A 9 éves kortól a fiúkat vesszőzéssel sújtják majd zaklatás miatt a szingapúri iskolákban. Ezt az erre felhatalmazott tanárok fogják végrehajtani, számolt be a Guardian.
Az új szabályok szerint a gyerekek akár három botütést is kaphatnak zaklatásért. Szingapúr oktatási minisztere, Desmond Lee kijelentette, hogy a vesszőzést csak akkor alkalmazzák, „ha minden más intézkedés nem lesz elég”. Az iskolákban figyelembe veszik a diák szabálysértéseinek súlyosságát is.
Azt is elmondta, hogy ezt a fajta büntetést az iskolaigazgatók hagyják jóvá, és csak az erre felhatalmazott tanárok verhetik meg őket.
„Az iskolák olyan tényezőket fognak figyelembe venni, mint a diák életkora, és hogy a botozás segít-e a diáknak tanulni hibájából, és megérteni tettének súlyosságát” – mondta az oktatási miniszter.
Az intézkedések célja a szingapúri iskolákban a zaklatás elleni küzdelem. A botozás csak a 9 éves és annál idősebb fiúkra vonatkozik. Az ország törvényei értelmében a nőket nem szabad megverni, így a zaklatással foglalkozó lányokat felfüggeszthetik az iskolából, vagy leronthatják a jegyeiket viselkedésük miatt.
Lee elmondta, hogy a verések után az iskola „figyelemmel kíséri a diák állapotát és fejlődését”, és beszélgetéseket folytat a zaklatás megelőzéséről.
A kiadvány megjegyezte, Szingapúrban már alkalmazzák a veréseket 50 éves korig a férfi elkövetők esetében. Ezek közé tartoznak olyan bűncselekmények, mint a rablás, a csalás vagy a 90 napnál hosszabb ideig tartó tartózkodás az országban.
A szingapúri hatóságok bejelentették, hogy a jövő hónapban megszüntetik a Covid-19-fertőzött állampolgáraik egészségügyi számláinak kifizetését, ha nem vették fel a védőoltást.
„Jelenleg az oltatlan személyek teszik ki az intenzív ellátásra szorulók túlnyomó többségét, és aránytalanul nagy terhet rónak egészségügyi erőforrásainkra” – áll a szingapúri Egészségügyi Minisztérium közleményében.
„2021. december 8-tól kezelési díjat kell fizetniük azoknak a Covid-19 betegeknek, akik nem vették fel a védőoltást” – közölte a minisztérium. A hivatal egyértelművé tette, hogy minden Covid-19 ellen be nem oltott betegnek, aki 2021. december 8-án vagy ezt követően kerül kórházba, saját magának kell állnia a kezelési díjat.
Kivételt a 12 év alatti gyermekek és azok képeznek, akik egészségügyi okokból nem kaphatnak védőoltást.
A szingapúri Egészségügyi Minisztérium emlékeztetett arra, hogy a világjárvány kezdete óta a kormány fizeti a Covid-19 beteg szingapúri állampolgár, állandó lakcímmel és hosszú távú tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek kezelési díját, kivéve azokat, akiknél röviddel a külföldi utazásból való visszatérést követően pozitív lett a koronavírus tesztje.
A minisztérium adatai szerint az ország lakosságának 85%-a be van oltva Covid-19 ellen, és 18%-uk már megkapta az emlékeztető oltást is.
Decembertől nem finanszírozza az állam Szingapúrban a Covid-betegség miatti kezelést azoknak, akik az oltás beadását szándékosan elutasítják.
Szingapúrban a lakosság 85%-a már megkapta mindkét oltását, 18%-a pedig a megerősítő oltásán is túl van. Az oltással nem rendelkezők azonban megterhelik az egészségügyi ellátórendszert, ők teszik ki ugyanis az intenzíven ápoltak döntő többségét.
A szingapúri kormány ezért úgy döntött, nem finanszírozza tovább az ellátását azoknak, akik saját döntés alapján utasítják el az oltást. Az első oltás felvételére december 8-áig, a második oltás felvételére december 31-éig kapnak haladékot a szingapúriak – írja a mothership.sg.
Magyarországon is akadnak, akik támogatnának hasonlót: „Meg kell fontolni, hogy aki nem oltatja be magát, és megfertőződik a koronavírussal, annak támogatjuk-e a Covid19-cel kapcsolatos ingyenes kórházi kezelését” – nyilatkozta nemrég Parragh László, az MKIK elnöke.
A világ korallfajainak harmada Szingapúrnál található, azonban a tengerparti fejlesztések és a talajjavítási munkák negatív hatással voltak a természeti környezetre, így a korallokra is, amelyek viszont nélkülözhetetlen részei a vízalatti ökoszisztémának:halak ezreinek nyújtanak lakhelyet, és a partvonalak védelmében is fontos szerepük van.
A Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) tudósai meglepő megoldással álltak elő: legóval mentenék meg a korallzátonyokat. Az ötlet lényege, hogy a zátonyokról felhozott kis koralldarabkákat a műanyag kockákra ragasztják, amelyeket aztán zsinórokról akváriumokba lógatnak, mesterséges, de később a természetes közegükbe visszatelepíthető koralltenyészeteket létrehozva ezzel.
Az elképzelésben a dán játékgyártó építőelemeinek használata az újdonság. A kutatók azt mondták, azért esett a választásuk éppen a legóra, mert az elemek könnyen variálhatók, jól méretezhetők – nagyobb koralldarabokhoz nagyobb modult kell építeni –, illetve hatékony helykihasználást tesznek lehetővé a szűkös akváriumokban.
Az újrahasznosított szennyvíz ma már Szingapúr vízigényének 40 százalékát képes fedezni – ez az arány 2060-ra várhatóan 55 százalékra emelkedik az ország vízügyi hivatala szerint.
Óriási szivattyúk kavarognak mélyen a föld alatt egy szingapúri üzemben, amely segít a szennyvizet olyan tiszta vízzé alakítani, hogy az emberi fogyasztásra is alkalmas legyen, miközben csökkenti az óceánok szennyezését. Az apró szigetország kevés természetes vízforrással rendelkezik, és már régóta főként a szomszédos Malajziából származó vízellátásra szorul.
Az önellátás fokozása érdekében a kormány fejlett szennyvíztisztító rendszert fejlesztett ki, amely alagúthálózatot és csúcstechnológiás üzemeket foglal magában. Az újrahasznosított szennyvíz ma már Szingapúr vízigényének 40 százalékát képes fedezni – ez az arány az ország vízügyi hivatala szerint 2060-ra várhatóan 55 százalékra emelkedik.
Bár a legtöbbet ipari célokra használják fel, egy részét az 5,7 millió lakosú városállam víztározóiban lévő ivóvízkészletekhez adják hozzá. A rendszer pedig segít csökkenteni a vizek szennyezését, mivel a kezelt víznek csak kis része kerül a tengerbe. Ez ellentétben áll a legtöbb ország gyakorlatával – az ENSZ becslései szerint a világ szennyvizének 80 százaléka tisztítás vagy újrafelhasználás nélkül folyik vissza az ökoszisztémába.
“Szingapúrnak nincsenek természeti erőforrásai, és a területe is korlátozott, ezért mindig keressük a vízforrások feltárásának és a vízkészletünk bővítésének lehetőségeit” – mondta az AFP-nek Low Pei Chin, a Közműszolgáltatási Hivatal vízrekultivációs részlegének főmérnöke.
Az egyik legfontosabb stratégia “minden csepp összegyűjtése” és “végtelen újrafelhasználása” – tette hozzá. Ez kiegészíti a városállam vízkészletének biztosítására szolgáló egyéb fő megközelítéseit – a víz importálását, a víztározók használatát és a tengervíz sótalanítását. Az újrahasznosítási rendszer középpontjában a város keleti partján található csúcstechnológiás Changi vízvisszanyerő üzem áll.
A szűkös földterületű Szingapúrban a létesítmény egy része a föld alatt van – némelyik akár 25 emelet mélyen –, és a szennyvíz egy hatalmas, 48 kilométeres alagúton keresztül áramlik, amely a csatornákkal van összekötve.
A telephelyen acélcsövek, csövek, tartályok, szűrőrendszerek és egyéb gépek labirintusa található, és naponta akár 900 millió liter szennyvizet is képes kezelni – ez egy olimpiai méretű úszómedence 24 órás feltöltéséhez elegendő egy éven át. Az egyik épületben ventilátorok hálózatát szerelték fel, hogy a levegő friss maradjon, bár a rendszer még mindig elég bűzös szagot áraszt.
Szingapúr a világ egyik legkevésbé fertőzött országa, a koronavírus-járvány első hulláma óta nem volt érzékelhető növekedés az esetszámokban, az 5,89 millió lakossal rendelkező országban a napi új fertőzöttek száma utoljára tavaly szeptemberben járt napi 50 felett és eddig összesen 31-en haltak meg a betegségben.
Az aktív esetek száma azonban március közepétől emelkedésnek indult és két hónap alatt a 100 körüli értékről 400 közelébe emelkedett a fertőzöttek száma, melyeknek egy részét kontaktkutatással sem sikerült azonosítani, ami újra szigorú korlátozások bevezetésére késztette a vezetést.
