Körülbelül 200 ezer, az Egyesült Államokban tartózkodó ukrán veszítheti el tartózkodási engedélyét – számolt be a Reuters amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva. A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az ukrán menekültek számára még a Biden-adminisztráció indított humanitárius programot, amely nagyjából 260 ezer embernek tette lehetővé, hogy – kezdetben – két évre belépjenek az országba.
Donald Trump az év elején azonban befagyasztotta a programot, ennek értelmében leállt az új kérelmek elfogadása, valamint a korábbi kérelmek meghosszabbítása is.
Májusban viszont a meghosszabbítási kérelmek feldolgozása újraindult. Ennek ellenére annak, akinek lejár a tartózkodási engedélye, őrizetbe vehetik a hatóságok.
Az ukrán menekültek helyzete az Európai Unióban is egyre nehezebb.
Az elmúlt hónapban az Európai Bizottság bejelentette, hogy nem hosszabbítják meg az ideiglenes védelmi rendszert 2027 után.
Eközben Németországban és Lengyelországban is fogy a türelem az ukrán menekültekkel szemben, miután idén ősszel tömegesen menekültek el a hadköteles ukrán férfiak a kényszersorozás elől. Az adatok szerint néhány hónap leforgása alatt több mint százezer ukrán hagyta el ezeket az országokat, ami komoly elégedetlenséget váltott ki a befogadó országok állampolgárai körében.
Ahogy korábban írtunk róla, Kijev örömmel fogadja, hogy Trump kitoloncolja az ukránokat az Egyesült Államokból. Volodimir Zelenszkij egyik magas rangú tanácsadója a The Washington Postnak nyilatkozva üdvözölte, hogy az Egyesült Államok ukrán állampolgárok tömeges kitoloncolására készül. Hazatérésük után sokukat azonnal besorozzák a hadseregbe a tervek szerint. „Az Egyesült Államok annyi embert deportálhat, amennyit csak akar – jó hasznukat vesszük” – mondta a névtelenséget kérő elnöki tanácsadó.
A lengyel parlament meghatározta az ukrán állampolgárok Lengyelországban tartózkodásának szabályait, amelyek szigorításokat tartalmaznak – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az RMF24 lengyel rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint pénteken a lengyel szejm nem támogatta Karol Nawrocki elnök alternatív törvényjavaslatát az ukrán menekültek támogatásáról. A hírek szerint 244 képviselő szavazott a kezdeményezés elutasítására, mivel a dokumentumot egy már elfogadott törvény ismétlésének tekintették. Korábban Nawrocki megvétózta a kormány változatát, és saját tervezetet javasolt, de a parlament érvényben hagyta a korábbi döntéseket.
A jelenlegi, 2025 szeptemberében elfogadott törvény 2026. március 4-ig meghosszabbítja az ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodásának jogszerűségét. A dokumentum azonban szigorúbb kritériumokat vezet be a pénztámogatás igénybevételéhez. Mostantól csak azok az ukránok kaphatnak támogatást, akik Lengyelországban hivatalosan dolgoznak, és akiknek a gyermekei helyi iskolákban tanulnak. Kivételt képeznek azok a családok, akik fogyatékkal élő gyermeket nevelnek.
Az új szabályozások értelmében a hivatalos munkaviszony nélküli ukránok elveszítik számos juttatás lehetőségét. Ezek közé tartozik elsősorban az ingyenes orvosi rehabilitáció, a függőségek kezelése, az állami egészségügyi programokban való részvétel és bizonyos fogászati szolgáltatások.
Az ukrán Miniszteri Kabinet új rendeletet fogadott el, amely szigorúbb előírásokat állapít meg a szerencsejáték-üzlet számára. A döntés fő célja, hogy megvédje az embereket a játékszenvedély kialakulásától – közölte a Digitális Átalakulási Minisztérium.
