Megkezdődött kedden Kijevben az ukrán-orosz egyesülésnek emléket állító szovjet szoborcsoport bontása.
Az emlékmű az 1654-es perejaszlavi szerződést hivatott megörökíteni a Népek Barátsága boltíve alatt, amelyet nemrég átkereszteltek az Ukrán Nép Szabadságának ívévé.
A közlemény szerint a bontási munkálatok több napig is eltarthatnak, mivel a szerkezet meglehetősen masszív.
A zaporizzsjai kozákokat ábrázoló mű húsz elemből áll, amelyek súlya körülbelül 6-7000 tonna.
A kompozíció bontásának megkezdése előtt szakértők tanulmányozták a szerkezetet annak érdekében, hogy a szétszerelés során megőrizzék a műemlék integritását, és ne tegyenek kárt benne. A városvezetés közölte, hogy a szoboregyüttest az ukrán repülési múzeumban állítják majd ki.
A perejaszlavi szerződést 1654-ben kötötte egymással Bohdan Hmelnickij ukrán hetman és I. Alekszej orosz cár a zaporizzsjai felkelés lezárásaként. A szerződés értelmében az ukránok lakta területek elismerték az orosz cár fennhatóságát.
Hmelnickij 1654. január 18-án a nyílt téren összegyűlt népi gyűlésnek szegezte a kérdést, hogy válasszanak maguknak új uralkodót.
Négy közül választhattak: a török szultánt, a krími kánt, a lengyel királyt, illetve az orosz cárt. A tanács egyöntetűen Moszkva és az orosz cár mellett foglalt állást.
A perejaszlavi gyűlés tiszteletére készült szoborkompozíció a Népek Barátsága boltív emlékműegyüttes része volt. A Szovjetunió hivatalos ideológiájában a perejaszlavi gyűlésnek kulcsszerepe volt „az ukrán népnek a testvéri orosz néppel való újraegyesítésében” – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az emlékművet 1982-ben emelték, amikor Ukrajna a Szovjetunió tagköztársasága volt.
Today is World Cancer Day. I visited Ukraine’s National Cancer Institute to support our young patients, their parents, and everyone fighting this terrible disease. They are all very strong, with a strong belief in our defenders and Ukraine.
A walesi kormány dekolonizálná a köztéri szobrokat, emléktáblákat és festményeket annak érdekében, hogy azok a „helyes történelmi narratívát” sugározzák.
„Ha úgy ítélik meg, hogy a köztéri műalkotások nem felelnek meg az előírásoknak, akkor azokat el kell távolítani” – áll a közintézményeknek, köztük a cardiffi Nemzeti Múzeumnak is kiadott hivatalos tájékoztatóban.
A dokumentum kimondja továbbá, hogy minden művészeti alkotásnak „sokszínű társadalmunk eredményeit kell ünnepelnie”.
A Telegraph beszámolója szerint a múzeumokat és galériákat arra kérték, hogy a kiállítási tárgyak ne „sértsenek vagy bántsanak”, hanem feleljenek meg a „jelenlegi értékeknek”.
A kormányrendeletben továbbá szerepel, hogy a „vitatott” műtárgyakat „el kell rejteni” a nyilvánosság elől.
🏴 Welsh Government says public art must be ‘decolonised’ or risk being removed https://t.co/pf0y9YEMe2
Ez az iránymutatás annak a kormányzati politikának a részek, amely célul tűzte ki, hogy Wales 2030-ra „antirasszista nemzetté” váljon, és előírja, hogy „a fekete, ázsiai és kisebbségi etnikumú emberek, valamint az egyéb védett tulajdonságokkal rendelkezők hangját fel kell erősíteni és meg kell ünnepelni”.
Az ország a helyi hatóságoktól elvárják, hogy múzeumaikban „a múlt dekolonizált, a történelmi igazságtalanságokat és az etnikai kisebbségi közösségek pozitív hatásait egyaránt elismerő beszámolót” nyújtsanak a múltról – olvasható a dokumentumban.
Az iránymutatóban továbbá az is szerepel, hogy a stratégia el fog távolodni „az emberi életet leértékelő narratíváktól”, és szembeszáll a „fehér felsőbbrendűségről szóló rasszista gyarmati mítoszok továbbélésével”.
Az irat megjegyzi továbbá, hogy az országban található műalkotások 2020-as ellenőrzése során a történelmi személyiségeket ábrázoló szobrok listája ténylegesen az ún. „eltörlési listára” került. Ezek közé tartozik a waterlooi csata hőse, Thomas Picton és Henry Morton Stanley felfedező, róluk úgy vélik, hogy „bűncselekményeket követtek el a feketék ellen”.
Winston Churchill és még Ghandi szobrát is „aggodalomra okot adónak” minősítették.
A jelentés szerint az új szabályokat ki kívánják terjeszteni az utcanevekre, sőt a kocsmák nevére is.
Mindezek ellenére a dokumentum azt állítja, hogy nem célja „a történelmi feljegyzések cenzúrázása vagy törlése”.
Andrew RT Davies, a walesi konzervatívok vezetője a baloldali munkáspárti kormány lépését „történelmünk megsértésének” nevezte, hozzátéve, hogy az „a szélsőséges ideológiát a tények elé helyezi”.
Historical figures praised in their day may now be perceived as 'aggressors' out 'to expand the British Empire', warns new guidance https://t.co/cZwQBJBTdz
Historical figures praised in their day may now be perceived as 'aggressors' out 'to expand the British Empire', warns new guidance https://t.co/cZwQBJBTdz
A Rahói Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 2022. április 27-én Ukrajna orosztalanítását és kommunistamentesítését előíró törvényének megfelelően határozatot fogadott el Oleksza Borkanyuk helyi kommunista aktivista, a Szovjetunió hőse és elesett megszálló szovjet katonák síremlék-kompozíciójának eltávolításáról Rahó központjából – számolt be a zakarpattya.net hírportál szerdán a városvezetés dokumentumára hivatkozva.
Mint az okmányból kiderül, a rahói polgármesteri hivatal döntése értelmében a városi közművállalatnak el kell távolítania Rahó központi teréről, a Béke utcából a település egykori büszkeségének, ma már szégyenének minősülő emlékművet, amit 1978-ban állítottak Oleksza Borkanyuk, 1901-ben Kőrösmezőn született és 1942-ben szovjet kommunista felforgató tevékenység miatt Budapesten kivégzett szovjet szálláscsináló és bolsevista bajkeverő 1945-ben hazahozott földi maradványai és elesett szovjet megszállók sírja fölött emeltek. A határozat értelmében a vért ábrázoló vörös festékkel lelocsolt, művészeti örökségnek minősülő emlékművet megfelelő helyen kell tárolni, és az elesett szovjet hősök elhantolásának helyét a területrendezés után megfelelő emlékjellel kell ellátni.
