A svéd kormány frissítette Ha válság vagy háború jön című kiadványát, míg Finnország egy weboldalon tájékoztatja a lakosságot.
Svédország tájékoztató füzetekben, Finnország pedig egy átfogó felkészülési weboldalon készíti fel a lakosságot egy esetleges háborúra ‒ írja a Mirror.
Miután Joe Biden engedélyezte az amerikai rakéták bevetését orosz területen az ukránoknak, a svéd kormány frissítette Ha válság vagy háború jön című kiadványát. Erre legutóbb 2018-ban volt példa. A füzet, amelyet a második világháború óta mindössze ötször adtak ki, most kétszer akkora, mint a korábbi években.
A 32 oldalas kiadványból 5 millió példányt osztanak szét két hét alatt a lakosság körében.
A füzetben többek között konkrét tippeket adnak például ahhoz, hogyan érdemes tárolni a tartós élelmiszereket és vizet, és illusztrált formában ismertetik a lehetséges fenyegetéseket. De arról is írnak benne, hogy „nukleáris, biológiai vagy vegyi támadás esetén ugyanúgy kell elbújni, mint egy légi támadáskor”.
Az aktualizált verzió nagyobb figyelmet fordít a háborús felkészülésre, és a füzet közepéről előrébb került az a figyelmeztetés is, hogy „ha Svédországot más ország támadja meg, soha nem adjuk fel. Minden olyan információ, amely arról szól, hogy az ellenállásnak meg kell szűnnie, hamis”.
De nemcsak Svédország, hanem Finnország is közzétette a frissített tanácsait azzal kapcsolatban, hogy miként kell önállóan helytállni háború esetén. Az országban hétfőn egy új weboldalt indítottak el, amely széleskörű információkat nyújt a lakosság számára a különféle válsághelyzetekre való felkészülésről.
Korábban egyébként Norvégiában is kiküldtek egy tájékoztató füzetet, amelyben arról írnak, hogy háború, szélsőséges időjárás vagy egyéb fenyegetések esetén a lakosságnak arra kell felkészülnie, hogy egy hétig is önállóan is boldoguljanak.
Nyáron Dániában e-mailben tájékoztatták lakosságot, hogy milyen élelemre és gyógyszerekre lehet szükségük ahhoz, hogy akár három napig is kihúzzák egy esetleges veszély idején. A szükséges otthoni tartaléknak tartalmaznia kell a hosszú lejáratú élelmiszereket, mint például a konzerv bab, energiaszeletek, vagy tészta.
A svéd rendőrség nyomozást indított két kommunikációs kábel balti-tengeri szabotázsa miatt.
A svéd rendőrség szabotázs gyanújával indított vizsgálatot a két balti-tengeri kábelen keletkezett károk miatt – közölték kedden a stockholmi hatóságok, számolt be a Magyar Szó.
A rendőrség, illetve az illetékes svéd ügyész, Henrik Söderman ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy ugyan jelenleg az ügyet szabotázsakcióként kezelik, ez idővel azonban még változhat. Söderman hangsúlyozta azt is, hogy jelenleg még a nyomozás elején tartanak.
Carl-Oskar Bohlin svéd polgári védelmi miniszter a TV4 helyi hírtelevíziónak elmondta, hogy a svéd haditengerészet, illetve parti őrség hajótevékenységet regisztrált az incidensek idején és helyén.
Hétfőn meghibásodás lépett fel a Finnországot Németországgal összekötő, a tengerfenéken futó Cinia C-Lion1 vezetéken, ami miatt az optikaiszálas kábelen lebonyolított távközlési kapcsolatok megszakadtak. Az üzemeltető vállalat szerint a kábel külső behatásra, például egy tengerfenéken végigszántó horgony vagy halászháló miatt szakadt meg. A svéd SVT hírügynökség pedig arról számolt be, hogy a stockholmi hatóságok vizsgálódnak egy másik, a Litvánia és Svédország között futó, Arelion nevű távközlési kábelen keletkezett károk ügyében is.
