Lemondta a nyári fellépéseit az ismert magyar énekes. Ákos közösségi oldalán árulta el rajonóinak: tavasszal pajzsmirigyrákot diagnosztizáltak nála, és már egy műtéten is átesett.
Sokkoló bejelentést tett közösségi oldalán Ákos. A Kossuth-díjas dalszerző-énekes elárulta, hogy tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak nála, ezért komoly műtéten esett át.
Az 58 éves előadó közleményében azt írta, egy rutinvizsgálat során derült ki, hogy pajzsmirigyrákkal küzd.
A diagnózis után hamar megoperálták, az operáció pedig szerencsére sikeres volt.
Ákos lemondta a nyári fellépéseit
Az énekes közölte: állapota jelenleg stabil, már otthon lábadozik, azonban a teljes gyógyulás érdekében minden idei nyári koncertjét lemondja.
„Nehéz döntést kellett meghoznunk: az idén nyárra tervezett előadásainkat lemondjuk, hogy a következő hetekben-hónapokban a pihenésre és a gyógyulásra összpontosíthassak” – írta Ákos.
Ákos ugyanakkor bizakodó a jövőt illetően. Reményei szerint december 12-én már újult erővel állhat színpadra az év végi Aréna-koncertjén.
A közlemény szövege
Különös helyzetben kell megszólalnom. Aki ismeri és figyeli a munkámat, tudja, hogy lemezek és turnéelőadások, kisebb fellépések és nagykoncertek körforgásában élek – idestova négy évtizede már. Ahogy a korábbi évek, a tavalyi esztendő is rengeteg munkával és utazással telt, és 2026 is mozgalmasan indult: egy tévéfilm zenéjét komponáltam, számos filmvetítésen és közönségtalálkozón vettem részt, közben zajlott a lázas stúdiómunka az ősszel megjelenő, új lemez anyagán.
Egy idén tavaszi rutinvizsgálat során sajnos pajzsmirigyrákot diagnosztizáltak nálam, és a várható műtét kockázatai első hallásra elég rémisztőnek tűntek. Az operáción azóta szerencsésen átestem, jól vagyok. Köszönöm a családomnak és a szűk baráti körnek a kitartást és bátorítást, nagyszerű orvosaimnak pedig a rengeteg segítséget. Nehéz döntést kellett meghoznunk: az idén nyárra tervezett előadásainkat lemondjuk, hogy a következő hetekben-hónapokban a pihenésre és a gyógyulásra összpontosíthassak. Elnézést kérek mindazoktól, akik itthon és a határon túl vártak rám. Remélem, az év végi Aréna-koncerten már újult erővel állhatok színpadra, és ott találkozhatunk. Most kétszeresen is várom ezt az ünnepi estét.
A követőinket addig is sok tartalommal várjuk az oldalainkon. Nemrégiben vált elérhetővé a filmzene, és hamarosan a megjelenés ötödik évfordulójához ér a novelláskötetem is. Ebből az alkalomból több írást is rögzítettünk hangoskönyvként: ezek a felvételek a nyári utazásokra is elkísérhetik az érdeklődőket. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki velem tartott a már 38 éve tartó úton, és őszintén remélem, hogy folytathatjuk tovább.
Vigyázzatok magatokra, menjetek szűrővizsgálatokra, és találkozunk ősszel az új lemez kapcsán, decemberben pedig az Arénában! – nyilatkozta Ákos.
Vilmos herceg felesége kemoterápiás kezelést kap. Katalin hercegné egyelőre jól van, és egyre erősebbnek érzi magát.
Kemoterápiás kezelést kap Katalin walesi hercegné, miután egy januári nagy hasi műtétet követő vizsgálatok rákos megbetegedést mutattak ki nála. A hírt a Kate Middleton polgári néven is ismert brit királyi családtag maga jelentette be a Facebookon.
