Az orosz diktátor, Vlagyimir Putyin aláírta azt a rendeletet, amely a katonai szolgálatra történő sorozás lebonyolításáról rendelkezik az Oroszországi Föderációban a teljes 2026-os év során.
A vonatkozó információ az agresszor állam jogszabályi és normatív aktusainak hivatalos portálján jelent meg.
A tervek szerint 2026-ban az orosz hatóságok 261 ezer katonát kívánnak bevonni a hadseregbe. A sorozás az Oroszországi Föderáció 18 és 30 év közötti állampolgárait érinti.
Az év folyamán a hadkiegészítő parancsnokságok megszakítás nélkül végzik az orvosi vizsgálatokat, a pszichológiai alkalmassági teszteket, valamint a sorozóbizottságok üléseit. Ugyanakkor a sorozott állomány bevonulása továbbra is évente két alkalommal történik: tavasszal (április 1. és július 15. között), illetve ősszel (október 1. és december 31. között).
2026-ban is folytatódik a mozgósítás Ukrajnában, a hadiállapotot február 3-ig meghosszabbították. A nagykorú férfiak többsége behívható, de bizonyos csoportokat mentesítettek alóla, főként azokat, akik valamilyen egészségügyi problémával rendelkeznek. A behívás alól mentesítettek listája a mobilizációról szóló törvényben található, amelynek 23. cikkelye kimondja, hogy nem hívják be
a kritikus vállalatoknál foglalkoztatott alkalmazottakat,
diákokat,
pedagógusokat,
fogyatékkal élőket,
többgyermekes, egyedülálló apákat,
fogyatékkal élő vagy súlyos betegséggel küzdő gyermekek apját,
fogyatékkal élő feleségüket, szüleiket vagy más rokonukat ápoló férfiakat.
A volt hadifoglyok is mentességet kaptak, illetve a 18 és 25 év között fiatalokat sem érinti a mozgósítás. Az egészségügyi okokból felmentettekről a Védelmi Minisztérium 402. számú rendelete dönt. Nekik azonban orvosi ellenőrzésen kell átesniük, és szakértői vélemény szükséges arról, hogy harcra nem alkalmasak.
A katonai bizottság azonban minden esetet egyénileg vizsgál, akik mentesülnek a katonai szolgálat alól Ukrajnában, azokat ideiglenesen vagy teljesen is felmenthetik, de utóbbit csak súlyos betegség esetén adják meg.
Az amerikai béketerv nem irányoz elő semmilyen korlátozást a mozgósításra Ukrajnában, de egy 800 000 fős hadsereg elegendő lesz békeidőben – jelentette ki hétfőn Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Kanal 24 tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szirszkijt arról kérdezték, hogy Ukrajna elégedett-e az amerikai béketerv azon záradékával, amely békeidőben 800 000 fős hadseregről szól. Mint hangsúlyozta, egy ilyen adat valóban garantálja, hogy Ukrajna megtorolja Oroszország ismételt fegyveres agresszióját.
„Ez a szám a tervezett mozgósítási folyamatot is garantálja. Vagyis nem vagyunk korlátozva a mozgósításban. Minden mozgósítási mutatónk és képességünk megmarad” – tette hozzá a főparancsnok. Kezdetben Ukrajnának azt ajánlották, hogy csökkentsék a hadsereg létszámát 600 000 főre, de pont a 800 000-es szám elégíti ki az országot – jegyezte meg Olekszandr Szirszkij.
Ukrajnában havonta mintegy 30 000 állampolgár csatlakozik a fegyveres erőkhöz mind a mozgósítás, mind a toborzórendszer keretében – közölte Fegyir Veniszlavszkij, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának képviselője.
A 24 kanal hírportálnak nyilatkozva a képviselő kijelentette, hogy a mozgósítás üteme stabil, és jelenleg nincs napirenden a behívási mechanizmus megváltoztatása.
Veniszlavszkij megerősítette, hogy a parlament jelenleg nincs semmilyen új kezdeményezés vagy kérés a Vezérkartól, a Védelmi Minisztériumtól vagy más biztonsági szervektől, amely a mozgósítási mechanizmus módosítására irányulna.
„Minden olyan kérdést, amelyet megvitattunk és vitákat váltott ki, már rendeztünk törvényi szinten” – jegyezte meg.
A képviselő hangsúlyozta, hogy a mozgósítás ütemének értékelése a Vezérkar és a Fegyveres Erők hatásköre. Szerinte a folyamat stabilan, a hadiállapotról és a mozgósításról szóló törvényeknek megfelelően zajlik, nincsenek hirtelen változások a behívottak számában.