Boris Pistorius német védelmi miniszter Brüsszelben, az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve arról beszélt, hogy ez az incidens „világosan jelzi, hogy valami történik.”
Senki sem hiszi, hogy ezeket a kábeleket véletlenül vágták el. Tehát anélkül, hogy pontosan tudnánk, ki tette, arra kell következtetnünk, hogy szabotázsakció történt
– jelentette ki.
Pistorius finn hivatali partnere, Antti Häkkänen visszafogottabban nyilatkozott, mondván egyelőre nem kíván találgatni a kábeleken keletkezett károk ügyében. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy egyelőre a nyomozás azon komoly felvetés alapján folyik, miszerint egy külső szereplő behatására keletkeztek a károk. Häkkänen, akit a finn STT hírügynökség idézett, elmondta, hogy a vizsgálatok több mindenre kiterjednek, mint egy természeti csapás esetében.
Nem tudjuk ezeket az incidenseket senkinek sem tulajdonítani. Felelőtlen lenne részemről ezt – mondjuk incidenst vagy balesetet, vagy nevezzük bárminek, – valakinek tulajdonítani. Ezzel olajat öntenénk a tűzre. Nem ez a szándékom
– húzta alá Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő Brüsszelben.
„Biztosan nem zárhatjuk ki a szabotázst, mert már korábban voltak figyelmeztető jelek. nem ez lenne az első eset, s ebben nem volna semmi új” – hangoztatta Gintautas Paluckas, a miniszterelnöki tisztség várományosa Litvániában.
A litván haditengerészet közölte, hogy a történtek nyomán fokozta a járőrtevékenységet a balti ország felségvizein.
A Västerås külterületén nemrégiben épült orosz ortodox templom kritikusai szerint potenciális veszélyt jelent Svédország nemzetbiztonságára. Az új épület ugyanis nagyon közel van egy stratégiailag fontos repülőtérhez, egy vízkezelő berendezéshez és fontos energetikai cégekhez.
Miután az elmúlt időszakban számos orosz hírszerzői tervet hiúsítottak meg az európai infrastruktúra megtámadására, illetve ellenfelek likvidálására, szakértők azt várják Svédországtól, hogy csapjon le az országban lévő oroszbarát intézményekre, így a Västerås városában épült új orosz ortodox templomra is – írja a Politico.
„A templom potenciális támaszpontot kínál, amelyet információgyűjtésre lehet felhasználni, mind a västeråsi repülőtérről, mind pedig az ipari érdekeltségekről, az energiaszektorban tevékenykedő nagyvállalatokról” – mondta a lapnak Markus Göransson, a Svéd Védelmi Egyetem Oroszországgal foglalkozó kutatója.
„Amikor a svéd védelmi erők gyakorlatokat tartanak a repülőtéren vagy annak közelében, ahogyan júniusban is történt, akkor lehetséges, hogy ezt közben a templomból megfigyelik” – tette hozzá. A VLT helyi napilap szerint az orosz ortodox egyház képviselői korábban tagadták, hogy kapcsolatban állnának az orosz hírszerző szolgálatokkal.
Miután Oroszország 2022-ben megszállta Ukrajnát, az európai országok több száz orosz nagykövetségi munkatársat utasították ki országaikból, hogy így próbálják meg visszaszorítani a Kreml kémtevékenységét – emlékeztet a Politico. Úgy tűnik azonban, hogy Moszkva továbbra is megtalálja a módját annak, hogyan fedezze külföldi ügynökeit. Így az orosz ortodox egyház is Moszkva külföldi titkos akcióinak egyik lehetséges eszköze.
Az ukrán biztonsági erők 2022 elején rajtaütöttek egy kijevi kolostoron, hogy felszámolják az orosz hírszerzés állítólagos ottani műveleteit. Idén augusztusban az ukrán kormány egyenesen kitiltotta az egyházat a területéről.
Az orosz egyházzal kapcsolatos aggodalmak azokat a félelmeket tükrözik, amelyek az orosz magánszemélyek által a stratégiai katonai helyszínek közelében lévő épületek megszerzése miatt merültek fel szerte a skandináv országokban.