Vilmos herceg 42 esztendős felesége januárban két hetet töltött kórházban, miután hivatalának akkori közlése szerint sikeres, tervezett műtétet hajtottak végre rajta egy nem rákos, de nem részletezett betegség miatt – emeli ki tudósításában a Reuters.
Pénteki videóüzenetében azonban Katalin elmondta, hogy a későbbi vizsgálatok rákos megbetegedést mutattak ki, de azt mondta, hogy jól van, és egyre erősebb.
Az orvosi csapatom ezért azt tanácsolta, hogy egy megelőző kemoterápiás kezelésnek vessem alá magam, és most ennek a kezelésnek a korai szakaszában vagyok – mondta Katalin a szerdán forgatott videóban.
A hercegné szerint a történtek hatalmas sokként érték, és Vilmossal együtt mindent megtesznek azért, hogy magánemberként feldolgozzák mindezt családjuk érdekében.
Katalin hercegné tavaly december óta egyetlen hivatalos programon sem vett részt, állapotáról számtalan találgatás keringett. Januári műtétje után, március 10-én tett közzé egy fotót, amelyen gyermekei körében látható. A felvétel nagy vihart kavart a médiában, miután kiderült, hogy manipulálták. A fotóbotrányért egy nappal később bocsánatot kért a hercegné, és elmondta, hogy a fényképet ő maga szerkesztette, és nagyon sajnálja, hogy ekkora felfordulást okozott az amatőr kísérletezéssel.
Kutatások kimutatták, hogy a csernobili elzárt zónában élő farkasok ellenállóvá váltak a rákkal szemben, és új ismereteket nyújthatnak a betegség megelőzésének módjáról.
Úgy tűnik, hogy a Csernobilban élő kóbor szürke farkasok falkái olyan mutációkat fejlesztettek ki, amelyek növelik a rák túlélésének esélyét – írja az IFL Science.
Amióta a területet az 1986-os hírhedt nukleáris katasztrófát követően kiürítették, a farkasok elszaporodtak a zárt zónában, a populációjuk itt hétszer nagyobb, mint a környező ukrajnai területeken.
Az elvadult állatokat, amelyek között megtalálhatóak az evakuáláskor otthagyott kedvtelésből tartott kutyák leszármazottai is, a tudósok évek óta figyelemmel kísérik. Úgy vélik, hogy a sugárzás miatt 35 évvel a nukleáris katasztrófa után
Megnőtt az állatok túlélési esélye a rákos megbetegedésekkel szemben.
Cara Love, a Princeton Egyetem evolúcióbiológusa egy évtizede tanulmányozza a farkasokat, és kutatásai szerint ezek a farkasok olyan megváltozott immunrendszerrel rendelkeznek, amely figyelemreméltóan hasonlít a sugárkezelésen átesett rákos betegekéhez.
Love, aki a múlt hónapban a Washington állambeli Seattle-ben egy konferencián mutatta be munkáját, megállapította, hogy „a csernobili farkasok a többgenerációs expozíció és a radioaktív részecskék testükben való felhalmozódása ellenére is túlélnek és gyarapodnak”.
A világ legsúlyosabb nukleáris balesete rákkeltő sugárzást szabadított fel, de Love kutatásai szerint a farkasok „ellenállónak tűnnek a megnövekedett rákkockázattal szemben.”
Love és kollégái 2014-ben ellátogattak a csernobili elzárt zónába, és vérmintákat vettek, hogy megértsék a nukleáris sugárterhelésre adott reakcióikat. Csapata speciális GPS-nyakörveket használt, hogy valós idejű méréseket kapjon arról, hogy hol vannak az állatok, és mennyi sugárzásnak vannak kitéve. Az eredmények azt mutatták, hogy a szürke farkasok az emberekre vonatkozó biztonsági határérték több mint hatszorosának vannak kitéve.
Love azonosította a farkasok genomjának specifikus régióit, amelyek ellenállónak tűnnek a rákkal szemben.
