Aláírásgyűjtést indít az erdélyi Sepsiszentgyörgy önkormányzata a város zászlajának védelmében, hogy a betiltott jelkép újra a közintézmények homlokzatán loboghasson – jelentette be csütörtökön Antal Árpád polgármester. Az önkormányzat közleménye szerint a városvezetés az aláírásokkal támogatva újraindítja a városzászló elfogadási folyamatát, miután a román legfelsőbb bíróság februárban megsemmisítette az erre vonatkozó kormányhatározatot.
Az aláírásgyűjtés hétfőn indul, az önkormányzat több standot helyez ki a városban, ahol két hétig várják a támogató szignókat. Utána online felületen lehet támogatni az ügyet.
Antal Árpád csütörtökön elmondta: biztos benne, hogy a zászló lobogni fog az intézmények homlokzatán. Kérte a lakosokat, hogy nemzetiségtől függetlenül írják alá a kezdeményezést. „Ne engedjük, hogy egy brassói bíró döntsön a mi városunk ügyéről. Ez a mi városunk, a mi felelősségünk, a mi zászlónk! Nem lehet jogi vagy közigazgatási eszközökkel korlátozni jelképeink és szülőföldünk iránti szeretetünket” – idézte a közlemény Antal Árpádot, aki szerint az akcióval a közösség erejét szeretnék megmutatni.
A legfelsőbb bíróság februárban semmisítette meg a kormányhatározatot, amely jóváhagyta Sepsiszentgyörgy zászlaját. A bírák megalapozatlannak találták és elutasították a bukaresti kormány és Sepsiszentgyörgy városi tanácsa fellebbezését, így jogerőre emelkedett a brassói táblabíróság tavaly áprilisi alapfokú határozata, amely helyt adott a zászlót kifogásoló két román civil szervezetnek.
A koronavírus-járvány miatt csak szűk körben tartottak rendezvényeket az 1852-es Habsburg-ellenes székely szervezkedést vezetők kivégzésének évfordulóján.
Sepsiszentgyörgyön mintegy háromszázan gyűltek össze a szakadó hóesésben a Turul-szobornál, hogy a székely szabadság hőseire emlékezzenek. Ünnepi beszédében Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kijelentette: a székely szabadság eszmény, amelyért évszázadokon át küzdeni kellett, és amelyről akkor is beszélni kell, „amikor két székely fiatal ártatlanul senyved a román börtönökben” – utalt a terrorizmus vádjával elítélt Beke István és Szőcs Zoltán ügyére.
Izsák Balázs kijelentette: a világjárvány közepén, a tavaszi hóesésben is van ok optimizmusra. Arra emlékeztetett, hogy tíz évvel ezelőtt vált lehetővé, hogy az Európai Unió polgárai uniós törvényeket kezdeményezzenek az európai polgári kezdeményezés intézménye által. Felidézte: az SZNT akkor fogalmazta meg a jelmondatát, hogy „Székelyföldért megmozgatjuk Európát!”, és indította el a nemzeti régiók polgári kezdeményezését. Úgy vélte: a kezdeményezés máris sikeres, hiszen 1,4 millió európai polgár támogatta aláírásával, és tíz tagállamban sikerült a küszöbértéknél több aláírást összegyűjteni.
Az SZNT elnöke hozzátette: a célt több, ország nélküli nemzet is magáénak érezte, és immár az is elmondható, hogy „Katalóniáért megmozgatjuk Európát, vagy Baszkföldért megmozgatjuk Európát”.
Kijelentette: a kezdeményezés mögött erő van, és ezt az erőt ott kell felmutatni, ahonnan a kezdeményezés elindult: Székelyföldön. A sepsiszentgyörgyi megemlékezésen a történelmi magyar egyházak helyi képviselői is szót kaptak. Kovács István unitárius lelkész kijelentette: a jégpáncél hatalma csak időleges, a hó alatt már sarjadnak a hóvirágok.
Marosvásárhelyen szabadtéri fotókiállítással idézték azokat a megemlékezéseket, és a Székelyföld területi autonómiáját követelő rendezvényeket, amelyeket az elmúlt években március tizedikén tartottak a városban.
Az SZNT 2013-ban nyilvánította a székely szabadság napjává március tizedikét. Ezen a napon, 1854-ben végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt. A vértanúk marosvásárhelyi emlékoszlopánál évről évre megemlékezést szerveztek, mely 2013-tól autonómiát követelő felvonulással zárult.
