A Nemzeti Színházban mutatta be a beregszászi színtársulat a Revizor című darabot. A darab rendezője Ifj. Vidnyánszky Attila volt. A Nemzetivel közös produkcióban beregszászi köntösbe bújtatták az előadást, de a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örökérvényűek. A beregszászi színház fontosnak tartja, hogy minden nehézség ellenére legyen magyar színjátszás Kárpátalján, és lehetőség szerint Kárpát-medence szerte hirdessék a helyi magyar közösség élni akarását.
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
Kisvárdán mutatta be a beregszászi színtársulat elsőként Hunyadi Sándor „A három sárkány” című zenés vígjátékát. A darab rendezője a kárpátaljai születésű Katkó Ferenc, aki korábban tagja volt a beregszászi színháznak is. Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója kiemelte: a beregszászi teátrum minden nehézség ellenére működik, és fejlődik.
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
A színház nem csupán előadások sora, hanem közösség, küldetés és felelősség. Kárpátalja egyetlen magyar társulata évtizedek óta bizonyítja, hogy a kultúra összetartó erő, amely nehéz időkben is megtartja az embereket. Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója gyerekkora óta érezte a közösség varázsát, ma pedig azon dolgozik, hogy ez a színház a kárpátaljai magyarság biztos bástyája legyen továbbra is.
A Déryné Program keretében hétfő este különleges kulturális élményben részesült az ungvári közönség. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Rákóczi Szövetség együttműködésében megvalósult esten Kányádi Sándor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő versei csendültek fel. A műsort Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, valamint a kétszeres Kossuth- és Prima Primissima díjas Kaláka együttes előadásában hallhatta a közönség.
A vendégek bemutatását követően Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja ünnepi köszöntőjében kiemelte, a Déryné Programnak köszönhetően több kárpátaljai település után Ungváron tovább folytatódik a magyar színház varázsa.
– A program egy olyan hiánypótló magyarországi kulturális kezdeményezés, amely azzal a céllal indíttatott útjára, hogy a vidéki, különösen kistelepüléseken élő emberek számára is elérhetővé tegye a színvonalas színházi kultúrát. Nagy öröm, hogy a program 2025-ben kiegészült a Határtalan programmal. Ez lehetőséget teremt arra, hogy immár a határon túli települések lakói is részesülhessenek a minőségi magyar előadó-művészet élményeiből – jegyezte meg, és Kányádi Sándor költészetét méltatva elmondta: biztos abban, hogy az előadás nemcsak egy művészi élmény lesz, hanem szimbóluma is annak az összetartozásnak, amely a magyar nyelven, a kultúrán s a lelkünkön keresztül összeköt bennünket itt, a Kárpát-medencében.
Ezután a diplomata megosztotta egy Kányádi Sándorhoz fűződő személyes élményét, akivel 2009-ben Beregszászban volt szerencséje találkozni, amikor az akkor 80 éves költő a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán rendezett író-olvasó találkozón vett részt.
Sin Edina, Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai színház megbízott igazgatója kitért arra, hogy az elmúlt három és fél évben a kárpátaljai magyarság történelmi nehézségekkel nézett szembe.
– Hatványozottan jelentkeztek az identitásvesztés veszélyei. Meg kellett élnünk nemcsak a családjaink szétszakítottságát, hanem egy sokkal komolyabb belső lelki folyamatot is tapasztalnunk kellett. Szembe kell nézni azzal, hogy az élettereink megváltozásával a közösségeink is radikális változásokon mennek keresztül. Egy közösség erejét az mutatja, hogy ezekre a változásokra hogyan reagál. A beregszászi színházban szinte azonnal felismertük azt a lehetőséget és eszközt, amelyet a művészet és azon belül a színház, az előadó-művészet számos ága jelent az identitásunk megőrzésének a harcában. A harcot a legnemesebb értelemben véve – jegyezte meg és elmondta: amikor az Innovációs Minisztérium megkeresésére, a Déryné Program hívására lehetőségük nyílt csatlakozni, elsőként tették ezt, mert az elmúlt években látták, milyen szeretettel gyülekeznek az előadásokra a nézők minden akadályt, légiriadót, áramszünetet, mozgósítást leküzdve.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, megyei képviselő felidézte az emlékeiből, amikor Kányádi Sándor bácsival személyesen találkozott a Mesekút avatásán Beregszászban.
– Az első sora, ami eszembe jutott: „Kútnak lenni volna jó utas-itatónak.” Ez a kút egy nagy szimbólum, nemcsak ez életet jelenti, nemcsak a vizet jelenti mindannyiunk számára, ami az élet forrása, hanem sokkal tágabb értelemben értendő. Életet ad az író, az a művész, az a költő, aki a lelket itatja, ahogy a magyarság lelkét itatta Kányádi Sándor, és teszi azt a Kaláka együttes is az elmúlt 60 évben, s nagyon sokan önök közül is ezen dolgoznak. Ezekben az időkben Kárpátalján nincs is ennél fontosabb misszió, mint hogy azokat a fáradt lelkeket, akik az elmúlt években belefásultak a mindennapok kihívásaiba, megpróbáljuk erővel feltölteni, így közösen.