Kiket hívhatnak be jelenleg?
A jelenlegi szabályozás szerint Ukrajnában továbbra is zajlik a hadköteles állampolgárok mozgósítása. Behívásra számíthatnak azok a 18 és 60 év közötti férfiak, akik rendelkeznek katonai tapasztalattal vagy megfelelő szakirányú végzettséggel, amennyiben a Katonai Orvosi Bizottság (VLK) alkalmasnak miníti őket, és nincs joguk halasztásra vagy mentesítésre.
A 25 és 60 év közötti, katonai tapasztalattal nem rendelkező férfiak szintén mozgósíthatók, ha nincs alapjuk a halasztásra vagy mentesítésre.
Önkéntesek és halasztást kapók
A 18 és 24 év közötti fiatal ukránoknak lehetőségük van önkéntesen szerződést kötni a Védelmi Erőkkel. Számukra 1 millió hrivnya pénzjutalmat és további szociális kedvezményeket biztosítanak. Önkéntesen a 60 év feletti állampolgárok is beléphetnek a hadseregbe.
Bizonyos kategóriák törvényes jogot élveznek a mozgósítás alóli halasztásra. Ide tartoznak a diákok, a fogyatékossággal élők, valamint azok, akiket a VLK szolgálatra alkalmatlannak minősített.
November 1-jétől megváltozik a mozgósítás elhalasztására irányuló kérelmek benyújtásának eljárása Ukrajnában, a területi toborzási és szociális támogatási központok (TCK) a továbbiakban nem fogadják el a dokumentumokat személyesen – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Védelmi Minisztérium közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint október végéig a hadkötelesek továbbra is a régi eljárás szerint nyújthatják be kérelmüket közvetlenül a TCK-nak. November 1-jétől azonban a halasztási kérelmeket kizárólag a Rezerv+ mobil alkalmazáson keresztül vagy az Adminisztratív Szolgáltatások Központjaiban (CNAP) lehet benyújtani.
A Védelmi Minisztérium közölte, hogy ha november 1. után hadköteles halasztási kérelmet nyújt be a TCK-nak, akkor megtagadják a kérvénye befogadását, ezért új benyújtási módok igénybevételét javasolják.
Az innováció célja a folyamat egyszerűsítése és a TCK-alkalmazottak tehermentesítése. Így mindenkinek, aki halasztást akar kérvényezni, ezt október végéig kell megtennie, vagy fel kell készülnie a dokumentumok benyújtására a Rezerv+ alkalmazáson keresztül vagy a CNAP-ban.
November 1-jén új szabályok lépnek hatályba Ukrajnában a mozgósítási halasztások kiadására és meghosszabbítására vonatkozóan. A változások célja a folyamat digitalizálása, a bürokrácia csökkentése, a sorban állás megszüntetése és a korrupciós kockázatok minimalizálása.
A jogszabály előírja egyes halasztások automatikus meghosszabbítását, a kérelmek benyújtásának digitális formájára való áttérést, valamint a papír alapú dokumentumforgalom átruházását a CNAP-ra.
Az egyik legfontosabb változás az lesz, hogy azokat a halasztásokat, amelyeket az állam a nyilvántartásokon keresztül vagy idővel nem változó adatok esetében tud megerősíteni, automatikusan meghosszabbítják, anélkül, hogy a kérvényeket, igazolásokat a TCK-nak kellene benyújtani vagy ott személyesen kellene megjelenni.
Ukrajna akkor sem fogja leállítani a mozgósítást, ha tűzszünet lép életbe Oroszországgal, mert fenn kell tartani az ukrán fegyveres erők készenlétét a feladatok megfelelő szintű végrehajtására – jelentette ki Pavlo Palisza, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője a Szuszpilne tévécsatorna kedd esti műsorában.
A jelentés szerint Palisza elmondta: „Még ha holnap tűzszünet lesz is, a mozgósítás nem fog leállni. Ez a folyamat még egy ideig folytatódni fog, mert továbbra is fenn kell tartanunk, bármennyire is nem szeretnénk, a fegyveres erők készültségi szintjét, hogy a kiemelt feladatokat megfelelő szinten el tudjuk látni.” Mint tisztázta, minden vágy ellenére sem lehet leszerelni azokat, akik 2022 óta harcolnak a védelmi erőkben, mivel emberekre van szükség, akik ezeket a védőket pótolják.
Furcsának találom azokat a videókat a közösségi oldalakon, ahol azt látjuk: egyesek harcolnak, mások meg úgy élik az életüket, ahogy akarják. Katonaként fáj ezt néznem. És itt a kérdés magukról az emberekről is szól, a társadalomról általában, a nevelésről
– tette hozzá az Elnöki Hivatal helyettes vezetője.