A kutatás számos tudós érdeklődését felkeltette. 2023-ban Elaine Ostrander genetikus megjegyezte, hogy az ilyen munka új ismeretekkel szolgálhat a rákos megbetegedések megelőzésében, valamint az űrhajósok védelmének módszereivel kapcsolatban.
A tanulmány hosszú távú célja, hogy olyan változásokat keressünk a DNS-ben, amelyek segítették az egyes populációk túlélését – mondta.
Február 4-én az egész világ a rák elleni küzdelem világnapját méltatja. És örömteli, hogy a legtöbb embernek ritkán jut eszébe ez a betegség, de a rákos betegségek, sajnos, évente emberek millióit „eszi” meg világszerte.
Éppen ezért évtizedek óta a világon rengeteg tudós keresi a rák elleni küzdelem hatékony módszereit. Ez rendkívül nehéz, alapos és felelősségteljes munka, mert a tét több mint tíz-, de talán több százmillió emberi élet megmentése.
Nagyon gyakran az ilyen irányú új módszertanok meglepő, vagy akár szkeptikus értékelést kapnak, de ez tudomány és a siker eléréséhez minden lehetőséget ki kell próbálni.
Közelmúltban az amerikai tudósok ismét meglepték a tudományos közösséget, amikor bejelentették, hogy létrehoztak egy olyan DNS részletet, amely képes elpusztítani a rejtett rákos őssejteket, ezzel megakadályozható azok újabb megjelenése, számolt be számos sajtóorgánum, többek között a New Atlas.
Ismeretes, hogy a myeloma multiplex a plazmasejtek rosszindulatú daganata, amely antitesteket termel. Felhalmozódnak a testben, károsítják a csontokat és a veséket, és befolyásolják a szervezet képességét a fertőzések leküzdésében. Sok betegnél rendszerint kiújul.
És ezt követően a rák ellenállóbbá válik a korábban sikeres kezelési módszerekkel szemben. Ennek okai a myeloma őssejtjei, amelyek a kezelés során a régi ráksejtek pusztulása után képes új ráksejteket kitermelni.
A kutatások és a korábbi vizsgálatok eredményeinek elemzése során a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a myeloma multiplexben szenvedő betegek túlélésének alacsony mutatóját az IRF4 fehérjét termelő gén magas aktivitása okozza. Az ezzel egy időben termelődött fehérje pedig csak növelte a myeloma őssejtek számát.
Ennek eredményeként a San Diego-i Kaliforniai Egyetem, (UCSD) és az Ionis Pharmaceuticals (Kalifornia, USA) biotechnológiai vállalat tudósai megtalálták a probléma megoldását.
Ehhez létrehoztak egy DNS-részletet, amely egy adott génhez kötődik. A DNS ezen kis töredékét ION25-nek hívják, és célpontja az IRF4 gén: segít nemcsak a rosszindulatú plazma sejtek, hanem a myeloma őssejtek elpusztításában is.
A kutatócsoport már tesztelte az ION251-t transzplantált emberi myeloma sejtekkel rendelkező egereken. Minden csoportba 10 egér került, amelyek az első hét folyamán naponta kaptak gyógyszert vagy placebo-t, majd héti 3 adagot a kísérlet végéig.
2-6 hetes kezelés után a kezelést kap egerekben sokkal kevesebb myeloma sejt volt, mint a kontroll csoportban. A kezelést kapó csoportban az egerek 70-100%-a életben maradt. Ugyanakkor a kontrollcsoport minden tagja belehalt a betegségbe.
Ezzel az amerikai tudósok kijelentették, hogy az ION251 DNS-részlet felhasználható a rákbetegség kezelésének hagyományos módszereivel kombinálva azzal a céllal, hogy a daganatokat érzékenyebbé tegyék a kezelésre és esetleg megelőzzék annak újabb kialakulását.
Eközben a WHO attól tart, hogy a rákos megbetegedések száma jelentősen megnő. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a szervezet szakértői 60%-os növekedést prognosztizálnak.
