Folytatja az internetezők fű alatti követésére használt technikákkal való leszámolást a Mozilla, egyre szélesebb felhasználói kör számára teszi lehetővé a teljes sütivédelem névre keresztelt funkció bekapcsolását a Firefoxban. „A Teljes sütivédelem ahhoz a webhelyhez köti a sütiket, amelyiken épp tartózkodik, így a követők nem használhatják azokat oldalak közti követésre” – olvasható a leírásában.
Az egyelőre korai hozzáférésben lévő újítás a fokozott követés elleni védelem legújabb kiterjesztése, izolálja egymástól a különböző webhelyek meglátogatásakor a böngésző által lementett sütiket. Ennek megfelelően például hiába van rengeteg webhelybe beágyazva egy közösségi oldal vagy reklámcég követőkódja, böngészőbe mentett sütikkel azok nem képesek követni az internetezők weblapok közti mozgását, hogy ez alapján profilozzák őket a relevánsabbnak vélt hirdetések megjelenítése céljából.
A teljes sütivédelem elméletileg okozhat zavarokat egyes webhelyek működésében, azonban a Mozilla nem számít széles körű problémákra, csak óvatosságból teszi hullámokban elérhetővé a funkciót. Ha gondokat okozna, akkor teljesen kikapcsolható a főmenü → Beállítások → Adatvédelem és biztonság → Szokásos → Tesztelje az eddigi leghatékonyabb adatvédelmi funkciónkat elöli pipa kiszedésével.
Talán önnel is előfordult már, hogy az ismerőseivel beszélgetett egy bizonyos eszköz megvásárlásáról, és nem sokkal később célzott reklámokat kapott a termékről. Az Australasian Science tudományos magazin készített összefoglalót a jelenség hátteréről.
Biztos kihallgatja a telefonunk a beszélgetéseinket? Valószínűleg nem véletlen, hogy a telefon mellett szóba hozott speciális tárgynak a reklámját látja ilyenkor, de ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy lehallgatták a beszélgetését. Igen valószínű, hogy már korábban elég információt adtunk meg magunkról ahhoz, hogy a hirdetést pontosan személyre tudják szabni.
A legtöbben teljes természetességgel adják meg magukról az adatok széles körét a weboldalakon és telefonalkalmazásokban, amikor a „sütik” elfogadásával engedélyezik, hogy kövessék az online aktivitásaikat.
Az úgynevezett „elsődleges sütik” lehetővé teszik a weboldalak számára, hogy feljegyezzék bizonyos tevékenységeinket, amelyeket az adott weboldalon végzünk. Például a belépési sütik lehetővé teszik, hogy elmentsék a belépési adatainkat azért, hogy ne kelljen ezeket minden alkalommal beírni.
A „harmadik féltől származó sütik” viszont nem az általunk meglátogatott oldalaktól, hanem egy külső féltől származnak. Ezek a „harmadik felek” gyakran marketinges cégek, amelyek kapcsolatban vannak az általunk használt weboldal vagy alkalmazás szolgáltatójával.
A marketinges cég tehát már hozzá is fér az adatainkhoz, amikor sokszor teljesen automatikusan jóváhagyjuk a sütijeit egy felugró ablakra kattintva.
Ezek a reklámozással foglalkozó cégek így folyamatosan követhetik az életünket. Az adatainkat össze tudják vetni azzal, hogy a termékeik népszerűsége miként változik a különböző korosztályokban, vagy például a vásárlók foglalkozása és hobbijai szerint.
A felhasználók csoportosítása alapján pedig a gépi tanuláson és mesterséges intelligencián alapuló ajánló algoritmusok meglepően jól tudnak célozni.
Még egy-egy közösségi oldal lájkból vagy követett emberből is tanulnak ezek az algoritmusok, így egyre pontosabb képet alakítanak ki rólunk.
Ha például elkezdünk a közösségi médiában horgászattal kapcsolatos posztokat lájkolni, akkor a rendszer „tanul” ebből, és számunkra ezzel kapcsolatos termékeket, horgászbotokat és csalikat ajánl majd. Az ilyen ajánlott reklámok még egyéb információkon is alapulhatnak, például azon, hogy korábban milyen reklámokra kattintottunk rá, vagy azon, hogy milyen oldalakat és csoportokat kedveltünk egy közösségi média felületen.
A mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok még a felhasználók teljes szociális hálózatát is felmérik. Rangsorolják a barátainkat aszerint, hogy mennyit foglalkozunk velük az online térben.
Ezekkel az információkkal pedig tovább tudják finomítani a profilunkat, mivel valójában nemcsak a saját adatainkat, hanem a barátainkét is fel tudják használni.
Ezért nagyon fontos, hogy a különböző oldalakon és applikációkban milyen engedélyekre kattintunk rá. Például bizonyos szolgáltatások hozzáférési jogosultságokat is kérnek, amelyekre a működésükhöz nincs is szükség.
Persze azon is el lehet gondolkodni, hogy rossz dolog-e, hogy pontosan célzott hirdetésekkel találnak meg minket. Erre nem egyértelmű a válasz, vannak, akik szeretik ezt, mások pedig nem.
Érdekes kérdés, hogy az egyre jobban célzó algoritmusok kényelmesebbé teszik-e az életünket vagy valójában megfosztanak a szabad választás lehetőségétől?
Ha nem szeretnénk, hogy ismerjenek minket az algoritmusok, akkor tehetünk ezért. Például rendszeresen nézzük át a telefonunk alkalmazásait, és azt, hogy mihez van hozzáférésük. Szintén hasznos, ha eleve mindig alaposan átgondoljuk, hogy mihez adunk hozzáférést.
Hasznos lehet, ha a különböző oldalakon nem a közösségimédia-profilunkkal regisztrálunk, mert így elkerülhetjük, hogy kiterjedt profilt építsenek rólunk. Erre a célra akár létrehozhatunk egy olyan e-mail-címet is, amit semmi másra nem használunk, csak a regisztrációkra.
Tehát összefoglalva: nem feltétlenül kell lehallgatnia minket a készülékünknek, sokszor önként is nagyon sok információt osztunk meg magunkról.
Ha pedig nem hisszük el ezt, akkor tehetünk egy próbát is.
Tiltsuk le az összes alkalmazás hozzáférését a telefonunk mikrofonjához, majd beszéljünk hangosan egy olyan termékről a telefon közelében, amelyre korábban soha nem kerestünk rá. Ismételjük meg ezt párszor, és ha nem jelenik meg a termék a hirdetéseinkben, akkor megnyugodhatunk. Ahogy fentebb írtuk, a végtelenül kifinomult algoritmusok segítségével a techcégek olyan profilt képesek alkotni a felhasználókról, amely mellett konkrét lehallgatásra nincs szükség.
Nagy bejelentéssel rukkolt elő a Google, tervei szerint a jövő év folyamán a tőle származó követősütik kivezetésével párhuzamosan befejezi az internetezők klasszikus, meglátogatott weblapok alapján történő profilozását. Ettől függetlenül továbbra is személyre szabott reklámokat kíván megjeleníteni az internetezők számára, ám ezt a privacy sandbox nevű rendszerén keresztül fogja végrehajtani.
A megoldás lényege az, hogy a reklámok személyre szabására használt információk nem hagyják el az internetezők számítógépeit és mobileszközeit. Ennek köszönhetően a Google hirdetései továbbra is relevánsak maradhatnak, azonban nem kerülnek ki olyan adatok a netezők eszközeiről, amelyek átadásától egyre inkább ódzkodnak a felhasználók.
A privacy sandbox egy böngészőkbe beépített keretrendszer, amelyet bármely hirdetőcég használhat majd, így mások is követhetik a Google példáját a magánszférát meglehetősen tisztelő, ám mégis célzott hirdetések megjelenítésében.
Egyelőre nem világos, hogy a Chrome mellett melyik másik böngészők támogatják majd a megoldást, továbbá garantáltan lesznek viták az iparági szereplők között arról, hogy a Google találmánya ténylegesen milyen mértékben javítja a netezők magánszférájának védelmét. Nem érdemes elfelejteni, hogy a Google javarészt internetes hirdetések megjelenítéséből él, a privacy sandbox kifejlesztésére a reklámblokkolók és követésblokkolók használatának rohamos terjedése miatt szánta rá magát.
