Az ukrán társadalom megosztott a 2030-as EU-csatlakozással kapcsolatos előrejelzéseiben: a polgárok 45%-a nem hisz egy ilyen forgatókönyvben, míg a válaszadók 42%-a lehetségesnek tartja.
Ezt bizonyítják a Szlovo i Gyilo megbízásából 2026. június 29. és 30. között online felmérési módszerrel végzett szociológiai tanulmány adatai, amelyben 1200, 18 éves vagy annál idősebb válaszadó vett részt strukturált kérdőívben Ukrajna-szerte, kivéve az ideiglenesen megszállt területeket (statisztikai hiba – 0,95 valószínűséggel nem haladja meg a 2,89%-ot az 50%-hoz közeli mutatók esetében) a speciális „Lemur” (CAWI – Számítógéppel támogatott webes interjúkészítés) felmérési platformon.
A felmérés eredményei szerint a polgárok 45%-a nem hisz abban, hogy Ukrajna 2030-ig csatlakozhat az EU-hoz. Közülük 31% „meglehetősen irreálisnak”, további 14% pedig „teljesen irreálisnak” tartja ezt a forgatókönyvet. Ugyanakkor a válaszadók 42%-a osztozik az eurooptimista érzelmekben. Közülük 29% „meglehetősen reálisnak”, 13% pedig „teljesen reálisnak” tartja a 2030-ig tartó csatlakozást. A válaszadók további 13%-a nem tudott dönteni.
Leginkább a férfiak hisznek abban, hogy Ukrajna 2030-ra csatlakozhat az EU-hoz – 45%, szemben a nők 40%-ával. Ugyanakkor a nők nagyobb valószínűséggel nem rendelkeznek egyértelmű állásponttal: 17%-uk a „nehéz válaszolni” választ választotta.
Korcsoportok szerint a 45–54 éves ukránok voltak a legszkeptikusabbak – 48%-uk nem hisz az évtized végére bekövetkező EU-csatlakozásban. A vélemények a 18–29 éves fiatalok körében is megoszlottak: 44% reálisnak, 19% pedig teljesen irreálisnak tartja ezt a forgatókönyvet.
A régiókat tekintve Nyugat-Ukrajnában volt a legmagasabb az optimizmus – ott a válaszadók 47%-a hisz a 2030-ig tartó EU-csatlakozásban. A déli régió lakói voltak a leginkább polarizáltak: 16% meglehetősen reálisnak, míg 19% teljesen irreálisnak tartja ezt a kifejezést. Kijevben és Északon a legtöbben nem tudtak előrejelzést mondani – 18-18%.
A felmérés mérsékelt társadalmi megosztottságot mutatott az európai integráció ütemét illetően: a szkeptikusok aránya csak kis mértékben haladja meg azok számát, akik hisznek Ukrajna 2030-ig tartó EU-csatlakozásában.
2026 első hat hónapjában 327 szervátültetést hajtottak végre Ukrajna 21 egészségügyi intézményében. Az átültetések közül minden tizediket gyermekeken végezték el.
Az idei műtétek között 184 vese-, 88 máj- és 55 szívátültetés szerepelt. A legtöbb beavatkozást Lembergben, a Kijevi Egészségügyi Központban, a Szalimov Sebészeti és Transzplantációs Központban, a Szívintézetben és az Oberih Klinikán végezték.
Az év első felében 280 csontvelő-átültetésre is sor került, ami közel 30 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A legösszetettebb, nem rokon donortól származó őssejt-transzplantációkat az Ohmatdit gyermekkórházban, a cserkaszi onkológiai központban és a Kijevi Egészségügyi Központban végzik.
Az ukránok már nem tekintik Lengyelországot „Ukrajna fő szószólójának Európában”. A lakosság több mint egyharmada meg van győződve arról, hogy Varsó kiszámíthatatlan és bonyolult szomszéd.
De csak a válaszadók 11%-a nevezi közeli barátjának az országot. Ezt bizonyítja a Szlovo i Gyilo megbízásából 2026. június 29-30. között, online kérdőíves módszerrel egy strukturált kérdőív kitöltésével végzett felmérés, amelyben 1200 18 éves és annál idősebb válaszadó vett részt Ukrajna egész területén, kivéve az ideiglenesen megszállt területeket – 0,95-es valószínűséggel a hiba nem haladja meg a 2,89% az 50% körüli mutatók esetében a „Lemur” felmérések lebonyolítására szolgáló speciális platformon (CAWI – Computer Assisted Web Interviewing).