„A rákos megbetegedések számottevő növekedése várható, különösen a szegény országokban, mivel korlátozott erőforrásaikat főleg a fertőző betegségekre, mint például a malária, valamint a gyermekek és az anyák egészségére összpontosítják, így a rák elleni küzdelemre szánt alapokra alig marad pénz” – összegezte a WHO főigazgatója.
Egyébként manapság Afrikában és Dél-Ázsiában az országok kevesebb, mint 15%-a rendelkezik a rákos betegek kezeléséhez szükséges minimális infrastruktúrával.
Arany nanorészecskék segítségével ismeri fel a rákot egy újfajta vérvizsgálat. Az eljárás a tumoros sejtek által kibocsátott jelek észlelésére is képes – számoltak be legfrissebb eredményeikről az ausztrál Queenslandi Egyetem kutatói, akiknek úttörő technológiája elősegítheti a korábbi betegségfelismerést és a hatékonyabb kezelést.
Az MTI szerint az intézmény szakemberei által kifejlesztett nanotechnológia lehetővé teszi az úgynevezett extracelluláris vezikulák (EVk) észlelését és monitorozását a véráramban – írja az EurekAlert tudományos hírportál.
Az Ausztrál Biotechnikai és Nanotechnológiai Intézet (AIBN) munkatársa, Jing Wang szerint a felfedezés a jelenleginél hatékonyabb, személyre szabottabb rákkezelést eredményezhet azáltal, hogy az onkológusok azonnali visszajelzést kapnak a kezelések eredményességéről.
„Az extracelluláris vezikulák a vérben lévő potenciális biomarkerek egy izgalmas következő nemzedéke” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy az egészséges és a rákos sejtek által egyaránt folyamatosan kibocsátott nanorészecskék fontos szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. A rákos sejtek arra használják az extracelluláris vezikulákat, hogy manipulálják a körülöttük lévő sejteket, illetve, hogy elnyomják és befolyásolják az immunrendszert.
A kutatók szerint a tumorsejt eredetű extracelluláris vezikulákat nehéz megkülönböztetni az egészséges sejtek által kibocsátott EVk-től, amelyekből jóval több van a véráramban.
A szakemberek egy speciális arany nanorészecskét használtak, amely kizárólag a tumorsejt eredetű extracelluláris vezikulák felszínén megtalálható molekulákhoz kapcsolódik. Az arany nanorészecskék egyedi jelet bocsátanak ki lézerfény hatására, ami lehetővé teszi a páciens egyedi „EV-ujjlenyomatának” detektálását.
Az új technológiát 23 melanomás pácienstől vett vérmintákon tesztelték, amely során sikerült észlelni a tumorsejt eredetű extracelluláris vezikulákat, továbbá a rákkezelés közben és azt követően végbemenő kritikus változásokat.
Az új technológia tehát lehetővé teszi annak megállapítását, hogy egy kezelés hatékony-e vagy sem, vagy, hogy kialakult-e gyógyszerrezisztencia. A kutatók a Science Advances című folyóiratban publikálták az eredményeiket.
Bizonyos daganatos és autoimmun betegségek kezelése során használt, fehérje alapú gyógyszerek sejtbe juttatására dolgoztak ki új megoldást szegedi kutatók – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) az MTI-t.
A közlemény szerint napjainkban a gyógyszerfejlesztés egyik legnagyobb kihívását az jelenti, hogyan lehetséges a fehérje alapú gyógyszereket a sejten belülre juttatni, hiszen a jelenleg elérhető ilyen készítmények csak a sejten kívüli célpontokat képesek elérni. Számos, jelenleg kiaknázatlan sejten belüli gyógyszercélpont van, amelyekhez hozzáférve újabb, fontos betegségekre lehetne terápiát fejleszteni.
Az SZTE Orvosi Vegytani Intézetének kutatói együttműködésben a Szegedi Biológiai Központ munkatársaival egy olyan speciális molekulát fejlesztettek ki, amely a biológiai hatóanyagokhoz kapcsolva “trójai falóként” képes a molekulákat a sejtbe juttatni.