A Kaláka számára a nyolcvanas évek óta nincs koncert Kányádi-dal nélkül. Sándor bácsi meghatározó atyai jóbarát lett az életükben. Sok verset ajánlott, hogy dal szülessék belőle, sokat utaztak együtt, számtalan emléket, mondást, történetet őriznek vele kapcsolatban. A Kaláka együttes pályafutásának 50. évébe lépve elhatározta, hogy Bogdán Zsolttal, a Magyarországon is filmekből, előadóestjeiről (többek között Ady-műsoráról) ismert kiváló kolozsvári színésszel közösen műsort készítenek, amelyben az ezredforduló legnagyobb magyar költője, Kányádi Sándor verseit hallhatja a közönség. Az est szerkesztő-rendezője Kőváry Katalin. A Kaláka tagjai – Bencze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs – és Bogdán Zsolt színművész előadásában elhangzott a Sörény és koponya, Faragott versike, Madáretető, Az elveszett követ, A bivaly és a halacska, Ballag a folyó, Kaland, Sárga kankalin, Távolodóban, Időmadárijesztő, Alma, alma (a közönséggel), Vannak vidékek (Örmény sírkövek, Viseltes szókkal, Előhang), Fekete mese, Kuplé a vörös villamosról, Románc, Rege, Dél keresztje alatt, Monologue interieur nyitott ajtóval, Két nyárfa, Halottak napja Bécsben, Valaki jár a fák hegyén, Békabúcsúztató.
Az elmúlt 6 évben sok helyen jártak az előadással, több mint 80 alkalommal mutatták be Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken, Ausztriában s persze Magyarországon. De Kárpátalján olyan áthallása volt néhány versnek, például a Fekete mesének – „Miénk az erdő, a dzsungel minden fája, lombja, beszéljen, rikácsoljon hát mindenki papagáj módra, aki felsőbb ágra vágyna, az járjon papagájiskolába” –, mintha ide íródtak volna.
Október 20-án Ungváron is bemutatkozott a Déryné Program, amely egész napos kulturális programsorozattal várta az érdeklődőket. Az esemény a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Rákóczi Szövetség együttműködésében valósult meg, gazdag színházi és közösségi élményt nyújtva a résztvevőknek.
Sin Edinától, a színház igazgatónőjétől megtudtuk: a Magyarországon működő Déryné Program idén májusban döntött úgy, hogy kihelyezi a működését határon túli területekre is.
– Ennek köszönhetően Kárpátalján szerveztük meg az első határtalan napot. Közösen döntjük el mindig azt, hogy mely régiók részesülhetnek ebben a programban, mely oktatási intézmények, illetve hozzájuk tartozó civil közösségek azok, ahol meg tudjuk ezeket a programokat szervezni. Adott esetben a legkisebbektől, az óvodás korosztálytól kezdődően és az alsósok számára, az általános iskolás korosztály, illetve a középiskolások számára komplex, egész napos színházi foglalkozásokat szervezünk, amelyek a színházat, a táncot és a zenét, az éneket is felölelik. Különös hangsúlyt fektettünk a középiskolásokra a KultUp nevű alprogramon belül, hiszen ők azok, akik ifjú felnőttekként hamarosan egyedül dönthetnek arról, hogy járnak-e majd színházba, és lesz-e tudatos néző belőlük. Első alkalommal Beregszászban, majd Nagydobronyban, ezt követően Tiszapéterfalván, majd ismét Beregszászban, most pedig a munkácsi helyszínt követően Ungváron tudtuk megszervezni.
A szervezők célja megismertetni a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt a színház ezer arcával.
– Az előadó-művészetnek számos olyan műfaja van, amellyel még nem találkoztak, hiszen csak a kőszínházi keretek között tudtak eddig színházi, nagyszínpadi előadással találkozni. Most pedig olyan műfajokat hozunk el nekik, mint a tantermi előadás, az improvizációs játék, a beatbox, a tantermi táncház, a magyar kulturális örökség különböző hangszereken is, táncmozdulatokkal, tehát beavató táncszínházon keresztül való megismertetése. Rengeteg olyan arca van az előadó-művészetnek, amellyel a diákok lelkivilágát és akár szellemi vagy mentális egészségüket is fejleszthetjük. Nem mellesleg a pedagógusok munkáját is erősen segíti, hiszen ha tantermi előadás formájában találkozik a fiatal a kötelező irodalommal, akkor egészen más benyomása, egészen más gondolatisága marad egy-egy téma kapcsán. Az élménypedagógiának is része mindaz, amit ide most a Déryné Program Határtalan Napja keretében, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával elhozhattunk Kárpátaljára. Óriási segítség ez az itt tanulók és az itt dolgozó pedagógusok számára, hiszen nehezített körülmények között zajlanak a hétköznapjaink a háború miatt, alig tudnak hozzájutni extra vagy az előírt pedagógiai gyakorlaton túli élményekhez. Egy-egy ilyen napon akár 800 gyereket is elérhetünk a különböző foglalkozások révén, s látjuk azt, hogy mekkora lelki többlettel látja el a részt vevő iskolákat. Bízunk abban, hogy nemcsak idén tudjuk ezeket a programokat itt, Kárpátalján lebonyolítani, hanem a jövőben rendszeresített alkalmakról lesz majd szó – mondta el Sin Edina.
