Mintegy száz különböző nagyságrendű pályázatot írnak ki, hogy kézműves cégek vagy önállóan dolgozó mesterek részt vehessenek az újjáépítésben – mondta Jean-Louis Georgelin tábornok, a Notre-Dame helyreállításáért felelős állami hatóság elnöke.
2019. április 15. estéjén a párizsi Cité-szigeten lévő világhírű székesegyház lángokba borult. A tűz a tetőszerkezeten terjedt, és a felújítás alatt álló, középkori épület nagy részét elborította. Még nem tisztázták teljesen, rövidzárlat, vagy égő cigaretta csikkje okozta-e a tüzet.
„A műemlékvédelemben szakértelemmel rendelkező kézműveseket és vállalkozásokat hívunk fel arra, hogy induljanak a pályázatokon, jelentkezzenek az építők közé, akik lelkesen és elszántan dolgoznak azon, hogy a katedrális 2023-ben újra megnyíljon a hívek és a turisták előtt” – mondta a tábornok pénteken. „A huszártorony, valamint az északi és a déli kereszthajók restaurálása, a belső felújítás befejezése két szimbolikus jelentőségű projekt, amelyekhez a rengeteg faipari, állványépítői és tetőfedői szaktudás szükséges, amint a kövek, a falak, az asztalosmunkák, a festmények és ötvösművek, az üvegablakok és a szobrok restaurálásához is” – tette hozzá.
Az újjáépítés költségeinek becslését még nem közölték. Eddig nagyjából 840 millió euró (301 milliárd forint) adomány gyűlt össze, többek között alapítványoktól.
Magyarországi támogatásból mentik meg az erdélyi Tacs viharban megrongálódott, református templomának famennyezetét, a Kárpát-medencei magyar műemlékek megmentését célzó Rómer Flóris Terv keretében.
A Beszterce-Naszód megyei, túlnyomórészt magyarok lakta település református templomának tornya április 17-én este leomlott, az értékes famennyezetet azonban ekkora kimentették a rossz állapotú épületből – közölte a Rómer Flóris Tervet lebonyolító Teleki László Alapítvány.
Mint a közlemény emlékeztet, a 18. században épült templom évek óta használaton kívül állt. A helyi reformátusok megvásárolták a korábban a szászok által emelt evangélikus templomot és parókiát, felújították, és immár azt használják. Eredeti templomuk korábban is szenvedett már el károkat, és statikai problémák miatt le kellett mondani a felújításáról.
Az 1711-ben készült kazettás famennyezet azonban rendkívül értékes, ezért azt lebontották, a festetlen részeket portalanították, a mennyezetet fertőtlenítették, elraktározták. A magyar kormány finanszírozásából működő Rómer Flóris Terv keretében, a helyi reformátusokkal egyetértésben a felújítás után a famennyezetet áthelyezik az egykori evangélikus templomba – áll a közleményben.
Székely Szabolcs tacsi lelkipásztor a templomtorony leomlása után elmondta, az orgonát és a harangokat még 2007-ben átszállították az új templomba. Oda viszik át az 1905-ben készített szószékkoronát, a Mózes-széket és a papné padját is. Hozzátette: jelenleg az új templom régi tornya is felújításra szorul, a szükséges engedélyeket várják a munkálatok elkezdéséhez.
Kétszáz év – ennyi éves az az ikonosztáz, amely az 1792-ben épült Rahói Boldogságos Szűz mennybemenetele templomot díszíti.
Sajnos ilyen hosszú idő alatt az ikonosztáz szinte teljesen megsemmisült – miután a fényes ikonok elhalványultak, a rajtuk lévő arany bevonat feketén világított, és ami a legrosszabb, a faelemeket kritikusan elpusztította a kopogó bogár. Az ikonosztáz bármelyik pillanatban egyszerűen széteshetett a saját súlya alatt. Az előzetes gyors felmérés megállapította, hogy Rahó legnagyobb egyházi épületének ikonosztázát nem lehet helyreállítani – közölte a Rakhiv News.
Felújítani, nem pedig elégetni
Az egyház gyülekezet néhány tagja ragaszkodott a régi ikonosztáz elégetéséhez és egy új létrehozásához. De Vaszil Nosza, a templom apátja meggyőzte a papokat, hogy érdemes megőrizni a meglévő ikonosztázt. Ezt követően a együtt kezdték keresni a helyreállítási lehetőségeket és konzultációt folytattak. A feladat a szentély megőrzése, az eredetiség megőrzése. Ebben a modern technológiák és az innovációk segítettek.
Egy évig tartó restaurálási munkálatok
Egy éves fáradságos munka és az első Szeplőtelen Fogantatás templomi ünnepén a Volóci járásból származó kárpátaljai mesterek Mihajlo Primics művészettörténész szakmai irányítása alatt sikeresen befejezték az ikonosztáz helyreállítását. Mihajlo Primics – a művészettudományok doktor, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia dekoratív és iparművészeti tanszékének vezetője csatlakozott a történelmi ikonosztáz helyreállításához.
A Királyi kapuk története sem kevésbé érdekes. Vaszil Nosza atya egyszer megőrzött egy félig korhadt népművészeti alkotást, és nem hagyta, hogy elégessék, ahogy a hagyomány megköveteli. Most a Királyi kapu teljes pompájában ott díszeleg a helyreállított ikonosztázzal egyetemben. Most a Szűz Mária Mennybemenetele templom, a helyreállított történelmi értékű ikonosztázzal Rahó városának igazi dísze marad.
Megkezdődött hétfőn a párizsi Notre-Dame-székesegyház fő orgonájának megtisztítása és restaurálása a tavalyi tűzvész után – írja az MTI.
A munka a billentyűzet elbontásával veszi kezdetét, majd teljesen darabokra szedik az orgonát – közölte a székesegyház rekonstrukciójáért felelős intézmény. A nyolcezer orgonasíp és a többi rész lebontása egészen az év végéig eltart. A megtisztítás és a felújítás 2021 és 2024 között folyik.
A fő orgona a székesegyház egyik kincse, lebontása fontos lépés a székesegyház újjászületésében. Az orgonának 2024 áprilisában ismét meg kell szólalnia – mondta Jean-Louis Georgelin, a Notre-Dame rekonstrukciójáért felelős különmegbízott.
A hatalmas szimfonikus orgona a székesegyház hangja volt 1733 óta. A nyolcezer síp 115 regiszterre oszlik szét. Ez Franciaország legrégebbi orgonája. A páratlan hangszer sértetlenül átvészelte a tűzvészt, de a leomlott huszártorony tetőszerkezetében lévő ólom hatalmas szennyezést okozott.