ma is szétszakítottságban, így a háború mielőbbi lezárásának reményeként a béke lángjai is ezek. Az esemény arculatában is megjelent a békegalamb, s ebben az évben ez a tűz a székelyföldi árvíz károsultjaival való szolidaritás tüze is” – mondta a cserkészparancsnok.
Az Összetartozásunk Tüze a legnagyobb, egy időben, a világ hat földrészén, ugyanazon célért megvalósuló magyar esemény, mely mögött több százezernyi magyar ember állt, akik azonos időben ugyanazért gyújtottak máglyát, tábortüzet vagy gyertyát: a nemzet összetartozásáért, a békéért és az erdélyi árvíz károsultjaiért.
(CsA/Kárpátalja hetilap)
[type] => post
[excerpt] => A világ hat földrésze 48 országának 659 településén 1172 Összetartozásunk Tüze lobbant fel egyszerre a Nemzeti Összetartozás Napján budapesti idő szerint 20 óra 25 perckor. A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség által 2020-ban életre hívott kezdem...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1749329400
[modified] => 1749321548
)
[title] => Összetartozásunk Tüze – 6 földrész 48 országának 659 településén, 1172 helyszínen lobbantak fel a lángok
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=244658&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 244658
[uk] => 244685
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 244661
[image] => Array
(
[id] => 244661
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/munkacs8.jpg
[original_lng] => 1253592
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/munkacs8-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/munkacs8-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/munkacs8-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/munkacs8-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/munkacs8.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/munkacs8.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/munkacs8.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1749370367:8
[_thumbnail_id] => 244661
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2258
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_a0bf85a6b04669f08470982a0cc69b05] =>
[_oembed_time_a0bf85a6b04669f08470982a0cc69b05] => 1749318607
[_oembed_9221767ded6b528dbc8e0010556b2f7e] =>
[_oembed_time_9221767ded6b528dbc8e0010556b2f7e] => 1749318607
[_oembed_3b9361efd58230c0567fdd6b43369e89] =>
[_oembed_time_3b9361efd58230c0567fdd6b43369e89] => 1749318607
[_oembed_4399102a2035ec9f73d4b127e71869c1] =>
[_oembed_time_4399102a2035ec9f73d4b127e71869c1] => 1749318607
[_oembed_d28879e1a4fa23a97cf5d25630581296] =>
[_oembed_time_d28879e1a4fa23a97cf5d25630581296] => 1749318607
[_algolia_sync] => 114050597000
[_oembed_d953bf9bd3a885f6e79b82afb7d21db4] =>
[_oembed_time_d953bf9bd3a885f6e79b82afb7d21db4] => 1749910428
[_oembed_f239df0a61476ddda759945cf71d9f96] =>
[_oembed_time_f239df0a61476ddda759945cf71d9f96] => 1750165818
[_oembed_939f47fa3c84af59afbf01b5acf22072] =>
[_oembed_time_939f47fa3c84af59afbf01b5acf22072] => 1750165819
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 49
[3] => 31
[4] => 592
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Hírek
[3] => Kárpátalja
[4] => Társadalom
)
[tags] => Array
(
[0] => 1700714
[1] => 8764
[2] => 49029
[3] => 75845
[4] => 10089
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Kárpátalja Magyar Cserkészszövetség
[1] => nemzeti összetartozás napja
[2] => Összetartozásunk Tüze
[3] => Popovics Béla
[4] => Popovics Pál
)
)
[2] => Array
(
[id] => 239053
[content] =>
Megtartotta soron következő rendezvényét a Munkácsi Magyar Egylet. Az alkalmon ismét Popovics Béla lenyűgöző, művelődéstörténeti előadását hallgathatta meg a Latorca-parti város magyarsága.