Ezek közé tartozik két orosz üzletember esete, akik a norvégiai Bardufoss katonai repülőtérrel szemben lévő síházakat birtokolnak, amint arról a norvég TV 2 műsorszolgáltató beszámolt. Ugyancsak orosz üzletember vásárolt a svédországi Muskö szupertitkos haditengerészeti bázisával szemben vízparti ingatlant – jelentette az Expressen svéd napilap.
Svédországban hamarosan betilthatják a koldulást. A jobboldali kormány szerint a svédeknek elegük van abból, hogy az uniós állampolgárok átutazzák fél Európát, hogy aztán az üzleteik előtt kolduljanak.
Svédország jobbközép kormánya és a szélsőjobboldali Svéd Demokrata Párt a koldulás országos betiltását fontolgatja – közölte a Politico.
Linda Lindberg, a Svéd Demokraták vezetője egy hétfői sajtótájékoztatón azt mondta: Ez jó és kétségkívül szükséges ötlet. A koldulás ritka volt Svédországban a 2010-es évek elejéig, amikor is sok uniós polgár más országokból Svédországba érkezett koldulni.
Szerinte a jelenség miatt szisztematikusabbá és körülményesebbé váltak a bűncselekmények az országban. Úgy véli, nem elfogadható, hogy az emberek átutazzák fél Európát, hogy aztán Svédországban az üzletek előtt kolduljanak.
A koldulás tilalma a Svéd Demokrata Párt egyik választási ígérete volt, amely az ország három kormányzó jobboldali pártjával együtt csekély többséget szerzett a 2022-es országos választásokon. A Svéd Demokraták külső támogatást nyújtanak a kormánynak.
Most kijelöltek egy nyomozót annak felderítésére, hogyan lehet egy ilyen tilalmat törvényesen végrehajtani – anélkül, hogy az ütközne a nemzetközi egyezményekkel és az emberi jogokkal. Megállapításaikat 2025 júniusában terjeszthetik a svéd parlament elé.
Svédország bekeményít a gyerekek és fiatalok mobilhasználatával szemben. A héten kiadott új ajánlások szerint kétéves korig nem is láthat képernyőt egy gyermek, de még az idősebbek számára is csak néhány órányi mobilozást kellene engedni.
A világ több pontján folyik a vita – pártállástól függetlenül – a mobiloknak a gyerekekre gyakorolt hatásáról. Svédország „a szabad világ” része, de most úgy tűnik, a polgárait felügyelő Kínához hasonlóan lesújt a gyerekek és kiskorúak mobilhasználatára. A nemzeti közegészségügyi hatóság most kiadott ajánlásai szerint kétéves korig a gyerekeknek nem kellene képernyő elé kerülniük, a tinik kütyühasználatát pedig maximum három órára kell limitálni naponta. Mivel ajánlásokról van szó, a szülőknek kell eldönteni, mire használják az eszközeiket a jelenlétükben – teszi hozzá a hatóság.
Ez az első alkalom, hogy Svédországban kiadták, hogyan kell szabályozni a képernyőidőt a gyerekek számára. A részletes ajánlásban az is szerepel, hogy 2‒5 év között a kisgyerekek csak napi egy órán át játszhassanak mobileszközzel és hogy a 6‒12 év közötti gyerekeknek is csak két órát engedélyezzenek. A nagykorúságig terjedő fennmaradó négy évben már három órára javasolják bővíteni a mobilképernyő előtt eltöltött időt.
Mindez hatalmas sokk lehet a svéd gyerekeknek, akik a statisztika szerint 9‒12 éves korban átlagban négy, 12 éves kor felett pedig hét órát töltenek mobilozással (és ebbe még nem számolták bele a házi feladathoz használt mobilidőt).