Az Ungvári Dayka Gábor Líceumban hétfőn kora reggeltől párhuzamosan 5 különböző előadás zajlott 3 – elemi, általános és középiskolai – korosztálynak, a nap folyamán összesen 14. Az Epika Kulturális és Művészeti Alapítvány művészei előadták Molnár Ferenc Liliom c. darabjának tantermi változatát, a tanulók részt vehettek a beatboxos Fekete János Jammal megzenésített költészetóráján vagy Adamovich Ferencék tantermi táncházában, illetve testközelbe kerülhettek a magyar kulturális örökséggel a Tabán Néptáncegyüttessel.
Az alsós tanulók mindeközben Vitéz Lászlóval találkozhattak a díszteremben.
Kulin Judit, a líceum igazgatónője az alsósokhoz fordulva megjegyezte, reméli, hogy óriási élményben lesz részük.
– Ezt a napot a líceumunk a színháznak szenteli, a színházművészet különböző ágainak. Ti a bábszínházzal ismerkedtek meg, bár nem először láttok ilyet, hiszen szoktunk bábszínházba járni, de ez egy különleges bábjáték.
Sin Edina színházigazgató a gyerekeket köszöntve megkérdezte, szeretnek-e játszani.
– Ha igen, akkor ez a nap nektek való lesz, ugyanis ideérkezett hozzátok Kaposvárról Pályi János a Vitéz László és az elátkozott malom című bábjátékkal. Bízunk benne, hogy a jövőben egyre gyakrabban tudunk számotokra magyar nyelven szép történeteket, meséket biztosítani.
A Blattner-díjas Pályi János felidézte a kisiskolásokkal, mi kell a bábszínházhoz, s a helyes válaszért (bábok, nézők, bábjátékos és történet, mese) titokfüzetet ajándékozott.
A gyerekekkel közös rövid zsonglőrmutatvány és varázslás után a terepet átvette Vitéz László. A piros sapkás, vidám fickó palacsintasütőjével móresre tanította az ördögöket, sőt magát a halált is. A hétköznapokban szükségünk van olyan szerethető példaképekre, akik a képzeletünkben vagy a bábszínházban jól elagyabugyálják azt, aki rosszat tesz velünk vagy a világgal. Az előadás végén meglepetésajándékot kaptak a gyerekek, mindenki egy-egy bátorságkártya-matricával tért haza.
– A mai napunk egy rendhagyó iskolai nap, mert diákjaink belekóstolhatnak a színművészetbe, megismerkedhetnek a színművészet különböző ágaival. Nagyon köszönjük a beregszászi színháznak és a Déryné Programnak, hogy a mi tanulóink is részesülhetnek ebben az élményben. Minden gyermek számára, de különösen a szórványban élők számára fontos, hogy megismerkedjenek a szép magyar ízes beszéddel és találkozzanak az egyetemes művészettel, színházzal, magyar színházművészettel – emelte ki Kulin Judit.
Ezen a napon a Déryné Program két másik helyszínen is zajlott: a P. Frangepán Katalin Gimnázium Minaji Óvodájában A kiskondás c. mesejátékot élvezhették a csöppségek Gál Natália előadásában, este pedig a felnőttek számára a színházban Vannak vidékek címmel Bogdán Zsolt és a Kaláka együttes Kányádi-estjére került sor.
Október 9. és 11. között három kárpátaljai város – Munkács, Beregszász és Nagyszőlős – közönsége tekinthette meg a Placid, avagy játszma a halállal című színházi előadást. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Ülj Közelebb Produkció közös produkciója október 10-én a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közreműködésével jutott el a beregszászi nézőkhöz.
A bemutatón a nézők nemcsak egy megrendítő történetet, hanem egy hiteles emberi példát ismerhettek meg: Olofsson Placid bencés szerzetes életét, aki a Gulág poklát megjárva is képes volt megőrizni derűjét és hitét. A száz évet megélt szerzetes pap alakja a fiataloknak ma is iránytű lehet, az idősebbek számára pedig emlékeztető arra, hogy a hit és az emberség minden körülmények között megtartó erő.
