Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Árpád Fejedelem Látogatóközpontja és Lovardája, ahol folyamatosak a foglalások a helyi magyar és ukrán közösségektől egyaránt. Az ide érkezőknek számos programban lehet részük, hiszen a tárlat megtekintése mellett lovagolhatnak, kipróbálhatják a központ fogatját, íjászkodhatnak, valamint számos kézműves foglalkozást próbálhatnak ki igény szerint. A Bótrágyi Református Gyülekezet tagjai a Dorcas jótékonysági alapítvány által támogatott idősek napi program révén látogattak el a központba. A látogatóközpont minden korosztály számára alkalmas a tartalmas időtöltésre, ezt bizonyítja az is, hogy a másik csoportot Szürtéből érkezett hittanosok alkották. Mind a lovaglás, mind pedig az íjászkodás nem hétköznapi dolog, ezért is élvezték ezeket a fiatalok a legjobban. Az Árpád Fejedelem Látogatóközpont és Lovarda kapui a téli időszakban is nyitva állnak, ezért a továbbiakban is várják azon, minimum húsz fős csoportok jelentkezését, akiket érdekel a honfoglaló magyarok kora.
Népi hagyományainknak és felmenőink szokásainak őrzése és továbbadása egyik alappillére a megmaradásnak. Kapaszkodva az ősi gyökerekbe a hagyományok felelevenítése jegyében szerveztek szüreti délutánt gyerekek számára Tiszacsomán.
A település kultúrházában rendszeresen tartanak közösségerősítő alkalmakat, kézműves-foglalkozásokat, melyekkel jellemzően az óvodásoktól kezdve a nyugdíjasokig mindenkit megszólítanak. A helyiek összefogásának köszönhetően ezúttal a hajdani szüreti hagyományok keltek életre.
Az épület előcsarnokába összegyűlteket Reskó-Papp Angéla, a Tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport vezetője köszöntötte. „A mai rendezvény rendhagyó, hiszen egy olyan alkalmat próbáltunk szervezni, amely már hosszú évtizedek óta hagyomány Tiszacsomán. A jelenlegi helyzetre való tekintettel azonban a híres batyus bál és a mulatság elmarad, ugyanakkor a szokásokat igyekszünk felidézni és megélni napjainkban is” – fogalmazott a közelmúltban Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült csoportvezető, hozzátéve, hogy mindezt szívvel-lélekkel teszik. „Ez egy olyan rendezvény, amelyből településünk apraja-nagyja, s minden intézménye és szervezete kiveszi a részét” – emelte ki reflektálva az összefogás erejére és annak fontosságára.
Horváth László, a Beregszászi kistérség alpolgármestere külön gratulált Reskó-Papp Angélának a magas rangú kitüntetés kapcsán, melyet a kárpátaljai népi hagyományok megőrzése és továbbadása, valamint az itt élő népek közötti kulturális kapcsolatok erősítése érdekében végez, s melyet több évtizedes kultúra- és közösségszervező tevékenysége elismeréseként érdemelt ki. „A felelősség már a tietek, rajtatok múlik, hogy továbbadjátok az itt szerzett értékeket és hagyományokat a saját gyerekeiteknek, unokáitoknak, mert csak akkor tudunk előre haladni, ha lesz, aki ezeket tovább örökítse” – szólt biztatóan a jelenlévőkhöz Horváth László.
A gyerekek az Ősszel érik babám kezdetű népdalt énekelve vonultak az épületbe, ahol a rendezvényt a Bokréta hagyományőrző csoport nagydobronyi tánca nyitotta meg. Ezután a halábori Tiszavirág Tánccsoport tagjai sárközi táncot mutattak be, majd a mezővári Cseperedő tánccsoport ifjú táncosai a csomaiakkal közösen adták elő a néptáncegyüttesek szakmai fejlődése érdekében létrehozott mentorprogram néptáncfoglalkozásai keretében elsajátított szatmári táncot. A rögtönzött táncház után terített asztal várta a résztvevőket: volt sült szalonna, zöldségek, zsíros kenyér és almás porlós is.