A tanulmány megállapította, hogy az ukránok világszerte újra gondolták Lengyelországgal kapcsolatos hozzáállásukat. Jelenleg a szomszédos állammal kapcsolatos racionális, pragmatikus és olykor szkeptikus felfogás dominál. A lakosság 38%-a ma kiszámíthatatlan és bonyolult szomszédként tekint Lengyelországra. A második legnépszerűbb a hangsúlyosan racionális nézet – a válaszadók 27%-a stratégiai partnerként tekint Varsóra, de kizárólag pragmatikus érdekekből. A válaszadók jelentős része a szomszédos államot közvetlen riválisnak kezdte tekinteni az európai térben: a válaszadók 18%-a gazdasági és politikai versenytársnak minősíti Lengyelországot, 14%-uk pedig átlagos szomszédnak tartja, amellyel a kapcsolatok teljesen semlegesek. Szimbolikus, hogy a korábbi „Ukrajna fő szószólója Európában” státusz jelentősen megrendült – a válaszadóknak csak 11%-a nevezi Lengyelországot közeli barátjának és megbízható szövetségesének ma.
Ugyanakkor a közelmúltbeli botrányok hátterében egy nyugtalanító tendencia bontakozott ki: a felmérésben résztvevők 9%-a már most is egy rejtett vagy potenciális ellenség jeleit látja a szomszédos ország cselekedeteiben. A válaszadók 14%-a pedig nem tudta eldönteni a hozzáállását, és a „nehéz válaszolni” lehetőséget választotta.
Jelentős, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel tekintik Varsót „kizárólag pragmatikus érdekekből álló stratégiai partnernek” – 31% (összesen 27%-os mutatóval), és sokkal nagyobb valószínűséggel tekintik „gazdasági és politikai versenytársnak” is – 25% (összesen 18%-os mutatóval). Ezzel szemben a nők nagyobb valószínűséggel választják az óvatos „kiszámíthatatlan és bonyolult szomszéd” megfogalmazást – 42% (összesen 38%-os mutatóval), és észrevehetően kisebb valószínűséggel tekintik Lengyelországot „stratégiai partnernek” – mindössze 23% (átlagos 27%-os mutatóval).
A legfiatalabb csoport (18–29 évesek) bizonyult a legradikálisabbnak a pragmatikus értékelésekben. Lengyelországot a válaszadók 26%-a nevezte „gazdasági és politikai versenytársnak” (összesen 18%-os mutatóval). Ugyanakkor a fiatal válaszadók őrizték meg a legnagyobb érzelmi optimizmust, „közeli barátnak és megbízható szövetségesnek” nevezve – 16%-uk (összesen 11%-os mutatóval).
A 30–44 éves válaszadók nagyobb valószínűséggel választják az „átlagos szomszéd semleges viszonyokkal” lehetőséget – 19% (összesen 14%-os mutatóval). Az idősebb generáció ezzel szemben ritkán választja a semlegességet. Csak 9%-uk (összesen 14%-os mutatóval). Ehelyett 41% a „kiszámíthatatlan és nehéz szomszéd” lehetőséget választotta.
Keleten és a Központban sokkal gyakoribb a „kiszámíthatatlan és nehéz szomszéd” kritikai értékelése – 44%, illetve 43%. Keleten a legkevésbé bíznak a pragmatikus partnerségben – a „stratégiai partner” opció ott legalább 17%-ot ért el. A keleti válaszadók azonban nagyobb valószínűséggel tekintik a szomszédos országot „gazdasági és politikai versenytársnak” – 24%.
Ezzel szemben a főváros és a Dél mutatja a legmagasabb szintű pragmatizmust: Lengyelország „stratégiai partnerként” való megítélése Kijevben 36%, Délen pedig 35%.
A nyugati régió állt a vezető helyen az „átlagos szomszéd” értékelésében – 19%, de ugyanakkor itt jegyezték fel a legnagyobb szorongást. A „rejtett vagy potenciális ellenség” opció Nyugaton elérte a maximumot, a 13%-ot. Emellett Északon anomáliás arányban voltak bizonytalanok azok, akik nem tudtak dönteni – ott a válaszadók 20%-a jelölte meg a „nehéz válaszolni” lehetőséget.
Idén a Nemzeti Multidiszciplináris Teszt (NMT) fő vizsgaidőszakának résztvevői közül mintegy 15 százalék nem érte el legalább egy tantárgyból azt a minimális pontszámot, amely szükséges a 100–200-as skálán értékelt eredmény megszerzéséhez. Ez körülbelül minden hetedik vizsgázót jelenti.