Az előadást Bezerédi Bendegúz rendezte, szövegét Szabó Borbála és Fehér Pörzse írta. Olofsson Placidot Sütő András alakította, míg a halál szerepében – és számos más figurát megszemélyesítve – a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Bezerédi Zoltán lépett színpadra.
A darab cselekménye egy allegorikus találkozással indul: Placid atyáért eljön a halál, aki ezúttal nem kaszát, hanem evezőt tart a kezében. Cinikus, gúnyos, de kissé megfáradt is – hiszen tudja, hogy minden emberrel dolga lesz egyszer. A fiatal szerzetes alkudozni kezd vele, mert úgy érzi, még nem teljesítette küldetését. Ezt követően a nézők tanúi lehetnek annak, hogyan alakítja át a Gulág embertelen valósága Placid atya életét, és miként válik lelki támaszává rabtársainak.
A történet alapjául Ézsiás Erzsébet A hit pajzsa. Olofsson Placid atya élete című könyve, valamint a szerzetes saját visszaemlékezései szolgáltak. A színdarab nemcsak a szenvedés éveit idézi meg, hanem azokat a pillanatokat is, amelyekben Placid atya humorral és hittel küzdött az embertelenség ellen. A produkció egyik legfontosabb üzenete, hogy még a legnagyobb nyomorúságban is meg lehet őrizni az emberi méltóságot.
Az előadás során a nézők megismerhették Placid atya jól ismert történeteit: hogyan dobta ki a rabszállító vonatból azt a levelet, amely végül eljutott édesanyjához, vagy miként „énekelte el” a sopronkőhidai fegyházban, hogy ő pap, s ezért meg is gyóntathatta rabtársait. A humor és a derű folyamatosan jelen van a darabban – hiszen Placid atya vallotta, hogy az öröm keresése nélkül nem lehet túlélni.
A Gulág évei alatt megfogalmazott négy szabályát ma is sokan idézik:
A szenvedést nem szabad dramatizálni! Nem szabad panaszkodni, mert attól gyengébb lesz az ember.
Az öröm szükséges a túléléshez. Ezért észre kell venni és tudatosan kell keresni az élet apró örömeit.
Nem vagyunk tökéletesek, de itt és most kell megmutatnunk, hogy különbek vagyunk rabtartóinknál. Ez mozgósítja az életenergiákat.
Akinek van hová kapaszkodnia, annak könnyebb. Mi, hívők, ha a Jóistenbe kapaszkodunk, rájövünk, hogy Ő is akarja túlélésünket.
A Placid, avagy játszma a halállal nem csupán a múlt tanulságait idézi, hanem üzen a jelennek is. Olyan időszakban, amikor a világ újra háborútól, félelemtől és bizonytalanságtól terhes, különös súlyt kap egy ember példája, aki a legnagyobb sötétségben is fényt tudott gyújtani.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága képviseletében Soós Viktor Attila is elkísérte az előadást, aki meghatottan emlékezett Olofsson Placid atya életére, amely szerinte ma is példát mutat a hit, a kitartás és a közösség erejéről. Felidézte a bencés szerzetes megható gesztusát, amikor a vonatból kidobott egy papírfecnit édesanyjának üzenve, s „a Jóisten kegyelmének köszönhetően ez az üzenet eljutott hozzá” – mondta.
Kiemelte: Placid atya élete nemcsak a Gulágon töltött tíz év miatt különleges, hanem mert egész életében az elesettek iránti felelősséget és az emberi méltóság tiszteletét hirdette. „Az a feladat, amely mindannyiunk számára fontos, bárhol is éljünk a világban: megőrizni magyarságunkat és hitünket” – hangsúlyozta.
Zárásként arra biztatta a jelenlévőket, hogy a mindennapok nehézségei között is „adjunk hálát minden nap valami jóért, valami szépért”, és ezt a reményt, erőt adjuk tovább gyermekeinknek, unokáinknak, mert „itt, a Kárpát-medencében erőt ad számunkra a magyar nyelv és az előttünk járók példája”.
Sin Edina, a beregszászi színház megbízott igazgatója szerint a Placid, avagy játszma a halállal című előadás különleges jelentőségű minden kárpátaljai magyar számára, hiszen „olyan történelmi példát állít elénk Placid atya személyében, amelyből rengeteg erőt meríthetünk és megtanulhatjuk, hogyan lehet a legnehezebb időszakokból is megerősödve kijönni”.
Kiemelte, hogy a színház számára megtiszteltetés volt segíteni a kárpátaljai turné megszervezésében, hiszen a kulturális eseményeknek ma is különleges küldetése van: „Mi magunk is missziónknak tekintjük, hogy a magyar szót terjesztve, kulturális programok által bátorítsuk az itt, háborús körülmények között élőket.”
Az igazgató szerint a közönség lelkesedése és kitartása bizonyítja, hogy a kultúra ereje ma is összetartja a közösséget: „A nézőink minden nehézség ellenére rendszeresen járnak az előadásainkra – ez ad nekünk erőt és hitet a folytatáshoz.”