Palisza azt is elmondta, hogy a kérdést úgy szeretnék megoldani, hogy az ne károsítsa az ország védelmi képességeit. Nem akarnak senkit örök rabszolgaságba taszítani, hamarosan mind a Védelmi Minisztérium, mind a vezérkar bemutatja a tervét – mutatott rá. Az elmúlt négy hónapban ráadásul pozitív tendencia figyelhető meg a mozgósítás kérdésében – hangsúlyozta az Elnöki Hivatal helyettes vezetője.
Az Orosz Föderáció újabb titkos mozgósításra készül az ideiglenesen megszállt ukrán területeken – közölte az Ukrán Nemzeti Ellenállási Központ.
A jelentés szerint Putyin aláírt egy törvényt, amely lehetővé teszi az állampolgársággal nem rendelkező személyek számára, hogy szerződést kössenek az orosz hadsereggel.
Emellett megnövelték a bírságokat – akár 20 ezer rubelig – azok számára, akik nem jelentik be lakóhelyüket a katonai nyilvántartásokban.
A központ kiemeli: Oroszország gyakran kényszeríti a sorkatonákat a szerződés aláírására, akár szolgálat alatt, akár őrizetbe vétel után.
Russian youth in St. Petersburg party to anti-war music
Videos circulating on social media show crowds of young Russians singing along to banned anti-war songs — and have already sparked outrage among pro-Kremlin “Z-patriots.” So far, no arrests have been reported.
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
A 25 év feletti ukránok oktatáshoz való joga nem mentesít az állam megvédésének kötelezettsége alól – jelentette ki Okszen Liszovij oktatási és tudományos miniszter a Lemberg megyei felsőoktatási intézmények rektoraival tartott találkozóján, számolt be szombaton az Ukrajinszka Pravda hírportál a miniszter közösségi oldalán közzétett bejegyzésre hivatkozva.
A jelentés szerint Liszovij közölte, hogy Ukrajnának olyan feltételeket kell teremtenie, amelyek mellett az oktatáshoz való jog nem válik visszaélési mechanizmussá. Ezenkívül hangsúlyozta, hogy az egyetemi vezetők felelősek azokért, akik a felsőoktatási intézményeikben tanulnak.
„Az oktatáshoz való jog nem az állam védelmének kötelességéből fakadó engedmény […] Ez nem csupán törvényességi kérdés, hanem becsületbeli, szakmai hírnév és állampolgári felelősség kérdése is” – vélekedett Okszen Liszovij.
Tavaly az előző két évhez képest csökkent azoknak a 25 év feletti férfiaknak a száma, akik felsőoktatási intézményekbe iratkoztak be Ukrajnában. Mihajlo Vinnickij oktatási és tudományos miniszterhelyettes a férfi hallgatók számának csökkenésének okaként a mozgósítási halasztás megszerzése szabályainak változását említette, amely a közelmúltban csak azok számára volt elérhető, akik folyamatosan tanulnak.
Ezenkívül 2024 áprilisa és augusztusa között több mint 23 000, 30 év feletti férfi hallgatót zártak ki az egyetemekről tanulmányi kudarc vagy órákról való hiányzás miatt.
A diaszpórában, külföldön élő román állampolgárok közt hamis katonai „behívólevelek” kezdtek el terjedni, amelyek szolgálatra sorozzák be őket – holott erről a román hatóságok szerint egyáltalán nincs szó. Egy friss felmérésből viszont az látszik, hogy tényleg félnek ettől a románok.
Minderről a napokban számolt be a román védelmi minisztérium – ráadásul nem volt az első eset, hogy ez a dezinformáció szárnyra kapott, ugyanis a választási kampánnyal összefüggésben is lehetett hallani hasonló jellegű álhírek (vagy feltételezések) terjedéséről, miszerint háború lesz Romániában.
Most a védelmi tárca közölte: a mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt a nyomozó hatóságokhoz fordulnak.
A mostani kampányban célzottan a külföldön élő román állampolgárokat célozzák a jelek szerint. Közülük többen is olyan levelet kaptak a védelmi minisztérium szerint, amelyben behívják őket az ország valamelyik katonai központjába „a román hadseregbe való besorozási eljárás megkezdése” érdekében (a védelmi tárca konkrét példát is mutatott ezzel kapcsolatban).