A rendelet szerint a szerencsejáték-szervezők kötelesek:
figyelni a játékos viselkedését, és ha a függőség egyértelmű jeleit tapasztalják, megszakítani a játékot, miközben a nyereményt kifizetik;
blokkolni a játékos fiókját annak kérésére, ami után nem lehetséges a számla feltöltése vagy a játék folytatása;
nem engedni játékot addig, amíg a játékos nem állít be idő- és költési limiteket, illetve ellenőrizni, hogy ezeket ne lépje túl;
rendszeresen tájékoztatni a játékosokat a személyes fiókjukban arról, mennyi ideje játszanak és mennyit költöttek – lehetőséget adva a játék folytatására vagy leállítására;
tanácsadást nyújtani a játékszenvedéllyel kapcsolatban;
tájékoztatni a kockázatokról és a felelős játékról a játéktermekben és az online felületeken is.
A minisztérium szerint most először jogszabályban is meghatározták a „patológiás” és „problémás” játékmagatartás fogalmát.
„A világos kritériumok lehetővé teszik, hogy időben reagáljunk a játékos viselkedésében bekövetkező veszélyes változásokra, mielőtt a probléma klinikai szintre jutna” – közölték.
Orosz törvényjavaslat életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetné a kiskorúak szabotázsba való bevonását, és 14 évre csökkentené az érintett bűncselekmények büntethetőségi korhatárát – számolt be a Reuters.
Az orosz törvényhozók hétfőn benyújtották azt a tervezetet, amely a kiskorúak szabotázsba való bevonását életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtaná, valamint 14 évre mérsékelné az ilyen ügyek büntethetőségi korhatárát. Oroszország az Ukrajna elleni 2022-es katonai invázió óta több olyan jogszabályt fogadott el, amelyek szélesebb mozgásteret adnak az állambiztonsági szerveknek a háború félremagyarázásával vagy az állam elleni fellépéssel vádolt személyek őrizetbe vételére.
Vaszilij Piszkarjov, az Állami Duma biztonsági bizottságának elnöke közölte: a hétfőn beterjesztett javaslatot a 450 képviselőből 419 támogatta, célja pedig az állam biztonságának erősítése.
Szavai szerint a tervezet „növeli az elkerülhetetlen büntetés esélyét azokkal szemben, akik megpróbálják aláásni államunk alapjait”. Hozzátette:
Szigorúbban bünteti azokat, akik gyerekeket vonnak be terrorcselekményekbe és szabotázsba, egészen az életfogytig tartó szabadságvesztésig”, és a korhatárt 14 évre csökkentené.
Piszkarjov azzal indokolta a szigorítást, hogy a szabotázs közvetlen fenyegetést jelent az orosz államra. Azzal vádolta Ukrajna és több NATO-tagállam titkosszolgálatait, hogy fokozzák az Oroszország elleni felforgató tevékenységet, és ebbe kiskorúakat is bevonnak.
Konkrét példákat nem hozott, de az ügyészségi adatokra hivatkozva közölte: 2024-ben 204, míg 2025 első felében már 174 ilyen bűncselekményt regisztráltak.
A NATO és az ukrán hatóságok nem reagáltak azonnal a Reuters megkeresésére. Kijev korábban azzal vádolta Oroszországot, hogy a háború alatt ukrán kiskorúakat is megpróbált bevonni az ukrán infrastruktúra megsemmisítésére irányuló akciókba.
Az elmúlt hónapokban Ukrajna fokozta az orosz olajfinomítók és más energetikai létesítmények elleni támadásokat. Moszkva szerint a Nyugat, köztük több nagy NATO-tagállam, hírszerzési információkkal támogatja Kijevet. Moszkva és Kijev kölcsönösen egymást vádolja célzott likvidálások végrehajtásával.
A Kreml azzal érvel, hogy a jogszabályok általános szigorítása szükséges a rend fenntartásához, mivel Oroszország példátlan hibrid támadással néz szembe a Nyugat részéről, amely több száz milliárd dollár értékű fegyverrel és hírszerzési támogatással állt Ukrajna mellé. A Kreml bírálói – köztük a 2024-ben egy sarkvidéki börtönben elhunyt Alekszej Navalnij – viszont azt állítják, hogy Vlagyimir Putyin törékeny, autoriter rendszert épített ki, amelyet végül elsöpör a történelem.