Elmondta: a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház októberre is gazdag programkínálattal készül. Munkácson, Ungváron és környékükön több mint harminc előadást, koncertet és közösségi eseményt szerveznek a Déryné Határtalan Napok keretében. Emellett új bemutatóra is készülnek Mark Twain Ádám és Éva című írásának színpadi adaptációjával.
Szeptember 26-án immár negyedik alkalommal rendezték meg a Fedák Sári-díj ünnepélyes átadóját a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. A díj névadója, a Beregszászról származó Fedák Sári primadonna nemzetközi pályafutása során is szülőföldjéhez maradt hű. Az elismerést olyan magyar ajkú színészek kaphatják meg, akik legalább 15 éve ugyanazon színház társulatának tagjaként szolgálják közösségüket, példát mutatva hűségből és kitartásból.
Az elismerést Szűcs Nelli Jászai Mari-díjas magyar színművésznő kezdeményezésére hozták létre a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Jótékonysági Alapítványának támogatásával, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködéséért felelős miniszteri biztos közreműködésével 2021-ben azzal a céllal, hogy Kárpát-medence-szerte emléket állítson Fedák Sári örökségének: a nemzet, a szülőföld és a hivatás iránti odaadásnak. Az elismerés egyszerre szimbolizálja a magyar nyelvű színházi kultúra közösségmegtartó erejét, valamint a minőség, a szorgalom és a hivatástudat fontosságát. Fedák Sári pályáját egy – a történészek szerint bizonyítatlan – vád megszakította, amely miatt börtönre ítélték, és a büntetés letöltése után nem léphetett színpadra.
A díjjal megalapítása óta több neves művész munkásságát ismerték el: Bogdán Zsolt kolozsvári és Vass Magdolna beregszászi színészeket (2021), Pregitzer Fruzsinát, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésznőjét (2022), illetve Varga Zsuzsát, a Kaposvári Csíky Gergely Színház színésznőjét és Bakota Árpádot, a debreceni Csokonai Színház színészét (2023).
A díjat minden évben Fedák Sári születésnapján adják át egy vagy két kiemelkedő teljesítményt nyújtó Kárpát-medencei magyar ajkú színművésznek, aki a pénzjutalom mellett egy Kolodko Mihály által készített, Fedák Sárit ábrázoló miniszobrot is kap. Az idei rendezvény a Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatásával valósult meg, amelynek köszönhetően elkészülhettek a díjazottakat megillető szobrok.
A 2025-ös Fedák Sári-díj-átadó az ukrán és a magyar himnuszok eléneklésével vette kezdetét, majd sor került a megjelent vendégek köszöntésére.
Az eseményen elsőként Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke mondott beszédet. „Kárpátaljára jönni mindig lelki feltöltődést jelent. Az emberekbe és a reménybe vetett bizalom, illetve hit megerősítését is jelenti ez” ‒ kezdte köszöntőjét. Beszédében méltatta a díj névadóját, Fedák Sárit, akinek életútja a XX. századi magyar színjátszás tipikus sorstragédiáját tükrözi, és hangsúlyozta, hogy a primadonna emberi és művészi nagysága ma is példaértékű. Szász Jenő kiemelte, hogy a díj jelentőségét nem kell külön ecsetelni, mert „beszél róla az egykori primadonna emberi és színészi nagysága, mindenkit magával ragadó egyénisége és egyedisége, életpéldájának üzenete, amelyből valamennyien meríthetünk még ma is. Még a legnehezebb időkben is, mert a hitre, a kitartásra, az összefogásra az anyaország gondoskodó szeretetére most nagyobb szüksége van a kárpátaljai magyarságnak, mint bármikor”.
A folytatásban Sin József, a KMKSZ alelnöke és a Beregszászi Középszintű Szervezet elnöke szólt a jelenlévőkhöz, aki úgy fogalmazott, bár a színházi élményhez vezető utat gyakran nehezítik hatósági akadályok, a közösség mindig megtalálja a módját annak, hogy átlendüljön ezeken: „Minden akadályt, gátat leküzdünk, hogy egy kis, vagy talán nem is kis színházi élményhez jussunk.” Hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai társulat nemcsak helyben, hanem a Kárpát-medence számos színpadán képviseli a magyar kultúrát Kisvárdától Sopronig, Gyulától Budapestig és Marosvásárhelyig.
Az alelnök úr köszönetet mondott a közönségnek a kitartó jelenlétért és optimizmusra buzdított: „És bár gördíthetnek elébünk száz akadályt, mi mégis itt vagyunk. És itt is leszünk.”
Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója felidézte a díj létrejöttének körülményeit. Elmondta: „Amikor 2021-ben megalapítottuk a Fedák Sári-díjat, akkor egy évszázados mulasztásunkat próbáltuk meg pótolni.” Céljuk a legendás beregszászi színésznő alakjának hiteles bemutatása volt, hogy ne csak anekdotákból emlékezzünk rá, hanem lássuk azt a művészt is, aki bejárta Európát, Amerikában is színpadra lépett, és sikerét szülőföldje iránti hálával viszonozta.