Aktív koronavírus-fertőzöttek száma Szingapúrban 2020 februárjától. Forrás: Worldometers
Szingapúrban így most vasárnaptól kezdve újra megtiltják az éttermi étkezést, legfeljebb két ember találkozhat majd egyszerre és négy hétre újra távmunkában dolgoznak majd mindazok, akiknél ez megoldható.
A szingapúri kormány jóváhagyta az országba való beutazás szabályait a koronavírus új törzsének megjelenése miatt, számolt be a köztársaság Egészségügyi Minisztériuma.
„Bővítjük a határellenőrzési intézkedéseket az országba érkezők számára” – áll a nyilatkozatban.
A hatóságok ezen intézkedéseket bevezetését az új koronavírus törzsek megjelenése és a világszerte egyre romló koronavírus helyzettel indokolta.
A minisztérium kihangsúlyozta, hogy január 24-e 23:59-től mindazoknak, akik az országba érkeznek (beleértve a szingapúri állampolgárokat és az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldieket is), érkezésük után PCR-tesztet kell elvégezniük.
Ezen kívül január 31-e 23:59-től a turistáknak utazási biztosítást kell vásárolniuk, hogy megtérítsék, az esetleges COVID-19 fertőzés esetén felmerülő kórházi kezelés költségeit Szingapúrban, legalább 22,6 ezer dolláros fedezettel.
Ugyanakkor a korábban bevezetett beutazási szabályokat is fenntartják.
Ha Szingapúrban valaki a koronavírus-járvány alatt vállal gyereket, a kormány egyszeri kifizetéssel honorálja azt, mivel a városállam vezetése attól tart, hogy az emberek a járvány miatti pénzügyi nehézségek és esetleges munkahelyelvesztések elhalasztják a gyerekvállalást – írja a BBC.
Egyelőre nem hozták nyilvánosságra a bónusz összegét, de a már meglévő, meglehetősen nagylelkű támogatások mellé új elemként érkezik majd. Ösztönzésre pedig igencsak szükség van az ázsiai kis országban,
hiszen Szingapúr az egyik legalacsonyabb termékenységi rátával rendelkező hely a világon, és már évtizedek óta küzd azzal, hogy javítson ezen. Éles kontrasztként említ a BBC cikke néhány szomszédos országot, ahol egészen más a helyzet: Indonéziában és a Fülöp-szigeteken épp hogy kirobbanó születésszámok várhatók a vírus miatti lezárások után.
Szingapúr már létező gyerekvállalást ösztönző programjának keretében a szülők akár tízezer szingapúri dollárt (2,2 millió forint) is kaphatnak támogatásként. A városállam termékenységi rátája 2018-ban nyolcéves mélypontra zuhant, ekkor egy nőre átlagosan 1,14 szülés jutott. Jó néhány másik ázsiai ország szintén csökkenő termékenységi rátával küzd, a helyzet pedig a koronavírus-járvány következtében általában még rosszabb lett. Korábban az év során Kína születési rátája a Kínai Népi Köztársaság hetven évvel ezelőtti alapítása óta a legalacsonyabb szintre esett, annak ellenére, hogy a sokat kritizált egykepolitika öt évvel ezelőtt véget ért az ázsiai országban.
A távol-keleti országban 100 szingapúri dollárt adnak minden állampolgárnak, hogy ezzel segítsék a belföldi turizmust – írja a Jakarta Times.
A beszámoló szerint minden 18. életévét betöltött szingapúri még idén kap 100 szingapúri dollárt, ami nagyjából 73 amerikai dollárnak (kb. 21 ezer forint) felel meg. A SingapoRediscovers nevű utalványokat pedig helyi szállásokon, éttermekben, vendéglátóhelyeken használhatják fel.
A jegyeket idén decembertől lehet felhasználni, és a jövő évi foglalásokra is érvényesek, az akcióhoz 214 hotel, 40 városi látványosság, és 438 utazási cég csatlakozott, a szingapúri kormány pedig 320 millió szingapúri dollárt tett félre a kampányra.
„Ez egy gazdasági megfontolás, amely segít a turisztikai ágazatnak megőrizni az évek alatt felépített hátteret, miközben megerősíti a kapacitást is” – jelentette ki Chan Chun Sing gazdasági miniszter egy hétközi fórumon.
A 10 dolláros címletű utalványokat egy helyszínen akár többször is lehet használni, a novemberben kiutalásra kerülő utalványok kapcsán a szingapúri kormány semmilyen megkötést nem tervez.
In a surreal twist that feels part Jackass, part propaganda, Afghanistan has released a bizarre tourism video targeting American travelers — complete with mock hostage scenes, gun-toting yoga, and grinning “tourists” handling U.S.-military rifles. The 50-second clip, created by… pic.twitter.com/KHAxw5GenT
— Afghanistan Times (@AfghanistanTime) July 12, 2025