A gyógyszergyárak jelenlegi technológiájába illeszkedő módszer új lehetőséget nyithat olyan betegségek kezelésében, ahol a cél a sejten belüli folyamatok közvetlen befolyásolása biológiai hatóanyagokkal. A kutatás eredményeit a rangos Advanced Science magazin kiemelt helyen közli.
Imre Norbert, a kutatócsoport tagja, a tudományos cikk első szerzője kifejtette: 2016 óta dolgoznak azon, hogy nagyobb méretű fehérjét vigyenek a sejten belülre egy általuk tervezett hordozó molekulával. A „csali” molekula trójai falóként hatol át a sejtmembránon, egy olyan útvonalon, amelyet például a kolera és a tetanusz toxinja, vagy bizonyos vírusok – például a járványos gyermekbénulásért felelős poliovírus – is kihasználnak. Az antitestet biomimetikus módszerrel juttatják a sejtbe, vagyis a már meglévő bejáratot nyitják ki úgy, hogy a bakteriális toxinok és vírusok biológiai rendszereit utánozzák.
Martinek Tamás, az SZTE Orvosi Vegytani Intézet vezetője az eljárást ismertetve közölte, a sejtmembrán bemélyedései különböző útvonalakon juttatják be a molekulákat a sejtbe. Ahhoz, hogy az antitest működőképes maradjon, nem szabad, hogy a sejt lebontsa, vagyis olyan útvonalat kellett találni az antitest bejuttatásához, amely a sejt belső, biztonságos szállítórendszerébe viszi azt. Ennek az útvonalnak a bejáratait bizonyos cukormolekulák kódolják. A szegedi kutatók által vizsgált speciális molekula felismeri ezeket, így az antitestet úgy tudják bejuttatni a sejtbe, hogy az nem bontja le.
Olyan anyagot kellett találni, amely hozzáragasztja az antitestet a sejt megfelelő bejáratához. Ez egy rövid peptid, méretét tekintve az eddig használt molekulák egy százada. Olyan kicsi, hogy lényegesen nem befolyásolja az antitest működését. Ezen felül nem mérgező és az előállítási költsége is alacsony. A molekula további előnye, hogy bármilyen fehérje alapú gyógyszerhez kapcsolható – tette hozzá a professzor.
A tudományos eredmény alapján az SZTE és az SZBK szabadalmi bejelentést nyújtott be.
A petesejtet laboratóriumban érlelték, lefagyasztották, majd öt évvel később felolvasztották és megtermékenyítették – jelentették be a Párizs melletti Antoine Béclere Egyetem Kórházának szakemberei az Annals of Oncology folyóiratban.
Esetleírásukban ismertették, miként született fia egy 34 éves francia nőnek, aki meddő volt, mert öt évvel korábban emlődaganat miatt kemoterápiával kezelték. A daganatos betegség kezelése előtt az orvosok hét éretlen petesejtet vettek petefészkeiből és az in vitro peteérlelés (IVM) módszerével laboratóriumban lombikban érlelték őket.
Az érett petesejteket azután lefagyasztották nagyon gyorsan folyékony nitrogénnel, hogy csökkentsék a jégkristályok formálódását és a sejtkárosodást.
Eddig még soha nem sikerült ily módon daganatos beteget megtermékenyíteni, igaz születtek gyermekek in vitro peteérleléssel, de azokban az esetekben nem fagyasztották le az érett petesejteket, hanem azonnal visszaültették a páciensbe – olvasható a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
„Találkoztam a 29 éves beteggel azután, hogy diagnosztizálták nála a daganatot, és tanácsokat adtam neki a megtermékenyítés lehetőségeitől. Javasoltam neki a petesejtfagyasztást in vitro peteérlelés után, valamint petefészekszövet lefagyasztását. A beteg a másodikat elutasította, mivel az túlságosan megterhelő lett volna néhány nappal a rák diagnózisa után” – idézte fel Michael Grynberg professzor.