A díj sorsa – akárcsak Fedák Sárié – nem volt mentes a hányattatásoktól: a pandémia, majd a háborús évek rendre próbára tették a szervezőket. 2021-ben még Beregszászban, 2023-ban már a budapesti Nemzeti Színházban adhatták át az elismerést, míg tavaly és idén ismét itthon ünnepelhettek.
Kiemelte, hogy a Kárpát-medencei színházi közösség összefogása és a magyar kormány támogatása nélkül mindez nem valósulhatott volna meg. „Alkotók jöttek hozzánk, előadók segítették munkánkat, áradtak hozzánk a vendégfelkérések, és ennek következtében soha nem várt mértékben épülhettünk be a magyar színházi áramkörbe.”
Külön örömnek nevezte, hogy idén a Déryné Program Határtalan alprogramja révén valóságos színházi mozgalom indult el Kárpátalján: több mint 1500 nézőhöz jutottak el nagyszínpadi, tantermi és interaktív előadások, tréningek és improvizációs játékok. Ez szerinte nemcsak kulturális, hanem közösségmegerősítő jelentőségű is volt, hiszen több száz diáknak biztosítottak valódi színházi élményt.
Zárásként hangsúlyozta: „Most értettük meg igazán, hogy eljött az ideje annak, hogy viszonozzuk a támogatást. És hogy Fedák Sári lelkületével mi is megtanuljunk adni, nagyok lenni. Olyanoknak adni, akik számára a hivatás, a nemzettudat és a szülőföldjükhöz való ragaszkodás az első.”
Szűcs Nelli, a díj alapítója idén rendhagyó módon videóüzenetben köszöntötte az ünneplőket. A felvételen a színművésznő Fedák Sári nyughelyéről jelentkezett be, ahol virágültetéssel és a sír rendbetételével készült a születésnapra.
Örömét fejezte ki, hogy ismét átadhatták a Fedák Sári-díjat, és gratulált az idei kitüntetetteknek. Külön köszönetet mondott a kárpátaljai magyarságnak, akiket „a magyar kultúrát őrző magnak” nevezett. Mint fogalmazott: „Általuk tudunk megmaradni, általuk tudunk megújulni. Isten áldja meg a kárpátaljai magyarokat, Isten áldja meg a magyarokat az egész világon.”
A közönség ezután egy rövid összeállításban tekinthette át a korábbi díjazottak névsorát és az elmúlt évek emlékezetes pillanatait. A szervezők emlékeztettek: a díj alapítása óta öt művész vehette át az elismerést.
Idén két kitüntetettet részesítettek elismerésben. Farkas Ibolya Marosvásárhelyen élő, idős művésznő személyesen nem tudott jelen lenni az eseményen, díját hamarosan otthonában veheti majd át. A laudációt videóban mutatták be a közönségnek.
A másik díjazottat, Bocsárszky Attilát, a Kassai Thália Színház színművészét nagy taps köszöntötte a színház színpadán. Az elismerést Szász Jenő és Vass Magdolna adták át. A szobor mellett a kitüntetés százezer forintos pénzjutalommal, valamint egy kárpátaljai vendégelőadásra szóló meghívással is jár.
A díjátadót követően a közönség egy összefoglaló kisfilmet láthatott a Déryné Határtalan Program kárpátaljai rendezvényeiről, amelynek keretében az elmúlt napokban több helyszínen, minden korosztály számára kínáltak színházi programokat.
Az est zárásaként a közönség Szarvas József Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész önéletrajzi ihletésű monodrámáját, a Pustol a hó című előadást tekinthette meg. A darabban Szarvas József őszintén mesélt gyermekkora megpróbáltatásairól, arról, miként edzette és erősítette meg mindez testben és lélekben. A közönség így személyes élményein keresztül nyerhetett betekintést abba, hogyan lett a nehézségekből hitet adó, formáló erő, amely végigkísérte pályáját.
Évadnyitó sajtótájékoztatót tartott a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház vezetése és színművészei szeptember 12-én. Sin Edina, a színház megbízott igazgatója a rendezvény kezdetén elmondta, hogy kettős céllal tartottak sajtótájékoztatót az újságírók részére, hisz egyrészt hatalmas az érdeklődés a sajtó részéről a színház munkássága iránt, másrészt pedig gazdag programmal készülnek az új idényre, amit szívesen megosztanak a közönséggel is. Az igazgató kiemelte, hogy a nehéz időszak ellenére a színház társulata bizakodva tekint a jövőbe, több új és korábban már bemutatott darab is szerepel a repertoárban, mellyel igazi közösségi térré akarják varázsolni a színházat.