Russian youth in St. Petersburg party to anti-war music
Videos circulating on social media show crowds of young Russians singing along to banned anti-war songs — and have already sparked outrage among pro-Kremlin “Z-patriots.” So far, no arrests have been reported.
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
A rendbontó, ittas fiatal turisták miatt szigorítaná az alkoholértékesítés szabályait 2026-tól a horvát gazdasági minisztérium. A törvénymódosítással az éjszakai utcai italozást szeretnék visszaszorítani a tengerparti városokban.
A horvát gazdasági minisztérium a kereskedelmi törvény módosítását készíti elő, amely szigorúbb szabályokat vezetne be az alkoholértékesítésre 2026-tól. A tervezett változtatások célja a turistaközpontokban egyre gyakrabban tapasztalható részeg viselkedés visszaszorítása – írja a Croatia Wee nyomán a Portfolio.hu.
A tervek szerint nagyobb ellenőrzési jogkört adnának a helyi hatóságoknak az alkoholárusítás idejének és helyének szabályozására. A javaslat a lakosok és városi tisztviselők ismétlődő panaszai nyomán született, akik a rendbontó, gyakran ittas fiatal turisták miatt aggódnak olyan népszerű helyeken, mint Split és Zadar.
Zadar fő sétálóutcáján, a Kalelargán jelenleg számos üzlet árusít alkoholt néhány száz méteren belül. Hasonló a helyzet más tengerparti városokban is, ahol az üzletekben olcsón vásárolt alkohol táplálja az éjszakai utcai italozást.
Több európai ország már alkalmaz hasonló korlátozásokat. A horvát döntéshozók a hideg italok értékesítésének korlátozását fontolgatják a turisztikai övezetekben, a trafikokban és benzinkutakon történő árusítás betiltását, vagy időalapú korlátozások bevezetését.
Zadar polgármestere, Sime Erlic támogatja, hogy a városok szabályozhassák az alkoholértékesítést, szerinte ez összhangba hozná Horvátországot a nyugat-európai gyakorlattal és segítene helyreállítani a rendet. Split polgármestere, Tomislav Suta egyetért ezzel, kiemelve, hogy a részeg turistákkal kapcsolatos problémák egész nyáron láthatók voltak, és az új szabályok mind a lakosok, mind a vendéglátóipari vállalkozások számára előnyösek lennének.
A horvát munkáltatók szövetsége egyelőre tartózkodik a véleménynyilvánítástól, a zadari kereskedők szövetsége viszont arra figyelmeztet, hogy a kisebb üzleteket érintené leginkább hátrányosan a szigorítás, mivel a hűtött sör értékesítése a kisüzletek forgalmának 30-40 százalékát teszi ki.
A zadari kereskedők szövetségének álláspontja szerint a korlátozások a nagy szupermarketláncokhoz terelnék a vásárlókat, miközben a kis üzletek bezárásra kényszerülnének.
2026-tól kezdődően az Egyesült Államok további 250 dolláros díjat számít fel minden nem bevándorló vízumért, írta a CBS News.
Az új 250 dolláros illeték a Donald Trump elnök által aláírt One Big Beautiful Bill részévé vált. Az újabb vízumdíjat a turisztikai, a diák-, a munkavállalási és csereprogramos vízumok esetében számítják fel. Az egyetlen kivétel az A és G kategóriájú diplomáciai vízumok.
A szakértők megjegyzik, hogy 2026-tól a turisztikai vízum megszerzésének teljes költsége 450-470 dollárra emelkedhet. Ez a díj letétnek minősül, amely visszatéríthető, ha a kérelmező a vízum lejárati dátumát követő öt napon belül elhagyja az Egyesült Államokat a tartózkodási feltételek megsértése és meghosszabbítás iránti kérelme nélkül.
A kiadvány hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok Utazási Szövetségének vezetője, Jeff Freeman azt mondta, hogy az új díjak kárt okoznak a nemzetközi turisztikai ágazatnak.
Franciaországban június 29-én új szabályok léptek hatályba, amelyek betiltják a dohányzást a strandokon, parkokban és számos más nyilvános helyen – írta a DW.