„Túl sokáig hagytuk, hogy a képernyők és alkalmazások időt és figyelmet lopjanak el. Az ár – most már tudjuk – a jó közérzet. Tudjuk, hogy a digitális média árt az egészségnek, az alvásnak és fokozza a depressziót – mondta Jakob Forssmed szociális ügyekkel foglalkozó miniszter. – Ezek a korhatáros ajánlások fontos szerepet játszanak a gyerekek és a fiatalok, de szülők és gyámok támogatásában, hogy egészségesebb, tudatosabb és felelősebb módon használjuk a képernyőket és a digitális médiát. A gyerekek egészsége fizeti meg a tech cégek profitjának az árát.”
A svéd közegészségügyi hatóság azt is javasolja, hogy lefekvés előtt a szülők ne engedjék a mobilozást és ne engedjék a gyerekek hálószobájába az eszközöket. Az ajánlások a felnőttekre is nyomást fejtenek ki, hogy mutassanak jó példát, amikor a mobilhasználatról van szó.
Mint a Guardian című lap tudósításában megjegyzi: az idén jelent meg egy francia tanulmány, amely szerint a háromévesnél fiatalabb gyerekeket semmilyen képernyő elé nem lenne szabad engedni és 11 éves korig nem kéne, hogy legyen saját telefonjuk. A francia iskolákban most 15 éves korig tartó mobiltilalommal kísérleteznek.
Svédország, a természetvédők aggályai ellenére, engedélyt adott a barnamedve-populáció 20 százalékának kilövésére a ma kezdődő éves medvevadászat során.
A hatóságok valamivel kevesebb mint 500 barnamedve levadászására adtak ki engedélyt. Ez a hivatalos adatok szerint a teljes populáció mintegy 20 százalékát teszi ki, és a svédországi medvék számát körülbelül 2000-re csökkenti, ami 2008 óta közel 40 százalékos csökkenést jelent.
A kiadott engedélyek magas száma aggodalmat keltett a természetvédőkben, akik szerint a nagy ragadozóállományok Európában megfelelő védelem nélkül összeomlással fenyegetnek egyes országokban.
„Ez egy tiszta trófeavadászat” – mondta Magnus Orrebrant, a svéd húsevő állatokkal foglalkozó szövetség elnöke.
A svédországi vadgazdálkodás az állatok megöléséről szól, ahelyett, hogy a legjobb tudásunk szerint megőriznénk őket.
A barnamedvéket az 1920-as években majdnem a kipusztulásig vadászták Svédországban, de a gondos gazdálkodásnak köszönhetően a populáció 2008-ban mintegy 3300 egyeddel elérte a csúcsot. Az elmúlt öt évben azonban ismét egyre több medvét lőttek ki, így például tavaly rekordszámú, 722 medvét ejtettek el. Idén 486 medve kilövésére adtak ki engedélyt, és további meghatározatlan számú egyed elpusztítására kerülhet sor ott, ahol a medvék veszélyt jelentenek a haszonállatokra – írja a The Guardian.
2022 novemberében egy új törvény nagyobb hatalmat adott a helyi vadásztársulatoknak a nagyragadozók, köztük a medvék kezelésének felügyeletére. Az elmúlt években több száz farkast és hiúz egyedet is leöltek, ami felerősítette az ökológusok aggodalmát – írja a Spot.
Magnus Rydholm, a svéd vadászati és vadgazdálkodási szövetség kommunikációs igazgatója elmondta:
Mi csak a svéd kormány vadvédelmi politikájának irányelvét követjük. Ez az ember és a nagyragadozók közötti egyensúlyról szól. Ezért kezdődik holnap a medvevadászat.
Néhány vadász azonban aggodalmának adott hangot a barnamedvék csökkenő száma miatt: „Vannak a vadásztársadalomban olyanok, akik aggódnak amiatt, hogy túl sok medvét pusztítanak el” – mondta el egyikük.
Ha a vadászok jövőre is hasonló ütemben ölnek medvéket, akkor az ország már csak egyéves vadászatra lesz attól a minimális 1400-as számtól, amelyet a Svéd Környezetvédelmi Hivatal szükségesnek tart az életképes populáció fenntartásához.