Az ezredfordulót követően lelkes, aktív közösségi életre vágyó fiatalok létrehozták a Munkácsi Magyar Egyletet azzal a szándékkal, hogy a Latorca-parti város magyar közössége számára igényes programokat szervezzenek. Számos sikeres projekt megvalósulását követően az egyesület hosszú ideig nem működött. A korábbi tagok közül néhányan azonban nemrégiben úgy döntöttek, újrakezdik tevékenységüket és érdekes, igényes és értékkel bíró programokat szerveznek a Munkácson és környékén élő magyar közösségek számára. Az alkalmaknak a Munkácsy Mihály Magyar Ház adott otthont. Az programsorozat Popovics Béla művelődéstörténet- és irodalomtanár, munkácsi helytörténész, pedagógus „Művelődéstörténeti barangolások” című előadásaival kezdődött. A rendkívül tartalmas, illusztrációkban gazdag, zenével és versfelolvasásokkal tarkított alkalmak során a jelenlévők egyfajta időutazáson vettek részt: megismerhették a történelmi események eddig ismeretlen részleteit, betekinthettek irodalmi és művészeti korszakokba, felfedhették az történések közötti összefüggéseket. Popovics Béla egyedi, lebilincselő stílusú előadása pedig rendkívüli, nem mindennapi élményt szerzett a közönségnek. Kína, Japán, Brazília, Európa. Életképek, történetek, alkotótáborok. Matl Péter, neves szobrász- és festőművész lebilincselő, humorral tűzdelt előadás keretében osztotta meg életpályája érdekes momentumait. A helyi magyarság örömmel fogadta a Munkácsi Magyar Egylet újjáéledését, és bizakodva várja a programokat. Az Egylet évadzáró alkalmára egy rendkívüli programot szervezett. A nagydobronyi Balogh Marianna és a munkácsi Popovics Emese „Megjövendölve volt régen” című, egyházi, karácsonyi népénekekből és versekből összeállított előadása felemelő pillanatokat szerzett a közönségnek. Az önkéntes alapon működő Munkácsi Magyar Egylet hosszú szünet után 2024-ben újrakezdte tevékenységét. A részvevők nyilatkozataiból kiderült, hogy célkitűzését, miszerint érdekes és értékkel bíró programokat szervezzen a Latorca-parti város magyar közössége számára, sikerült megvalósítania.
Megtartotta éves közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség.
Folytatódott Popovics Béla művelődéstörténet- és irodalomtanár, munkácsi helytörténész „Művelődéstörténeti barangolások” előadássorozata. Az alkalomra a Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvénytermében került sor a Munkácsi Magyar Egylet szervezésében. A tartalmas előadás során a jelenlévők egyfajta időutazáson vettek részt: megismerhették a történelmi események eddig ismeretlen részleteit, betekinthettek irodalmi és művészeti korszakokba, felfedhették az történések közötti összefüggéseket. Popovics Béla egyedi, lebilincselő stílusú előadása pedig rendkívüli, nem mindennapi élményt szerzett a közönségnek. Ha megértjük és felfedjük egy adott korszakon belül az összefüggéseket, jobban megértjük annak eredményeit, fogalmazott Popovics Béla. A 2003-ban lelkes, aktív közösségi életre vágyó fiatalok által létrehozott Munkácsi Magyar Egylet hosszú szünet után idén kezdte újra tevékenységét. A jelenlévők nyilatkozataiból kiderült, hogy célkitűzését, miszerint érdekes és értékkel bíró programokat szervezzen a Latorca-parti város magyar közössége számára, sikerül megvalósítania.