A nő petefészkeiben található éretlen petesejtek érését nem lehetett hormonkezeléssel serkenteni, mert az túl sok időbe telt volna, és súlyosabbá tehette volna betegségét. A legjobb opciónak így az IVM, majd a már érett petesejtek lefagyasztása bizonyult.
Öt évvel később a nő felépült a betegségből, de a kemoterápia miatt meddővé vált. A lefagyasztást hat petesejt élte túl, amelyet megtermékenyítettek intracitoplazmatikus spermiuminjektálással (ICSI), ami a lombikbébi kezelés egyik altípusa. Öt sikeresen megtermékenyült, és egy embriót ültettek be a nő méhébe. Kilenc hónappal később, 2019 júliusában egészséges fiúnak adott életet.
„Nagyon örültünk annak, hogy a páciens mindenféle nehézség nélkül terhes lett, és kilenc hónapra egészséges gyermeknek adott életet” – mondta a professzor.
„A termékenység megőrzését mindig szem előtt kell tartani a fiatal rákbetegek kezelésekor. Tudatában voltunk annak, hogy a laboratóriumban érlelt petesejtek rosszabb minőségűek, mint amikor a peteérési folyamatot hormonkezeléssel serkentjük. De sikerünk azt mutatja, hogy ez a technika életképes opció lehet a női termékenység megőrzése érdekében” – tette hozzá Michael Grynberg.
Az országban bevezetésre kerülő egészségügyi garanciaprogram keretein belül az ukrán állampolgárok állami támogatással vehetnek részt onkológiai kezeléseken külföldön. Azon rákfajták külföldi kezelését igényelhetik, melyek gyógyításával Ukrajna területén nem foglalkoznak (mellrák, tüdőrák, gyomorrák, stb.).
A hírt Andrij Szemivolosz, egészségügyi miniszterhelyettes jelentette be egy kijevi sajtókonferencián, melyet a rákellenes világnap alkalmából szerveztek. „Az ukrán állampolgárok külföldi kezelési programja, mely által hazánkban nem elérhető segítséghez juthatnak, továbbra is elérhető marad ebben az évben. Kissé bővült is az előző évekhez képest” – közölte a miniszter.
Elmondása szerint a daganatos megbetegedésben szenvedők gyakran szorulnak csontvelő-átültetésre. Ez a szolgáltatás jelenleg nem elérhető országunkban, azonban mindent megtesznek annak érdekében, hogy mihamarabb Ukrajnában is elvégezhető legyen ez a műtét. „Reménykedünk abban, hogy a csontvelő-átültetés bevezetését követően nagyot csökken majd a külföldön való kezelések iránti igény” – tette hozzá.
A konferencián részt vett Aljona Horosko, a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NSZZU) képviselője is, aki emlékeztetett arra, hogy 2020. április 1-től az országban beindul az egészségügyi finanszírozási program, mely tartalmaz majd intézkedéseket a rák megelőzésére, diagnosztizálására és kezelésére is. „Kiindulva abból, hogy milyen széles körben elterjedtek az onkológiai problémák Ukrajnában, az egészségügyi garanciaprogram keretein belül speciális szolgáltatásokat indítunk a rák korai felismerése érdekében. Olyan daganatos megbetegedésekről van szó, mint a mellrák, a tüdőrák, a gyomorrák és a méhrák. Erre a programra 2020 folyamán 1 milliárd hrivnyát különítünk el, és elsősorban az idős korosztályra összpontosítunk majd. A szolgáltatások orvosi beutaló által lesznek elérhetőek” – magyarázta el Horosko.
Elmondása szerint a rákkal diagnosztizált emberek számára az állami orvosi garanciaprogram teljes mértékben állja majd a kemoterápia, a sugárkezelés és a műtéti beavatkozások költségeit. Tájékoztatott továbbá arról is, hogy a NSZZU honlapján közzétették a különböző kezelésekkel foglalkozó egészségügyi intézmények listáját is.