A barnamedve „szigorúan védett faj” Európában, és a természetvédők szerint a magas vadászati kvóták sértik az EU élőhelyvédelmi irányelvét, amely szerint „a szigorúan védett fajok szándékos vadászata vagy leölése tilos”. Az uniós szabályok szerint ez a tilalom „végső esetben” feloldható a közbiztonság, a termények, illetve a természetes növény- és állatvilág védelme érdekében.
A kutatók attól tartanak, hogy a barnamedve ugyanarra a sorsra jut, mint a svédországi jávorszarvas-populáció, amely a múlt század vége óta 60%-kal csökkent.
A természetvédők azzal érvelnek, hogy egy nagyobb medvepopuláció vonzóbbá tenné Svédországot az ökoturizmus számára, ami több bevételt hozna, mint a vadászjegyek eladása – számolt be az Euro News.
A Svéd Statisztikai Hivatal szerint több mint fél évszázad után először tapasztalható az országban olyan helyzet, hogy a kivándorlás meghaladja a bevándorlást, vagyis az országot elhagyók száma meghaladja az érkezők számát. A hírt a Jevropejszka pravda közölte a The Localra hivatkozva.
Maria Malmer Stenergaard svéd migrációs miniszter szerint az ország jelenlegi migrációs elmozdulása annak a szélesebb trendnek a része, hogy kevesebb menedékkérőt és tartózkodási engedélyt adnak ki.
„A menedékjog iránti kérelmek száma történelmi mélyponthoz közelít, a menedékjoggal kapcsolatos tartózkodási engedélyek száma tovább csökken, és Svédországban 50 év után először van nettó kivándorlás” – mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A Statisztikai Hivatal előzetes statisztikái azt mutatják, hogy az ország nettó bevándorlási száma idén májusig negatív volt.
Ráadásul Svédország július végéig mindössze 5600 menedékkérelmet regisztrált, ami 27%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
Svédország az 1990-es évek óta nagyszámú migránst fogad, főként olyan konfliktusokkal sújtott országokból, mint a volt Jugoszlávia, Szíria, Afganisztán, Szomália, Irán és Irak.
[type] => post [excerpt] => A Svéd Statisztikai Hivatal szerint több mint fél évszázad után először tapasztalható az országban olyan helyzet, hogy a kivándorlás meghaladja a bevándorlást, vagyis az országot elhagyók száma meghaladja az érkezők számát. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1723242180 [modified] => 1723212683 ) [title] => Svédországban 50 év után először haladta meg a népesség kiáramlása a bevándorlást [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=210553&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 210553 [uk] => 210465 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 210466 [image] => Array ( [id] => 210466 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/92-big-v1714749907.jpg [original_lng] => 184700 [original_w] => 1300 [original_h] => 867 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/92-big-v1714749907-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/92-big-v1714749907-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/92-big-v1714749907-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/92-big-v1714749907-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/92-big-v1714749907.jpg [width] => 1300 [height] => 867 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/92-big-v1714749907.jpg [width] => 1300 [height] => 867 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/92-big-v1714749907.jpg [width] => 1300 [height] => 867 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1723201884:5 [_thumbnail_id] => 210466 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1658 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_d96710fca7b46a437b3891ab63c6ae45] =>
Fél évszázad után először adták át azokat a lovagi kereszteket, amelyeket az ABBA tagjai vehettek át Svédország királyától a napokban. A négy tag a svéd és a nemzetközi zenei életben tett kiemelkedő erőfeszítéseiért a Vasa-rend keresztjét vehette át, amelyet 50 évig senkinek sem ítéltek oda.
A svéd popegyüttes, az ABBA négy tagja – amely formáció az 1974-es Eurovíziós Dalfesztiválon a Waterloo című dallal győzött – pénteken megkapta Svédország egyik legrangosabb lovagi címét XVI. Károly Gusztáv svéd királytól. A Vasa-rendet csaknem 50 év után először adták át – írta meg az Index az ABC cikke alapján.
Agnetha Fältskog, Björn Ulvaeus, Benny Andersson és Anni-Frid Lyngstad a rend „első osztályának parancsnoka” lett „a svéd és a nemzetközi zenei életben tett nagyon kiemelkedő erőfeszítéseiért.”