Az idősek megsegítése kiemelt társadalmi felelősség, vélik a Dorcas Jótékonysági Alapítvány munkatársai. A keresztyén indíttatású ukrajnai Dorcas a háborús konfliktus idején sem feledkezik meg az idősekről. A Fogadj örökbe egy nagymamát! elnevezésű programjuk több mint harminc településen működik Kárpátalja-szerte. Céljuk az egyedül és nehéz körülmények között élő, sokszor magatehetetlen idősek támogatása. Az Ukrajnában dúló háború következtében sokkal aktuálisabbá vált az országban élő idős emberek megsegítése, mint korábban bármikor. A szervezettől a gondozottak negyedévente élelmiszer illetve higiéniai csomagokat vehetnek át, ezen kívül pedig a Dorcas helyi önkéntesei, olyan programokat szerveznek, amelyekbe bevonják az időseket és a fiatalokat is, ez által egyfajta hidat építve a generációk között. Ezeknek az önkénteseknek szerettek volna kedveskedni a napokban a Munkácsy Mihály Magyar Házban, ahol lehetőség volt a lelki feltöltődésre és a tapasztalatcserére egyaránt. A nap folyamán Kondor Erzsébet, a Dorcas Románia Bihar megyei koordinátorától tanulhattak pozitív példákat a résztvevők. A Kárpát – medencében szinte mindenhol azonos problémákkal kell megküzdenünk, így a megoldásokban is tanulhatunk egymástól, emelte ki Kondor Erzsébet. Az önkéntes napon kiemelt szerepet kapott az, hogy pozitív és motiváló példákkal szolgáljanak a résztvevőknek. Ebben Popovics Béla helytörténész is segített, akinek jóvoltából interaktív városnézésen vehettek részt az önkéntesek. Bemutatásra került az elkövetkezendő hónapok programsorozata is, amelyek között kiemelt szerepet kapott az október 1-i idősek világnapja és a hozzá kapcsolódó programok. A Dorcas Jótékonysági Alapítvány az őszi- téli időszakra is számos programmal készül, amelyekről a résztvevő gyülekezetek önkénteseinél lehet információkat kapni, továbbá idén is meg fogják hirdetni a kék vödör akciót, amelyen keresztül bárki támogathat egy – egy magára maradt szépkorút.
„Én optimista természet vagyok, és akarok hinni abban, hogy lesz ennek a nemzetnek jövője itt Kárpátalján is. Ugye, a költő szavaival: lesz még egyszer ünnep a világon. És hiszem azt, hogy lesz egy jobb kor, miután buzgó imádság epedez, de ez akkor fog megtörténni, ha valóban az Isten tenyerébe tudjuk helyezni az életünket egyrészt. Emberileg mindent megteszünk, ami tőlünk telik, a jóra törekedve, a tökéletességre törekedve és merítünk abból a hagyományból, amit a szüleink, nagyszüleink generációja hagyott ránk. Abból a keresztény magyar hagyományból, amely mindig erőt adott, és, amely mindig át tudott billenteni bennünket a több évszázad alatt azokból a nehéz periódusokból, amelyek mindig voltak, és valahogy mindig lesz folytatása ennek a nemzetnek.” Ezekkel az optimista gondolatokkal kezdte mondanivalóját a Kárpát-medence szerte ismert munkácsi helytörténész, Popovics Béla, aki számos érdeme mellett arról is ismert, hogy pár évvel ezelőtt ő találta meg azt a dombtetőt, ahol Feszty Árpád megfestette a Honfoglalás című panoráma vázlatát. Popovics Béla a kárpátaljai magyar cserkészet fő tartóoszlopa, akinek helytörténeti előadásai mindig teltházasak, most stábunkkal osztotta meg gondolatait e jelenlegi kárpátaljai helyzetről. Popovics Béla szerint sokkal nehezebb helyzetben vannak azok az emberek, akik elmentek, mint azok, akik Kárpátalján maradtak, mert miután él a közösség és vannak gyökerei, ezért könnyebben veszi az akadályokat is, hiszen egymásra mindig lehet számítani. Ehhez azonban fontos az Istenbe vetett hit is – ezt már teszi Popovicsné Palojtay Márta teszi hozzá. A Popovics házaspár szerint óriási különbség van aközött, hogy van egy megtartó erő, egy közösség, egy hit, vagy pedig az ember teljesen talajt vesztve, csak a híreket hallgatva süllyed bele egyre mélyebben ebbe a mostani háborús helyzetbe. A legfontosabb szerintük az, hogy a nehéz külső körülmény ellenére, a jelenre koncentrálva, másokon segítve sikerüljön megtalálni a világosságot a mostani sötét időkben.