Az Ukrán Oktatási Minőségértékelési Központ adatai szerint a 2026-os NMT fő vizsgaidőszakai május 20. és június 25. között zajlottak. A részvételre 354 463 személy regisztrált, közülük ténylegesen 324 284-en vizsgáztak, az eredményeket pedig 324 003 felvételiző kapta meg.
Mind a négy tantárgyból 275 934 résztvevő, vagyis 85,09 százalék érte el a szükséges szintet. Ugyanakkor 14,83 százalék nem szerezte meg a minimális pontszámot legalább egy tantárgyból. A 2026-ban végzett középiskolások körében ez az arány alacsonyabb, 12,96 százalék volt.
Összehasonlításként: 2025-ben a résztvevők 13,51 százaléka, 2024-ben pedig 14,38 százaléka nem teljesítette a küszöböt legalább egy tantárgyból. A 2026-os NMT során a diákok ukrán nyelvből, matematikából, Ukrajna történelméből és egy szabadon választott tantárgyból vizsgáztak.
A 100–200-as skálán értékelt eredményhez a maximálisan elérhető tesztpontok legalább 15 százalékát kellett megszerezni. Például ukrán nyelvből legalább 8, Ukrajna történelméből pedig legalább 9 tesztpontot kellett elérni. Ha egy vizsgázó nem érte el a minimumot egy tantárgyból, abból a tárgyból nem kapott 100–200-as skálájú eredményt, ami akadályozhatja a felsőoktatási felvételin való részvételt.
Ugyanakkor több résztvevő kiemelkedő eredményt ért el: 3671 felvételiző legalább egy tantárgyból 200 pontot szerzett, 259-en két tantárgyból, 28-an három tantárgyból értek el maximális eredményt, két résztvevő pedig mind a négy tárgyból 200 pontot kapott. A legtöbb maximális eredmény angol nyelvből született: 2164 vizsgázó ért el 200 pontot.
A nyári vízparti pihenés könnyen tragédiába torkollhat, ha nem tartjuk be a legalapvetőbb biztonsági szabályokat. Az év eleje óta Kárpátalja vizeiben már tíz ember vesztette életét, köztük két gyermek. Erről a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata (DSZNSZ), a rendőrség és a mentőszolgálat képviselői számoltak be egy sajtótájékoztatón.
Mihajlo Mosztovij, a DSZNSZ polgárvédelmi és megelőzési osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy a legtöbb tragédia olyan kijelöletlen fürdőhelyeken történik, ahol nincsenek vízimentők, és a biztonságos fürdőzés feltételei sem biztosítottak.
Csak júniusban két gyermek vesztette életét a Beregszászi járásban. Mindkét esetben tiltott helyen fürödtek, és felnőtt felügyelete nélkül tartózkodtak a vízben.
Jelenleg Kárpátalján az önkormányzatok mindössze két hivatalosan kijelölt, biztonságos fürdőhelyet tartanak nyilván: a Nagyszőlős melletti Fekete-hegyi tavat és a Beregszász közelében található Dédai-tavat. A többi természetes vízfelület potenciálisan veszélyesnek számít
– hangsúlyozta Mosztovij.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy különösen veszélyes a fürdőzés a gyors sodrású hegyi folyókban, az éjszakai vízparti tartózkodás, a hosszan tartó napsütés utáni hirtelen vízbe ugrás, valamint az alkoholfogyasztás fürdőzés előtt.
A nyári szünidő idején kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekek biztonságára. Olena Scserbanics, a Kárpátaljai Rendőr-főkapitányság oktatásbiztonsági szolgálatának vezető felügyelője elmondta, hogy a rendőrség rendszeresen tart megelőző foglalkozásokat iskolákban és nyári táborokban, ahol a gyermekeket a vízparti biztonság szabályaira tanítják.
A szakember egyúttal arra kérte a szülőket, hogy soha ne hagyják felügyelet nélkül gyermekeiket a víz közelében, és mindig tudják, hol, illetve milyen körülmények között töltik szabadidejüket.
A sajtótájékoztatón Anatolij Psenicsnij, a Kárpátaljai Megyei Sürgősségi Orvosi Ellátó és Katasztrófa-egészségügyi Központ igazgatója ismertette a vízi balesetek esetén követendő legfontosabb teendőket. Mint mondta, elsőként mindig fel kell mérni a helyzetet, és gondoskodni kell a saját biztonságról, majd haladéktalanul értesíteni kell a mentőszolgálatot a 103-as vagy a 112-es segélyhívó számon.