Az év elején a nyilvánosság jelölteket állított, a svéd kormány és a király pedig jóváhagyta a jelölteket, akik között a négy ABBA-tag is szerepelt. A kitüntetéseket ünnepélyes ceremónia keretében adták át a királyi palotában, az aranyozott Vita Havet díszteremben. Az uralkodó egy piros dobozban nyújtotta át a kitüntetést, míg Szilvia királynő egy oklevelet adott mellé.
A svéd kormány aktívan dolgozik azokon az új szabályokon, amelyek szerint az ukrán menekülteknek ne kelljen nélkülözniük napi 71 svéd korona támogatás fejében (258,5 UAH), számolt be Swedinfo.
„Az ukránok svédországi tartózkodásával kapcsolatos minden kérdéssel foglalkozni fogunk” – biztosított Maria Malmer Stenergard migrációs miniszter.
A svéd kormány bírálta azt a javaslatot, miszerint az ukrán menekültek november 1-jétől hivatalosan is regisztrálhatnak az országban.
A kormány terve szerint azok, akik Ukrajnából ideiglenesen Svédországba költöztek, és legalább 12 hónapig az országban tartózkodtak, TAJ-számot kapjanak. Így bankigazolványhoz és teljes körű egészségügyi ellátáshoz juthatnak majd. Emellett napi 308 koronás juttatásra lesznek jogosultak.
De hibák is akadtak a kormány szándékában, ami nem elégítette ki az ukrán menekülteket és képviselőiket. Hiszen az ukránoknak nem lesz joguk lakhatási kompenzációra. Most a migrációs miniszter azt mondja, garantálni tudja, hogy a közeljövőben megoldódik az ügy.
„Minden olyan kérdéssel foglalkozni fogunk, ami az ukránok svédországi lakhatásával kapcsolatos. Jogot kapnak az összes nekik járó kompenzációhoz” – mondta Maria Malmer Stenergaard.
Ugyanakkor kritika érte a kormányt azért, amiért kizárja az ukránokat egyes juttatásokból, például a gyermekért járó, a lakhatási és a rokkantsági támogatásból.
„Most egy egységes politikát alakítunk ki, ami azt jelenti, hogy minden menekült, függetlenül az érkezési országtól, fokozatosan jogosulttá válik különböző társadalombiztosítási juttatásokra. Ezt szeretnénk bevezetni a menekültek minden csoportja számára” – fogalmazott a miniszter.
Az ukránok ideiglenes védelmet kaptak Európában a tömeges migrációról szóló EU-s irányelv keretein belül. Jelenleg az 2025. március 4-én jár le, de a svéd kormány úgy véli, hogy 2026 márciusáig meghosszabbítják.
„Ezért minden ukrán menekült fokozatosan három éves vagy annál hosszabb svédországi tartózkodást kap. Ezután joguk lesz minden támogatáshoz. Ez javítani fogja a svédországi ukránok életkörülményeit” – biztosított Maria Malmer Stenergard.
Svédországban csaknem ötször annyi antiszemita megnyilvánulást regisztráltak tavaly ősszel, mint egy évvel korábban – közölte csütörtöki jelentésében a Svéd Bűnmegelőzési Tanács.
A beszámoló szerint a gázai konfliktus október 7-i kezdetétől az év végéig terjedő időszakban 110 antiszemita gyűlöletkeltéssel kapcsolatos panasz érkezett a svéd rendőrségre, csaknem ötszöröse az előző év azonos időszakában beérkezett 24 ilyen jellegű panasznak. A jelentésből az is kiderül, hogy a panaszok egyötödében olyan esetekről számoltak be, amelyek összekapcsolhatóak a Hamász Izrael ellen indított átfogó támadásával és az azt követő izraeli hadműveletekkel. Jon Lundgren, a Svéd Bűnmegelőzési Tanács képviselője kiemelte, hogy olyan antiszemita feliratokról, kijelentésekről és fenyegetésekről van szó, amelyek tüntetéseken jelentek meg vagy hangzottak el.