My Website
A minisztérium tájékoztatásában hangsúlyozták, hogy ez a dokumentum hamis, a tárca nem küldött ilyen értesítést egyetlen román állampolgárnak sem. Felhívták a figyelmet több olyan jelre is, ami bizonyítja, hogy hamisítványról van szó: köztük arra, hogy a levél fejlécében megjelölt szerv, a „sorozási igazgatóság” nem létezik; a dokumentumon levő pecsét hamis; és nincs olyan tisztviselő sem a minisztérium alkalmazásában, akinek a neve és a beosztása megegyezne a levelet aláíró személyével.
Egy másik levélben, amelynek fejlécén Románia Manchesteri Konzulátusa szerepel, általános mozgósításról tájékoztatták a címzetteket. A szaktárca ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy Manchesterben nincs is román konzulátus. Emlékeztettek emellett arra is, hogy Romániában 2007. január 1-től felfüggesztették a kötelező sorkatonai szolgálatot, a tartalékosok mozgósítása pedig kizárólag hadi-, mozgósítási vagy ostromállapot esetén rendelhető el – amelyek egyike sem aktuális jelenleg.
A védelmi tárca szerint az ukrajnai háborúval összefüggésben számítani lehet még ilyen és ehhez hasonló félretájékoztatási kísérletekre, amelyeknek a célja a félelem és a bizonytalanság fokozása. Ezért arra kérik az állampolgárokat, hogy csak hivatalos forrásokból tájékozódjanak, és ne osszanak meg olyan információkat, amelyek hitelességét nem ellenőrizték – számolt be a maszol.ro.
Tényleg félnek ettől a románok – ez derült ki egy friss kutatásból
Mindeközben egy nemrég publikált közvélemény-kutatásból az derült ki, hogy valószínűleg nem véletlenül a háború rémével ijesztgetik a románokat a kampány mögött álló személyek.
Az INSCOP Research kutatóintézet május végén arról kérdezte a románokat az informat.ro portál megbízásából készült kutatásban, hogy mitől félnek a leginkább.
A válaszadók óriási többsége (41,7 százalék) azt mondta: attól, hogy az ország belekeveredhet egy háborús konfliktusba.
A második legnagyobb félelem – az elsőhöz képest majdnem harmadakkora százalákos aránnyal– az egészségi állapot romlása volt (15 százalék), amelyet az árak emelkedése (14,9 százalék), az alapvető jogok és szabadságjogok visszaszorulása (9,2 százalék), a jövedelem csökkenése (8,2 százalék), a munkahely elvesztése (5,4 százalék), az „egyéb problémák” válasz (2,4 százalék) környezeti károk (1,6 százalék) és a „nem tudom/nem válaszolok” opció követett.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői döntése alapján az orosz hadsereg 160 ezer új katonával bővül. Az áprilistól júliusig tartó sorozás a 18 és 30 év közötti, katonai szolgálatra kötelezett orosz állampolgárokat érinti. Moszkva az utóbbi években folyamatosan emelte a hadkötelesek létszámát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn rendelte el, hogy 160 ezer új sorköteles katonával bővítsék az orosz hadsereget – írja a The Moscow Times.
A besorozás április 1. és július 15. között tart, a korábbi évekhez képest minimálisan nagyobb létszámemelkedéssel.
Az ukrajnai háború kitörésének évében, 2022-ben 134 500 orosz állampolgárt hívtak be sorkatonának, míg tavaly már 150 ezer főt.
Az orosz hírportál szerint Vlagyimir Putyin azt is elrendelte, hogy az orosz haderőt 2026-ig másfél millióra kell bővíteni, ami nagyjából 180 000 új katonát jelent. Oroszországban kétévente tartanak sorozást, ami a 18 és 30 év közötti férfiakat érinti kötelezően.
A Kreml szerint a sorozás semmilyen módon nem kapcsolódik az ukrajnai háborúhoz.
Hozzátették, hogy az orosz védelmi minisztérium is ragaszkodik ahhoz, hogy ne a hadköteleseket küldjék az ukrajnai frontra harcolni, ők rendszerint a hátországban teljesítenek szolgálatot. Az elmúlt években Oroszország több százezer szerződéses katonát is toborzott az ukrajnai háborúba, magas fizetéseket és kiemelkedő bónuszokat kínálva.
Vlagyimir Putyin tavaly januárban rendelte el a sorkötelezettség felső korhatárának emelését, 27-ről 30 évre. Az orosz hadsereg több sikeres támadást is végrehajtott az ukrajnai háborúban, ami rengeteg áldozattal járt – írja az Euronews. Az Egyesült Királyság tavaly decemberi adatai szerint Moszkva több mint 768 ezer orosz katonát veszíthetett el az ukrajnai háború 2022. februári kezdete óta. A becslés a halottakat, a sebesülteket, az eltűnteket és a fogságba esetteket is magában foglalja.