Ha a bajba jutott személy még a vízben van, lehetőség szerint a partról kell segítséget nyújtani kötél, hosszú rúd vagy mentőöv segítségével. Amennyiben sikerül partra húzni, ellenőrizni kell, hogy eszméleténél van-e, illetve lélegzik-e. Ha nem mutat életjeleket, azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést, és azt a mentők megérkezéséig vagy az életjelek visszatéréséig folytatni kell. Ha a sérült önállóan lélegzik, stabil oldalfekvésbe kell helyezni, melegen kell tartani, és folyamatosan figyelni az állapotát a mentők kiérkezéséig.
„Valakinek az élete azon is múlhat, hogy Ön mennyire tájékozott, és helyesen cselekszik-e vészhelyzetben. Ezért soha ne hagyják figyelmen kívül a vízparti biztonsági szabályokat” – hangsúlyozta Anatolij Psenicsnij.
A szakemberek ismételten arra kérik a lakosságot, hogy kizárólag kijelölt és biztonságos fürdőhelyeken pihenjenek, ne hagyják felügyelet nélkül a gyermekeket, és tartsák szem előtt, hogy már néhány percnyi figyelmetlenség is jóvátehetetlen következményekkel járhat.
Jelenleg az EU-ban több millió polgárt fenyeget a magas hőmérsékleten való tartózkodás veszélye. A hőség Európában több mint 1300 ember halálát okozta június 21-e óta, jelentette be a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz X közösségi oldalán.
„Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense, a felmelegedés üteme kétszerese a globális átlagnak. Jelenleg 150 millió ember él extrém hőségben, több százan haltak meg, az iskolák zárva tartanak, az elektromos hálózatok meghibásodnak. A klímaváltozás és a globális felmelegedés hatására a hőhullámok, amelyeket egykor „generációnként egyszer előforduló” jelenségnek tartottak, ma már szinte minden évben előfordulnak. Erre korábban figyelmeztettek minket” – írta.
Gebrejeszusz hangsúlyozta, hogy június 21-e óta több mint 1300, a magas hőmérséklettel összefüggő halálesetet regisztráltak Európában. Elmondása szerint a hőség okozta stresszt gyakran „csendes gyilkosnak” nevezik – és az európai otthonokat, munkahelyeket és iskolákat nem ilyen hőmérsékletekre való tekintettel építették.
„A WHO tagállamaival és partnereivel együttműködve foglalkozik a szélsőséges hőséggel kapcsolatos egészségügyi veszélyekkel, a felkészültségre, a megelőzésre és az egészségügyi rendszerek válaszának megerősítésére összpontosítva. Többek között arra kérjük az európai országokat, hogy hajtsanak végre a hőséggel kapcsolatos egészségügyi cselekvési terveket az egészség éghajlatváltozás hatásaitól való védelmét célzó szélesebb körű program részeként” – tette hozzá Gebrejeszusz.
[type] => post [excerpt] => Jelenleg az EU-ban több millió polgárt fenyeget a magas hőmérsékleten való tartózkodás veszélye. A hőség Európában több mint 1300 ember halálát okozta június 21-e óta, jelentette be a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz X közösségi olda... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1782814140 [modified] => 1782804598 ) [title] => Rendkívüli hőség Európában: több mint 1300 haláleset egy hét alatt [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=289387&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 289387 [uk] => 289267 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 289268 [image] => Array ( [id] => 289268 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4474280.jpg [original_lng] => 82931 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4474280-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4474280-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4474280.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4474280.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4474280.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4474280.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4474280.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1782793798:12 [_thumbnail_id] => 289268 [_edit_last] => 12 [views_count] => 661 [_algolia_sync] => 163682047000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 19957 [1] => 1061 [2] => 34175 [3] => 11023 [4] => 1995 ) [tags_name] => Array ( [0] => Egészségügyi Világszervezet (WHO) [1] => Európa [2] => halálesetek [3] => hőség [4] => statisztika ) ) [7] => Array ( [id] => 288140 [content] =>
A megkérdezett lengyelek több mint fele úgy véli, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök negatívan vélekedik Lengyelországról. Ezt bizonyítják a United Surveys újabb közvélemény-kutatásának eredményei – írta a Jevropejszka Pravda a Polsat Newsra hivatkozva.