После того, как сотрудникам госпиталя в Винниках Львовской области, где планировали принимать эвакуированных из Китая, сообщили о том, что гостей из Уханя ждать не стоит, они спели Гимн Украины. Это, конечно, высший пилотаж! А что по этому поводу думаете вы?Подписывайтесь на наш канал в Телеграм https://t.me/dumskayatvСледите за нашим каналом в Instagram https://www.instagram.com/dumskayatv/
I had a wonderful call with President Zelenskyy of Ukraine. I have been moved by the resilience and courage of the Ukrainian people and his inspirational leadership. pic.twitter.com/US8UZBVKbm
Spoke to Crown Prince of Saudi Arabia Mohammed bin Salman. Thanked for supporting Ukraine's territorial integrity, resolution at the UN General Assembly. We agreed to interact in the release of ?? prisoners of war. We agreed on the provision of ?? macro-financial aid to Ukraine.
Pour aider la population à tenir, la France envoie 100 générateurs de forte puissance en #Ukraine, alors que la Russie veut faire de l’hiver une arme de guerre. 100 ?? generators are on their way to Ukraine ??. Reminder: strikes against civilian infrastructures are war crimes. https://t.co/fcK9dkaqE0pic.twitter.com/6sl8U4S5UU
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
Majdnem a kétszeresére nőhet a rákos esetek száma a világon húsz év alatt az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) nemzetközi rákkutatási szervezetének (IARC) friss jelentése alapján. (Az IARC ötévente készíti el világjelentését.)
2018-ban a világon 18,1 millió embernél állapítottak meg rákot, közülük 9,6 millióan haltak meg. 2040-ben várhatóan mintegy 29-37 millió embernél alakul ki rosszindulatú daganat – állapította meg a szervezet jelentése, melyet kedden, a rákellenes küzdelem világnapján tettek közzé.
Az esetszám emelkedésének oka a világ népességének növekedése és idősödése, ám életmódbeli tényezők is hozzájárulnak, mondta a dpa hírügynökségnek Michael Baumann, a német rákkutatási központ (DKFZ) vezetője, aki szintén hasonló emelkedésre számít. A kutató arra hívta fel az emberek figyelmét, hogy tegyék egészségesebbé az életmódjukat.
„A tudomány jelen állása szerint, ha az ember mindent elkövet: kerüli az elhízást, rendszeresen mozog, egyáltalán nem vagy csak kevés alkoholt fogyaszt, egészséges ételeket eszik, a rák ellen ajánlott minden oltást beadat és minden ajánlott óvintézkedést megtesz, úgy a rákos esetek 40 százaléka megelőzhető” – magyarázta Baumann.
A világjelentés szerint a ráktúlélés jóléti kérdés. A szegényebb országok betegei, valamint a gazdag országok szegényebb rétegeihez tartozó betegek kevesebb eséllyel gyógyulnak meg a tumorból. A magas jövedelmű országokban 20 százalékkal csökkent a rákos halálozás esélye 2000 és 2015 között, az alacsony jövedelmű országokban csupán 5 százalékkal.
2000-ben a Párizsi Charta február 04-ét a „Rák Világnapjává” nyilvánította, melynek célja, hogy eloszlassák a tévhiteket a daganatos megbetegedéssekkel kapcsolatban. A Rákellenes világnap lehetőséget teremt a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos általános ismeretek növelésére.
A világon évente mintegy 14 millió új rákos megbetegedést diagnosztizálnak, és több mint nyolcmillióan halnak meg emiatt. Az áldozatok fele megmenthető lenne, ha az elváltozást idejében felismernék és megfelelően kezelnék.
A rák gyűjtőfogalom: több száz különböző szövettani típusú, különböző biológiai viselkedésű és különböző szervekre lokalizálódó megbetegedést – kóros sejtburjánzást: daganatot – fed, így kezelése, gyógyítása is sokféle, univerzális gyógyszere nincs.