A szabályok a gyermekek védelmét célozzák a passzív dohányzás veszélyeivel szemben, amely a hatóságok szerint évente 3000 és 5000 közötti halálesetet okoz az országban.
A szombaton a hivatalos kormányzati közlönyben közzétett szabályok tiltják a dohányzást a buszmegállókban, valamint a könyvtárak, uszodák és iskolák 10 méteres körzetében – minden olyan helyen, amelyet gyakran látogatnak gyermekek.
A tilalom azonban nem vonatkozik a bárok és éttermek teraszaira, ellentétben a szomszédos Spanyolországban hamarosan bevezetendő új szabályokkal. Az e-cigarettákról sem esik szó a rendeletben.
Aki megszegi a tilalmat, 135 és 700 euró közötti bírsággal nézhet szembe, bár kezdetben lesz egy türelmi időszak.
„A dohánynak el kell tűnnie azokról a helyekről, ahol gyerekek tartózkodnak. A park, a strand, az iskola a játék, a tanulás és a lélegzés helye. Nem a dohányzásé” – mondta Catherine Vautrin egészségügyi és családügyi miniszter.
Elmondta, hogy az új szabályok egy újabb lépést jelentenek „a dohányzásmentes generáció” felé, amelyet Franciaország 2032.re szeretne elérni.
[type] => post
[excerpt] => Franciaországban június 29-én új szabályok léptek hatályba, amelyek betiltják a dohányzást a strandokon, parkokban és számos más nyilvános helyen – írta a DW.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1751297580
[modified] => 1751229327
)
[title] => Franciaországban betiltották a dohányzást a strandokon és a parkokban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=246891&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 246891
[uk] => 246861
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 246862
[image] => Array
(
[id] => 246862
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-344.png
[original_lng] => 330504
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-344-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-344-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-344.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-344.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-344.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-344.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-344.png
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1751218528:12
[_thumbnail_id] => 246862
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2178
[_algolia_sync] => 191754881002
[_oembed_646f375ba463d5083240906bc00fdeed] =>
A norvég kormány a letelepedési engedélyt kérvényező külföldiekre vonatkozó nyelvi követelmények változásait jelentette be. 2025. szeptember 1-jétől a norvég nyelv szóbeli jártasságának követelménye, a szükséges tudásszint A1-ről A2-re emelkedik, közölte a norvég kormány.
„Azoknak a külföldieknek, akik állandó tartózkodási engedélyt szeretnének szerezni Norvégiában, bizonyos szintű szóbeli norvég nyelvtudással kell rendelkezniük. A norvég nyelv ismerete és megértése fontos előfeltétele az oktatásban és a foglalkoztatásban való részvételnek” – mondta Astri Aas-Hansen igazságügyi és közbiztonsági miniszter.
A fent említett szintek megfelelnek a nyelvoktatásra vonatkozó közös európai ajánlásoknak (A1, A2, B1, B2, C1, C2), ahol az A1 a legalacsonyabb szint. Az A2 szint azt jelenti, hogy egy személy megérti az egyszerű mindennapi nyelvet, és könnyedén kifejezi magát a személyéhez, családjához, közvetlen környezetéhez és munkájához kapcsolódó témákban. Egyszerű és mindennapi társalgási helyzeteket is képes kezelni, ha a másik személy lassan és érthetően beszél.
A norvég követelményt nem alkalmazzák, ha a külföldi személy különleges egészségügyi okokat vagy személyes körülményeket igazol, amelyekre nincs ráhatása. Ez vonatkozhat a kevés vagy semmilyen iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőtt bevándorlókra, akiknek korlátozott az írástudási szintjük, valamint az idősekre. Az ilyen személyek mentesülhetnek az A2 szintű norvég nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.
Az új szabályok a 2025. szeptember 1-je után benyújtott állandó tartózkodási engedély iránti kérelmekre vonatkoznak.
A svájci kormány friss kezdeményezésének értelmében az alpesi ország a jövőben csak akkor fogadna be hosszadalmas közigazgatási eljárás mellőzésével ukrajnai menekülteket, ha az érintettek életét vagy testi épségét közvetlen veszély fenyegetné lakóhelyükön.