Tizenegy évvel ezelőtt avatták fel a Feszty-panoráma emlékművet a Munkács melletti kendereskei dombtetőn. Kevesen tudják, de 1892-ben itt készítette Feszty Árpád a ma Ópusztaszeren látható Honfoglalás című festmény vázlatait. Mivel az alkotás témája a magyarok bejövetele, ezért sokáig azt gondolták, hogy a háttér Verecke vidékét ábrázolja. Ám a festő teljes egészében a kárpátaljai Munkács környékét vitte vászonra. Minderről K. Debreceni Mihály mesélt. Kárpátalja annyi felfedezni való történetet rejt magában, hogy a vidék legelszántabb kutatói akár egy egész emberöltőre is találhatnak maguknak itt elfoglaltságot. A várak, a kastélyok, az erődök, a kúriák, és az ezeréves templomok is mesélni tudnak, de még az őket körülölelő dombok is, melyek magukba szívták a történelmet. Tizenegy évvel ezelőtt kéttagú stábunk egy valódi csodának lehetett a részese. Popovics Béla, híres kárpátaljai helytörténész megmutatta nekünk egyik korábbi felfedezését a Munkács melletti kendereskei domb tetején. Megtalálta ugyanis azt a pontot, ahol Feszty Árpád 1892-ben megrajzolta a híres körkép, a Honfoglalás vázlatát. A körképen egyértelműen felismerhetőek a várost körülölelő hegyek, a Latorca folyó és a nyugati irányban elnyúló alföld, melynek határán a várhegy magasodik. Jól látszik a hármashalom, a Paphegy, a Naphegy, és a várhegy, illetve Lovácska hármashalma, odébb pedig a Zsornyó és a Vöröshegy is. A kendereskei magaslaton festett vázlaton rohangáltak a lovasok, a dombnak a tetején pedig még a fák is megvannak, sőt még a fáknak a vonalai is, így egy nagyon valós tájat festett le Feszty a barátaival. És ezt a konkrét behatárolható tájat vittek rá a körképre Pesten a mai Szépművészeti Múzeum helyén. Popovics Béla büszke volt felfedezésére, hiszen mint mondta, a körképnek a részletei csak innen látszanak, ha a kendereskei dombon kicsit feljebb vagy lejjebb megyünk, akkor az arányok megváltoznak, erről a pontról viszont mindig ugyanaz marad. Feszty és művésztársai több helyszínen is dolgoztak, rengeteg vázlat készült, de mindebből kizárólag a munkácsi panoráma került fel a körképre. A korabeli lapok azt írták, hogy a művészurakat csengőbongó fiákerekkel vitték ki a helyszínre, ahol a helyi elbeszélések szerint nagyon finomat főztek, és finom volt a borocska is. Ráadásul nagyon hangulatos volt a közeli Munkács, a polgári város, így nem akartak távolabb, Vereckénél hegyet mászni. Igazi polgári világ volt tehát egy másik hangulattal, egy másik léptékkel, lüktetéssel, ahol a festők nagyon jól érezték magukat. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tizenegy évvel ezelőtt, 2013-ban állított emlékművet az alkotás megfestésének helyén. A tízszer tíz négyzetméternyi alapterületű kilátó közepén egy kör alakú emlékjel van, melynek belsejében, a tájnak megfelelően, bazalttáblákra vésték rá a körkép kicsinyített másolatát. A munkácsiak a felfedezés óta rendkívül büszkék arra, hogy a Feszty-körképen a városukat körülölelő hegyek vannak. A kendereskei kilátó pedig egyfajta magyar zarándokhellyé vált az elmúlt több mint egy évtizedben. Békeidőben turistacsoportok, magyar ünnepek alkalmával pedig a helyeik keresik fel azt. A Munkács környéki magyaroknak ugyanis fontos, hogy legyen hol megemlékezniük a jeles alkalmakról, pláne azután, hogy a város vezetése másfél éve eltávolíttatta a vár faláról azt a Turul-emlékművet, mely napsütéses időben a kendereskei dombról is jól látszott. A kárpátaljai panoráma azonban maga a Feszty-körkép, ami most Ópusztaszeren van. És a munkácsi tájat pedig lebontani nem lehet, hiszen az 1100 éve állandó és vélhetően még jó sokáig az is marad.
„A család, a közösség erőt ad és átment a nehézségeken”
Popovics Béla (1 Oldal)