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház a szeptember 12-ei sajtótájékoztatóval hivatalosan is megnyitotta a 2025/2026-os színházai évadot. Az eseményen a kárpátaljai magyar sajtó és média képviselőinek Sin Edina megbízott igazgató vázolta az erre az évadra vonatkozó terveket.
Az új évadban sor kerül többek között az idei Fedák Sári-díj átadására, havonta több alkalommal is megszervezik a Déryné Határtalan Programot, elültetik Jókai almafáját a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark területén létrehozott Tündérkertben, folytatják nagy sikerű színházi nevelési programjaikat, erősítik a filmes vonalat mozivetítések és az azokhoz kapcsolódó közönségtalálkozók szervezésével, a filmes műhelyben folytatódnak a dokumentumfilm-forgatások, valamint sétálószínházi programmal bővítik színházbejáró eseményünket.
„A háborús körülmények között még inkább fontos megmutatni magunkat, azt, hogy a kárpátaljai magyar nemzetrész, s benne a társulatunk él és létezik” – hangsúlyozta a sajtótájékoztató kezdetén Sin Edina, azzal folytatva: fontos, hogy amikor nemzettársaink színházi előadáson vesznek részt, akkor egy időre az ajtón kívül hagyják mindennapi gondjaikat, félelmeiket, s lélekben feltöltődve, hitükben megerősödve térjenek haza otthonaikba.
A beregszászi színház megbízott igazgatója aláhúzta: a 2025/2026-os idényben összességében 120 saját előadást és több mint 50, más szervezetekkel való együttműködésben megvalósuló programot szerveznek valamennyi korosztály számára.
A színházi évad programkavalkádját a szokásnak megfelelően ezúttal is a Fedák Sári Napok nyitják meg, ugyanakkor továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a magyar kultúra továbbadása céljából vidékünk minden szegletébe elvigyék a magyar nyelvű színházat – ezzel meghatározó élményekkel gazdagítva az itt élőket. „Szeptember 26-án, Fedák Sári valódi születésnapján – ugyanis még a születésnapja sem volt sokáig megjelölve – Fedák-díjat adunk át itt, Beregszászban. Ez a díj Kárpát-medencei kiterjesztésű elismerés, amelyet olyan művészeknek adunk át, akiknek fontos a Fedák Sári által megörökölt szellemiség, jelesül a színházi szakma iránti elhivatottság, odaadás, alázat és a magyar nemzet iránti elhivatottság a színművész részéről. Meglepetés, hogy idén kik fogják ezt a díjat kapni, mindenesetre a díjátadó környékére mi nagyszabású kulturális programokat szervezünk, s többek között a Pustol a hó című előadásával érkezik hozzánk Szavas József Kossuth-díjas művész, s rögtön a Fedák-díj-átadót követően láthatják az ő előadását az érdeklődők. Szavas Józseffel Tündérkert-bővítés nélkül nem találkozhatunk. A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban elültetjük Jókai Mór bánalmafáját is, amely szimbolikus jelzés arra, hogy a magyar közösség itt élni akar” – szögezte le Sin Edina.
A beregszászi színház teljes gőzzel készül az új színházi évadra, hiszen már nyáron is számos olyan előadás próbái zajlottak, amelyeket ősztől láthat az itthoni közönség. „Ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében A revizor című előadást mutatjuk be hamarosan, azt követően pedig Katkó Ferenc rendezésében Hunyadi Sándor Három sárkány című vígjátéka kerül a nézők elé. Ezzel párhozamosan zajlanak a további előadások próbafolyamatai, hiszen Oleh Melnyicsuk Orosz Ibolyával közösen Mark Twain Ádám és Éva című írása alapján készít egy férfi-női kapcsolatot bemutató humoros előadást a beregszászi színház Hubay stúdiótermében. Aztán pedig A bohóc kerestetik című előadás próbái indulnak meg, illetve folytatódnak. Ez az előadás az öregedésről, az elmúlásról, s az abban való szerepünk kereséséről szól leginkább. Bízunk benne, hogy majd a közönség is megtalálja a kedvére valót a kínálatból. Aztán pedig 2026 tavaszának a végén egy Romzsa Tódor témájú előadással szeretnénk megmutatkozni a helyi közönség előtt. Ezt az előadást Berettyán Nándor rendezi, a szövegkönyvét pedig Lukácsy György készíti. Jelenleg is zajlik az érzelmi útkeresés ebben a munkában: ide készülnek tanulmányútra, hogy a Romzsa-életutat, munkásságát, az ő mintáját megfelelően tudjuk majd színházi körülmények és feltételek között is a nézőink elé vinni. Ezzel az előadással erőt is szeretnénk sugározni, hiszen a Romzsa-féle magatartás és életút egy olyan példa lehet mindannyiunk számára, amiből tanulhatunk most, a 2025‒26-os fordulóban is, a háború alatti időszakot megélve” – mondta a színház megbízott igazgatója.