A délután további részében a jelenlévők kipróbálhatták az Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda legújabb attrakcióját, a sétakocsikázást (vagy szekerezést), valamint különböző kézműves-foglalkozáson vehettek részt: Gogola Éva kézműves irányításával a száraznemezelést próbálták ki, az óvodáskorú gyerekek színes papírból szőlőfürtös őszi dekorációt készítettek, az iskolások betekintettek a csuhévirág-készítés folyamatába és dióhéj felhasználásával katicabogarat készítettek. A foglalkozásokon közreműködtek a Tiszacsomai Görögkatolikus Egyházközség hagyományőrző csoportjának tagjai is.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vidékünk egyik legjelentősebb emlékhelyén, a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban szervezett csendes megemlékezést augusztus 20-án.
Augusztus 20. nemzeti ünnep, államalapító Szent István király ünnepe, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja, mely egyidejűleg az új kenyér ünnepe is. Ünnep, mely egyszerre emlékeztet minden magyart – éljen a világ bármely részén – a közös múltra, és tölti meg reménnyel a jövőt. Szent István király ezeréves tanítása érvényes volt a legkiszolgáltatottabb időkben is, s ma is a magyar nemzet alapító atyjának bölcsessége, előrelátása, istenhite, bátorsága és szerénysége mutat irányt sokak számára.
A Tiszacsoma határában feltárt honfoglalás kori temető mára népszerű zarándokhellyé vált, hiszen az 1980-as években folytatott ásatások eredményeként itt nyert egyértelmű bizonyítékot, hogy a magyarok ősei nemcsak átvonultak a területen, hanem lakóhelyeket létrehozva le is telepedtek itt. Ezen a területen, a több mint ezeréves temető északi részén a KMKSZ kezdeményezésére 1996-ban emlékparkot alakítottak ki, mely mellett négy éve egy impozáns látogatóközpontot hoztak létre, mely az emlékparkkal együtt az itt feltárt honfoglalás kori temető régészeti leletanyagát ismerteti meg az ide látogatókkal. Az Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda számos rendezvénynek biztosít helyszínt. A koronavírus-járvány, majd a háború kitörése miatt az itt szervezett nagyszabású rendezvények az elmúlt években elmaradtak, azonban a helyi magyarság csendes koszorúzások keretében minden évben megemlékezik a történelem jeles alakjairól és évfordulóiról.
A hagyományokhoz hűen a mai rendezvényre is a Szent István-napi templombúcsút követően került sor. A Szent István nevét viselő tiszacsomai görögkatolikus templom az államalapító király ereklyéjét is őrzi.
„Augusztus 20. a múltunkra újra és újra emlékeztető, a jövőnket évről évre reménnyel megtöltő ünnep, amikor a magyar nemzet magától értetődő összetartozását megélhetjük. A magyarságot ért veszteségekre gyógyír az emlékezés, és az, hogy minden évben összegyűlünk mi, magyarok, szerte a világban” – fogalmazott ünnepi beszédében Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője. „Célunk, hogy aki magyarnak született, maradhasson a szülőföldjén is magyar. Fontosnak tartjuk, hogy a határokon kívül rekedt magyaroknak minden lehetőségük meg legyen arra, hogy megőrizzék nemzeti identitásukat, ápolják kulturális örökségüket, jólétben, békében és biztonságban éljenek” – szögezte le a diplomata, hozzátéve: a kárpátaljai magyarok a továbbiakban is számíthatnak a nemzeti magyar kormány, a magyar emberek, Magyarország támogatására. „Azt szeretnénk, hogy Kárpátalja legyen és maradjon meg egy olyan területnek, ahol évtizedek óta élnek együtt békésen különböző vallású és nemzetiségű emberek, s ahonnan az emberek nem távoznak, hanem ahová visszatérnek” – jegyezte meg a konzul.