A 2013-as tömegrendezvényen a szervezők becslése szerint mintegy harmincezren vettek részt. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és az állami hatóságok a későbbi években megpróbálták megakadályozni a felvonulás megtartását, több ízben is tetemes bírságot róttak ki a szervezőkre és a résztvevőkre. Az SZNT perek tucatjával érvénytelenítette a bírságokat, és vívta ki a felvonulás jogát. A koronavírus-járvány miatt azonban mind a 2020-as, mind az idei tömegrendezvényt lemondták a szervezők.
A korábbi években a marosvásárhelyivel egy időben számos európai nagyvárosban tartottak megmozdulásokat a székelyföldi autonómiatörekvések támogatására.
#Niagara Falls illuminated ?⚪️? into Hungarian National colours on the occasion of 65th anniversary of the 1956 Hungarian Revolution and Freedom Fight. Touching moments w @Dr_Ferenc_Dancs and Amb @vassmari honouring our brave heroes who fought for our country’s independence???? pic.twitter.com/uEZKuR3vdi
The emotional moment King Charles salutes Ukrainian soldiers at the 80th VE Day commemorations. The Ukraine flag being the final one in the processions is exactly why I love our country. We know where we stand 🇬🇧🤝🇺🇦 pic.twitter.com/ydcoGR5KeM
Elutasította a Brassói Táblabíróság a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) fellebbezését a román nyelv és szimbólumok kizárólagosságáért folytatott perben, így a jogerős ítélet értelmében nem kell kitűzni a román zászlót Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának tornyára – adta hírül a Mandiner.
Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A felperes tavaly nyílt levélben kérte a Védelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot, Kovászna megye prefektusát, a háborús veteránok szervezeteit és a székelyföldi román egyesületeket, hogy az ügy fontossága miatt lépjenek be a perbe, de egyedül maradt a felperes oldalon. Amint az egyesület elnöke, Dan Tanasa az ítéletet kommentáló blogbejegyzésében megemlítette:
A Védelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint a Kovászna Megyei Törvényszék és a Brassói Táblabíróság bírái tétlenül végignézték, amint egy RMDSZ-es polgármester levizeli a románok történelmét és méltóságát.
A szélsőséges magyarellenességéről ismert Dan Tanasa felidézte: a zászlót Nicolae Spiroiu védelmi miniszter jelenlétében tűzték ki a toronyra 1994. szeptember 8-án, Sepsiszentgyörgy idegen megszállás alóli felszabadításának 50. évfordulóján, Antal Árpád polgármester azonban 2015-ben, az épület felújítása során eltávolíttatta onnan. A polgármester arra hivatkozott, hogy a toronyra az eredetinek megfelelő toronydísz került, amely a villámhárító szerepét is betölti, és nem teszi lehetővé a zászló kitűzését. Ennek ellenére engedélyezte, hogy évről évre, az 1944-es román bevonulás évfordulóján egy napra kitűzzék a román zászlót a toronyra.
Antal Árpád korábban kijelentette: a törvény értelmében Románia és az Európai Unió zászlaját a közhivatalok homlokzatára kell kitűzni, és a sepsiszentgyörgyi városháza homlokzatán ott lobog mindkét zászló. Hozzátette: reméli, hogy a törvényt úgy módosítja a román parlament, hogy e zászlók mellett a városzászlónak és a magyar közösség zászlajának is helyet biztosítanak. A polgármester arra utalt, hogy éppen Dan Tanasa egyesülete perelt be számtalan székelyföldi önkormányzatot azért, mert nemcsak azokat a zászlókat és nemcsak oda tűzték ki, ahová a törvény előírja. A kormány megyei képviseletét ellátó prefektus és az ADEC keresetei nyomán a bíróságok szűken értelmezték a törvényt, és eltávolíttatták az épületekről a törvényben elő nem írt, de nem is tiltott székely zászlót.
Sepsiszentgyörgyön évek óta feszültség forrása a polgármesteri hivatal tornyára kitűzött román zászló. A város korábbi polgármesterére, Albert Álmosra 2002-ben tetemes pénzbírságot rótt ki a prefektus, amiért eltávolíttatta a toronyról a zászlót, és a bírságot a volt polgármesternek bírósági úton sem sikerült érvényteleníttetnie. 2010-ben azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága kártérítés fizetésére kötelezte a román államot amiatt, hogy a bíróságok indoklás nélkül utasították el a volt polgármester zászlóügyben benyújtott fellebbezését.
A közel 56 ezer lakosú Sepsiszentgyörgyön a lakosság 77 százaléka vallotta magyarnak magát a 2011-es népszámláláson.