A háború kihívásaival a beregszászi színház negyedik évadában is találkozunk. „Sajnos hozzá kellett már ehhez szoknunk, de igyekszünk ezeknek a nehézségeknek megfelelni, leküzdeni ezeket, és egyfajta rugalmassággal, mobilitással válaszolni rá. Éppen ezért folytatjuk színházi nevelési programunkat is, amellyel a fiatalsághoz szólunk, járjuk a kárpátaljai iskolákat, óvodákat. Ebben Gál Natáliának, Vass Magdolnának oroszlánrésze és -szerepe van. Tartjuk az interakciót a fiatalokkal, már csak azért is, mert értő színházjáró közösséget szeretnénk belőlük nevelni. Ebben nagyon nagy segítségünkre vannak azok az előadások, amelyek nem a mi előadásaink ugyan, hiszen vendégjátékként érkeznek ide, Kárpátaljára, mégpedig a Déryné Határtalan Programjának köszönhetően. Ezt a programot a beregszászi színház szakmai partnerként segíti Kárpátalján a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel és a Rákóczi Szövetséggel karöltve. Rendszeresen, havonta akár több alkalommal is, egész napos színházi matinékat szervezünk a megye különböző régióiban. Szeptemberben Ugocsába megyünk, Tiszapéterfalvára, ahol az óvodásoktól a felnőtt közönségig mindenkihez szólunk. Kilenc különböző produkcióval készülünk egyetlen nap folyamán, ahol a tantermi meseelőadástól a színésztréningen, az improvizációs játékon át egészen az esti zenés színműig mindennel találkozhat az érdeklődő közönség. 700‒800 nézőt igyekszünk megmozgatni ezeken a programokon. Úgy néz ki, hogy jelenleg is telt házasak a programok” – fogalmazott Sin Edina, aki elmondta még: folytatják találkozásaikat a Kárpát-medence különböző társulataival, ami lehetőséget ad arra, hogy tanuljanak egymástól, merítsenek egymás erejéből és bátorítsák egymást. „Ez egy oda-vissza vérkeringést segítő, a Kárpát-medencei magyar színházi életet eggyé forrasztó program, és örülünk annak, hogy májusban elsőként Kárpátalján valósíthattak meg ilyen programot” – emelte ki, hozzátéve, hogy a más említett szeptemberi témanapok mellett októberben Munkácson, majd Ungváron folytatják a programok szervezését, és bíznak benne, hogy azt követően Felső-Tisza-vidékre és Ugocsa más pontjaira is eljutnak még ebben az évben.
„A megnevezett programok mellett a beregszászi színházban nagy figyelmet fordítunk a filmes irány megerősítésére. Rájöttünk, hogy erre szükség van, ugyanis a színészeink rengeteg filmben kapnak szerepet, s ezeket a filmeket előszeretettel nézik a nézők, ha közönségtalálkozóra kerülhet utána sor, melyen megkérdezhetik élőben a színészt arról, hogy milyen volt az adott produkcióban szerepelni, mit élt át, hiszen ez a világ egyfajta varázslat, egyfajta elérhetetlen álomvilág a hétköznapi létezésünkhöz képest. Mi ezt az álomvilágot, ezt a varázslatot próbáljuk erősíteni akkor is, amikor filmet vetítünk. A Vándormozinak és a Taylor Projectnek köszönhetően megvannak a megfelelő jogdíjak, így kortárs vagy akár klasszikus magyar filmeket vetítünk le most már egyre inkább rendszeresített alkalmak során nemcsak Beregszászban, hanem szerte Kárpátalján olyan helyszíneken, ahol a mozira mint műfajra technikai lehetőség van. Örömmel jelenthetem be, hogy a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmet huszadik alkalommal vetítjük a megnevezett körülmények között itt, Kárpátalján. Több mint 1500-an láthatták már eddig a filmet, de természetesen leginkább olyan filmekre összpontosítunk, amelyekben beregszászi színész is játszik” – fogalmazott Sin Edina a mozikultúra támogatását célzó tevékenységet kiemelve.
A kárpátaljai magyar sajtó munkatársaival való találkozón a társulat tagjai közül részt vett Gál Natália, Orosz Ibolya és Vass Magdolna színésznő, valamint Oleh Melnyicsuk rendező, akik számos szakmai kihívásnak tesznek eleget ebben az évadban is.
„Tehát minden adott ahhoz, hogy idén is megajándékozhassuk nézőinket a színház varázsával. Mi már nagyon várjuk a találkozásokat!” – mondta az esemény végén a beregszászi színház megbízott igazgatója.
Évadnyitó sajtótájékoztatót tartottak a Kárpátaljai Magyar Drámai Színházban, ahol vázolták az előttünk álló időszak programját. Sin Edina a teátrum megbízott igazgatója kiemelte, hogy a jelenlegi helyzet ellenére a magyar nyelvű színjátszás él és élni is akar, amit jól bizonyít az is, hogy több új darab is bemutatásra kerül majd.