Sin József, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke az esemény és annak helyszíne kapcsán kiemelte: „Itt, Tiszacsomán különösen szívmelegítő érzés a honalapításról, a kereszténység felvételéről, nemzeti örökségünkről és a magyarok összetartozásáról beszélni. Felemelő érzés, hiszen itt vannak bizonyságul őseink sírjai, csontjai, s ezer éve itt vagyunk, megtartottuk e földet, kereszténynek és magyarnak.” A KMKSZ alelnöke konstatálta továbbá, hogy „ma minden felelősen gondolkodó magyar ember tudja: a mi hazánkat kard szerezte, de a kereszt tartotta meg, immár több mint egy ezredéve”. Sin József elmondta, hogy Ukrajna, s benne a kárpátaljai magyarság még nem tagja „a nagy európai családnak, de úgy gondolom, mi a szuverén, független államok szövetségét akarjuk és támogatjuk. Egy békés, szabad Ukrajnát szeretnénk, az agresszor megfékezését, további veszteségeink elkerülését, hiszen a háborús helyzet miatt nő az elvándorlás is országunkból, s rengeteg föld marad bevetetlenül, s a föld nem terem kenyeret, csak halált hozó lövedékeket” – jelentette ki, aláhúzva: „Békét, békekötést szeretnénk, s méltósággal ünnepelni a magyar államalapítást, valamint Ukrajna függetlenségét is”.
„István király a hit sziklájára építette államát, a hit világába vezette népét. S ma nagyon fontos, hogy szívünk, életünk legyen Istenhez kötve. Maradjunk meg hát magyarnak és kereszténynek – ez a nagy királyunk üzenete nekünk, mai magyaroknak” – hangsúlyozta felszólalásában a KMKSZ alelnöke.
Dobos András, a Nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet rektora az államalapító király személyét felidézve kiemelte: „Szent István királyunknak a legnemesebb, a legbátrabb tette nem az volt, hogy államot alapított, hogy templomokat épített, hogy törvényt alkotott, hogy egyházmegyéket állított fel, hanem az, hogy élete vége felé mindentől el tudott szakadni és mindent bizalommal át tudott adni az Isten kezébe: elhelyezte koronáját a Mindenkor Szűz Mária elé, és az isteni gondviselésre bízta a hazáját és nemzetét”, majd Isten áldását kérte a jelenlévőkre.
Az egybegyűltek ezután elhelyezték az emlékezés koszorúit a Szent Istvánt ábrázoló fából készült szobor talapzatához.
A koszorúzást követő rövid kulturális műsor keretében elsőként a sárosoroszi Hangraforgó citeraegyüttes előadásában dunántúli népdalok csendültek fel, majd Balega Beatrix tiszacsomai kislány Juhászné Bérces Anikó Fohász Szent István királyhoz című versét szavalta el. Ezután a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport szatmári táncokat mutatott be, s végül a Sárosoroszi Tehetséggondozó Műhely énekegyüttese megzenésített verseket adott elő.
Kárpátalja szerte szentmisék, koszorúzások keretében méltatták a magyar államalapítás és Szent István napját. A KMKSZ a görögkatolikus egyházzal és több más szervezettel együttműködve koszorúzást tartott Tiszacsomán, ahol 108 sírból álló honfoglalás kori temetőt tártak fel. Ennek helyén a KMKSZ 1996-ban Honfoglalási Emlék- és szoborparkot létesített. A résztvevők itt helyezték el a tisztelet koszorúit Árpád fejedelem és Szent István király szobránál.
A beregszászi járási kistérségek önkormányzataiban 53 képviselővel van jelen a „KMKSZ” Ukrajnai Magyar Párt. A képviselők hatékony munkájához elengedhetetlen, hogy összehangoltan tegyék meg javaslataikat és elvszerűen hozzák meg döntéseiket, hangzott el a képviselőknek a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpontban megtartott konferenciáján. Tekintélyt csak úgy tudunk kivívni, ha minden egyes felmerülő kérdés kapcsán következetesen és egységesen lépünk fel. Ehhez viszont az szükséges, hogy az ülések előtt egyeztessük elképzeléseinket, hangsúlyozta Sin József, a KMKSZ alelnöke. Mester András, a KMKSZ önkormányzati titkára hangsúlyozta: leginkább a falvak adják a KMKSZ erejét, hisz a szervezet legtöbb képviselője itt kerül megválasztásra. Lényeges, hogy a települések fejlesztése arányosan történjen, ne csupán a nagyok kapják meg a rendelkezésre álló szűkös forrásokat. Ehhez viszont képviselői szolidaritásra van szükség. A konferencia szervezői felhívták a jelenlévők figyelmét arra, hogy a KMKSZ jogsegélyszolgálatot működtet, így bármilyen felmerülő kérdésben bizalommal lehet fordulni az ott dolgozó jogászokhoz.
Élőzenés táncházra gyűltek össze szombat délelőtt a helyi táncoslábú fiatalok a község kultúrházának előcsarnokában.