A kormány szerdán bejelentett döntésének értelmében minden más ukrajnai menekültnek menedékkérelmet kellene benyújtania. A berni vezetés intézkedését mindazonáltal még össze kívánja hangolni az Európai Unióval, illetve bevárják a kantonokkal kezdeményezett konzultációk eredményét is, így a döntés végrehajtása a jelenlegi tervek szerint ősszel várható.
A svájci bevándorlási hatóság (SEM) feladata lesz az ukrajnai menekültek által benyújtott új kérvények esetében a „biztonságos”, illetve „nem biztonságos” ukrajnai régiók közötti különbségtétel.
„A SEM mostani értékelése szerint az ország több nyugati régiójában, amelyek ukrán ellenőrzés alatt állnak, jelenleg nem folyik intenzív harctevékenység” – ismertette a svájci kormány.
A már Svájcban tartózkodó ukránokra a tervezett szabályozás már nem vonatkozik, viszont esetükben is szigorítanának bizonyos szabályokat. Aki például féléves időtartamon belül 15 napnál több időt tartózkodik Ukrajnában, az elveszíti a különleges menekültstátuszát. Eddigi szabályozás szerint negyedévente volt 15 nap engedett.
Svájcban mintegy 69 ezer ukrán állampolgár él különleges menekültstátusszal.
Az Egyesült Államok jelentősen bővítheti utazási korlátozásait, akár 36 további ország állampolgárainak beutazását tilthatják meg – derül ki a Reuters által látott belső külügyminisztériumi dokumentumból.
Donald Trump amerikai elnök korábban ebben a hónapban már aláírt egy rendeletet, amely 12 ország állampolgárainak beutazását tiltotta meg, a lépést a terrorizmus elleni védekezéssel és nemzetbiztonsági fenyegetésekkel indokolva.
A Marco Rubio külügyminiszter által aláírt belső diplomáciai távirat szerint a külügyminisztérium 36 további országot azonosított, amelyek esetében teljes vagy részleges beutazási tilalmat javasolhatnak, ha 60 napon belül nem teljesítik a meghatározott követelményeket.
A dokumentumban felsorolt aggályok között szerepel, hogy egyes országok nem rendelkeznek megfelelő kormányzattal a megbízható személyazonosító okmányok kiállításához, vagy kérdéses az útlevelek biztonsága. Problémát jelent az is, ha az adott ország nem működik együtt állampolgárainak hazatelepítésében, vagy ha állampolgáraik túllépik az amerikai vízumok érvényességi idejét.
További aggályként merült fel, ha az adott ország állampolgárai terrorcselekményekben, antiszemita vagy Amerika-ellenes tevékenységekben vettek részt. A dokumentum megjegyzi, hogy nem minden felsorolt aggály vonatkozik minden érintett országra.
A külügyminisztérium magas rangú tisztviselője szerint „folyamatosan újraértékelik a politikákat az amerikaiak biztonságának garantálása és annak biztosítása érdekében, hogy a külföldi állampolgárok betartsák a törvényeket”.
A potenciálisan érintett országok listáján szerepel többek között Angola, Kambodzsa, Egyiptom, Etiópia, Nigéria, Szíria, Uganda és Zimbabwe. Ez jelentős bővítése lenne a korábban bevezetett tilalomnak, amely olyan országokat érintett, mint Afganisztán, Mianmar, Irán, Líbia, Szomália és Jemen.
Hét további ország – köztük Kuba, Laosz és Venezuela – állampolgárainak beutazását már részlegesen korlátozták. Trump első hivatali időszakában már bevezetett egy hasonló tilalmat hét, többségében muszlim ország ellen, amelyet 2018-ban a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyott.
🌻 Ukrainian-born landscaper Alex Babich from Indiana set a Guinness World Record by growing the world’s tallest sunflower at 10.9 meters—73 cm higher than the previous record, Guinness World Records reports. pic.twitter.com/EZ9sO4UYuE
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