A felmérésben résztvevők az ukrán elnök jelenlegi Lengyelországgal kapcsolatos hozzáállását értékelték. A válaszadók 58,3%-a véli úgy, hogy Zelenszkij negatívan viszonyul a lengyelekhez. A válaszadók 30,1%-a ellentétes véleményen van, és a felmérésben résztvevők 11,6%-a adta a „nehéz választ adni”.
„Véleménye szerint milyen Volodimir Zelenszkij hozzáállása Lengyelországhoz?” – kérdezték a válaszadókat. Azok közül, akik negatívan értékelték Zelenszkij Lengyelországhoz való hozzáállását, 33,7% a „meglehetősen negatív”, 24,6% pedig a „kategorikusan negatív” választ adta. Ez a lengyelek összesen 58,3%-át teszi ki.
A válaszadók 30,1%-a hisz Volodimir Zelenszkij Lengyelországhoz való jó hozzáállásban, ebből 27,4% „meglehetősen pozitívnak”, 2,7% pedig „egyértelműen pozitívnak” értékeli azt.
A United Surveys Wirtualna Polska számára készült közvélemény-kutatását még azelőtt végezték, hogy döntés született volna Volodimir Zelenszkij legmagasabb lengyel kitüntetésétől való megfosztásáról – 2026. június 12–14. között. A közvélemény-kutatásban Lengyelország különböző régióiból 1000 ember vett részt.
Jelentősen, mintegy 13 százalékkal csökkent a Németországba irányuló bevándorlás tavaly, miután a legfőbb származási országokból – Szíriából, Afganisztánból és Ukrajnából – a korábbinál lényegesen kevesebben érkeztek – közölte a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis hétfőn.
A hivatal szerint a nettó migráció Szíriából 67 százalékkal, Afganisztánból 41 százalékkal, Ukrajnából pedig 21 százalékkal mérséklődött. Csökkent a Németországot elhagyók száma is, 1,25 millióra, ami 2 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. A nettó migráció – azaz a kivándorlás és a bevándorlás egyenlege – 235 ezer fő volt, 45 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben.
Mérséklődött az uniós országokból Németországba költözők száma is. A német állampolgárok 2025-ben elsősorban Svájcba, Ausztriába és Spanyolországba vándoroltak ki. Németországon belül tavaly mintegy 996 ezer költözést regisztráltak a tartományok között. A belső migráció legnagyobb vesztese Berlin, legnagyobb nyertese pedig a főváros körzetével szomszédos Brandenburg volt: előbbi 12 ezer lakost veszített, utóbbi 9 ezerrel gyarapodott.
A mozgósítás alól felmentett munkavállalók száma meghaladja az 1,3 millió ukrán férfit, jelentette ki Olekszij Szobolev gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter a telemaraton adásában.
„A felmentett hadkötelesek száma jelenleg meghaladja az 1,3 milliót. Az elmúlt években ez a szám 1,1 millió és 1,3 millió között ingadozott. A felmentési rendszer évek óta ezeken a paramétereken belül működik, és továbbra is ezeken a paramétereken belül fog működni”, jelentette ki a miniszter.
Szobolev elmondása szerint ugyanakkor a minisztérium jelenleg a Védelmi Minisztériummal együttműködve azon dolgozik, hogy mintegy kétmillió, a katonai nyilvántartási adatait még nem frissítő személyt vonjon be a gazdaságban és a Védelmi Erők igényeinek kielégítésére.
„Mert hadiállapot idején, mint most is van, az embernek vagy dolgoznia, vagy harcolnia kell. Ezért velük kapcsolatban keressük a verziókat, hogy melyik eljárást lehetne leegyszerűsíteni, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy az embereket vagy a gazdaságba, vagy a védelmi erőkbe lehessen bevonni” – tette hozzá a gazdasági tárca vezetője.
A gazdasági miniszter ugyanakkor megjegyezte, hogy az új feltételek mellett a vállalatoknak újra meg kell erősíteniük a kritikus fontosságú vállalkozás státuszát. Elmondása szerint, ha ezek a vállalkozások nem felelnek meg a frissített kritériumoknak, elveszíthetik ezt a státuszt és a jogot arra, hogy felmentség alkalmazottjaikat.
Szobolev hangsúlyozta, hogy júniusban a központi hatóságok és a megyei adminisztrációk felülvizsgálják ezen vállalkozások meghatározásának kritériumait.