Reskó-Papp Angéla, a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport vezetője újságírónknak elmondta, az alkalmon nemcsak a helyi gyerekek vesznek részt, ugyanis a szomszéd településről, Badalóból is érkeztek táncosok. „Szerintem óriási jelentőséggel bír, hogy az ifjúság az ilyen összejöveteleken megismerkedik egymással, kapcsolatok alakulnak ki – hiszen ez a célja a táncházaknak: amellett, hogy a jelenlévők megtanulják a magyar néptáncok jellegzetes lépéseit, egymást is megismerik, barátságok kötődnek, s szerintem nincs ennél fontosabb egy ilyen alkalmon” – fogalmazott.
A talpalávalót a BorzsaVári Népi Zenekar biztosította, melynek tagjai legutóbb tavalyelőtt jártak a helyi középiskolában a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja által meghirdetett, táncházak lebonyolítását célzó kezdeményezés kapcsán, ezúttal pedig a Csoóri Sándor Program jóvoltából érkeztek a kultúrházba.
Kovács Sándor, a BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet elnöke, a 2009-ben megalakult BorzsaVári Népi Zenekar vezetője elmondta, hogy első alkalommal 2017-ben hirdettek táncházat, s azóta, immár hét éve folyamatosan zajlanak az alkalmak szerte a környező falvakban. A táncház iránti szeretetük, a bennük lakozó lelkesedés elmondása szerint azonban sokkal korábban bontakozott ki bennük. Már 2011-ben a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán fél éven keresztül heti rendszerességgel tartottak táncházat. „Mint pedagógus tudom, hogy valamivel össze kell tartani a csapatokat, az iskolában a tanulókat, a faluban az utcák közötti kapcsolatot a gyerekek között. Így arra gondoltam, hogy valahogyan meg kell fogni őket, s ezt az utat láttam olyannak, ami eredményt hozhat” – magyarázta Kovács Sándor, folytatva: „A tánc a lányokban a nőiességet, a kecsességet mélyíti el vagy éppen hozza ki belőlük, a fiúk esetében pedig az erősséget, a vagányságot, vagy például a verbunknál az erőfitogtatást. Hiszen minél figurásabban tud az adott ember táncolni, annál nagyobb tekintélye volt régen is – ezt szerettük volna egy kicsit eléjük tárni” – tette hozzá.
„A néptánc nem egy ciki dolog, hiszen vannak mondanivalói, van egy személyiségformáló hatása is az emberre, ezen felül pedig a kapcsolatok kialakításában is nagy szerepet játszik, gondoljunk csak a páros táncokra. Régen a fiúk a verbunkkal mutatták meg a lányoknak, hogy kik is ők, aztán pedig a lányok a karikázóban vagy a leánytáncokon válaszoltak az előre kiszemelt ifjúnak, hogy márpedig őt ő nézte ki magának. Gyakorlatilag ezek azok a dolgok, amelyek arra ösztönöztek, hogy valamit el kell kezdeni, s mivel zenészek vagyunk, próbáltunk erre az oldalra »húzódzkodni«. Tudjuk azt, hogy jelenleg nehéz időket élünk, s nekünk ezt úgy kell csinálni, hogy később is tudjuk folytatni” – fogalmazott a népzenész.
A tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport több éve részt vesz a néptáncegyüttesek szakmai fejlődése érdekében létrehozott mentorprogramban, melynek keretében magyarországi néptáncpedagógusok tanítanak néptáncokat a helyi gyerekeknek. A foglalkozásokon az élő zenét a BorzsaVári Népi Zenekar szolgáltatja. A csoport már elsajátította a szatmári, a viski és a nagydobronyi táncok lépéseit és koreográfiáját. A mostani táncházi alkalmon a bemelegítő lépések után szatmári táncokat és nagydobronyi táncot gyakoroltak.
Említésre méltó továbbá, hogy májusban közel ezer résztvevővel rendezték meg a XVI. Krétakör Művészeti Versenyt a kelet-magyarországi Leveleken. A néptáncosokat is felvonultató megmérettetésen több kárpátaljai csapat is részt vett, köztük Tiszacsoma, Bene, Sárosoroszi, Mezővári és Huszt egyesített tánccsoportja, a TiszaBorzsa táncegyüttes, mely a BorzsaVári Népi Zenekarral közösen lépett színpadra és varázsolta el a közönséget.
A BorzsaVári Népi Zenekar a tiszacsomai alkalom után Benében és Mezőváriban invitálta táncházba a fiatalokat.
A történelmi egyházak képviselőinek áldásával kezdődött Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete által szervezett gyermeknap Tiszacsomán, az Árpád Vezér Látogatóközpontban. A rendezvényen részt vett Bak László, a Miskolci Nagycsaládosok Egyesületének elnöke is, aki köszöntőjében úgy fogalmazott: valahányszor Kárpátaljára jövök, mindig azzal a hatalmas energiával töltődök fel, ami belőletek, itteni nagycsaládosokból árad. Az ünnepélyes megnyitó után indult a tucatnyi változatos és érdekes program. Például ki lehetett próbálni népi játékokat, amelyek közül sok minden már feledésbe merült. A jó egyensúlyérzék a gólyalábon járásnál is előny. Ezt több gyerek és felnőtt is meg tudná erősíteni. Luca is, aki most próbálta ki először. Kézműves foglalkozások egész sora várt a gyerekekre. Előre gyártott elemekből fejéshez is használható széket lehetett össze kalapálni. Volt lehetőség agyagozni, gyöngyöt fűzni. Itt pedig kőre festeni. A gyerekek ecsetei alól művészi alkotások kerültek ki. Szófia például egy női arcot mintázott meg. A programot bábelőadások is tarkították, amelyek a hely szelleméhez igazodva egy jurtában zajlottak. A gyerekekből álló Kicsi nagyvilág bábcsoport a kortársaiknak üzentek. Előadásuk az önmagunk elfogadásának fontosságáról szólt. A Palánta bábcsoport a fiatalabb korosztályt szólította meg. Mivel a honfoglalás korát bemutató látogatóközpontban zajlott a gyermeknap a programból nem maradhatott ki az íjászkodás, ami vonzott kicsiket és nagyokat egyaránt. Népszerű volt a sétakocsikázás is, amely során a kornyéket is megmutatták az érdeklődőknek. Akik pedig közelebb meg szerettek volna ismerkedni a lóval, pontosabban a lovaglással ezt is megtehették, hiszen a központban nemrég adták át a lovardát és a manézst is. A 11. nagycsaládos gyereknap sikerét jelzi, hogy több mint 700-an látogattak ki a rendezvényre. Mivel egész napos programról volt szó a szervezők ebédre babgulyással, desszertnek pedig kürtőskaláccsal várták a gyerekeket és szüleiket. Akik számára a színpad is nyitva állt. Bárki elmondhatta kedvenc versét, vagy elénekelhette kedvenc dalát.
Második alkalommal szervezték meg a pünkösdi hazaváró családi napjukat a helyi civil szervezetek és intézmények Tiszacsomán a helyi görögkatólikus templomnál. Az alkalom az elmúlt évhez hasonlóan pünkösdi szent liturgiával és ünnepi körmenettel kezdődött, amelyet Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynöke celebrált. Mint a misét, mint az azt követő programokat az összetartozás jegyében szervezték meg, emellett kiemelt hangsúlyt kaptak a gyermekek is, kik számára ugráló várral és körhintával is készültek. Ahogy szinte minden Kárpátaljai településen, úgy Tiszacsomán is nagy problémát jelent a falu elnéptelenedése. A családi nappal ezért nem csak a helyben maradtaknak kívántak programot szervezni, de egyben üzenet is volt, hogy mindenkit hazavár Tiszacsoma. A pünkösdi misére a község fiataljai ünnepi öltözékekben érkeztek. Tiszacsomán az alapvető problémák ellenére is aktív a kulturális élet. A település hagyományőrző csoportjában például 50 fiatallal foglalkoznak mind a mai napig. A kultúrház és a hagyományőrző kör működését szinte folyamatosan támogatja a Csóri Sándor program. A pünkösdi hazaváró családi napon a település lakosai mellett, olyanok is részt vettek akik Tiszacsomai felmenőkkel rendelkeznek, ezzel is jelezvén, hogy bár elköltöztek a településről, de a szívűk visszahúzza őket szeretett falujukba. A program megvalósulását a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
