A baba DNS-ének parányi százaléka egy női donor petesejtéből származik, a többi a szüleitől.
Megszületett az első háromszülős gyermek Nagy-Britanniában – adta hírül a BBC.
A mesterséges körülmények között megfogant csecsemő DNS-készletének több mint 99 százaléka az apjától és az anyjától származik, körülbelül 0,1 százaléka azonban egy egészséges női donor petesejtjéből.
A mitokondriális donációs eljárás célja, hogy olyan embriókat hozzon létre, amelyek mentesek az anyjuk által hordozott káros mutációktól, azaz a gyermekek ne örököljenek gyógyíthatatlan betegséget.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
Ungváron megkezdődött A belső szervi betegségek és a komorbid állapotok diagnosztizálásának és kezelésének interdiszciplináris megközelítése a háború alatti orvosi gyakorlatban című nemzetközi tudományos konferencia. A rendezvényen több mint 200 tudós és gyakorló orvos vesz részt Ukrajna minden részéről, valamint Izraelből, Lengyelországból, Magyarországról, Szlovákiából és Németországból.
„Az ukrajnai háború miatt kétségtelenül növekszik a betegek száma, mivel nő a sebesültek száma is. Ezért az önök tapasztalata, amelyet ma több mint 200 tudós és orvos oszt meg itt, relevánsabb, mint valaha. És nem csak a katonai személyzet kezelésében, hanem a betegek más kategóriáinak kezelésében is, beleértve azokat is, akik részt vettek a csernobili katasztrófa következményeinek felszámolásában, amelynek ma van a 37. évfordulója” – fordult a jelenlévőkhöz Vaszil Demjancsuk, a megyei tanács helyettes vezetője.
Az eseményen számos oklevelet adtak át, ezt követően pedig Ivan Csopej, az Ukrán Családorvosi Szövetség első alelnöke, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia akadémikusa köszöntötte a konferencia résztvevőket.
Krómból, kobaltból és nikkelből álló fémötvözetet sikerült létrehozniuk amerikai tudósoknak, ez a világ legkeményebb anyaga. Minél jobban lehűtik, annál erősebb.
A Tennessee-i Egyetem kutatói egy olyan új ötvözetet fedeztek fel, ami egyszerre rendelkezik a két legfontosabb tulajdonsággal. A króm, kobalt és nikkel fémötvözete (CrCoNi) egyszerre rendkívül erős és rugalmas, vagyis kiválóan alakítható, de ellenáll a maradandó deformációnak. A Science-ben közölt publikáció szerint a CrCoNi jelenleg a legkeményebb anyag a Földön.
Az IFLScience az írja, az anyag az úgynevezett nagy entrópiájú ötvözetek (HEA) közé sorolható, vagyis a benne lévő elemek aránya nagyjából azonos. A HEA-k általában nagy szívósággal rendelkeznek, ugyanakkor nehéz volt őket szélsőséges körülmények között tesztelni. Mára azonban ez lehetővé vált, a kutatók pedig azt találták, hogy az anyag annál keményebbé vált, minél hidegebb lett.
Easo George, a kutatás társvezetője szerint az általuk megalkotott anyag keménysége -253 Celsius-fokon – vagyis nagyjából a folyékony hélium hőmérsékletén – eléri az 500 megapascalos értéket. Összehasonlításként: a szilícium ugyanezen hőmérékleten 1-es értéket mutat, a repülőgépek alumíniumváza 35-öset, de még a legjobb acél pedig is csak százasat.
A kutatók jelenleg azt vizsgálják, milyen területen lehetne alkalmazni az új anyagot. Az egyelőre nagyon magas előállítási költségei miatt most még főleg a mélyűrrel kapcsolatos kutatások tűnnek életszerűnek.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) bázisán működő Fodor István Kutatóközpont természettudományi tematikájú tudományos konferenciát szervezett november 10-én Tudomány napja – 2022 címmel.
A fórum hivatalos megnyitóján a főiskola Esztergom termében összegyűlt tanárokat, kutatókat és hallgatókat elsőként dr. Kolozsvári István, a Fodor István Kutatóközpont igazgatója, az alkalom főszervezője köszöntötte. Kiemelte, hogy a központ 2011-es alapítása óta minden év novemberében tematikus rendezvény keretében méltatja a magyar tudomány napját, melyet az elmúlt években a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is felvett a Magyar Tudomány Ünnepe elnevezésű programsorozatába.
A szervezők ezúttal két fő témakört határoztak meg a konferencia tervezésekor: „Idén a közbeszédben és a tudományban is két fő gondolatkör hatotta át a beszélgetéseinket: mi történik a környezetünkben, az éghajlatokkal, illetve mi történik Ukrajnában?” – emelte ki Kolozsvári István, aki hozzátette, bár az említett kérdéseket számos szemszögből lehet tárgyalni, a fórumon a környezettudományos megközelítésre fektették a hangsúlyt.
Dr. Kohut Erzsébet, a Biológia és Kémia Tanszék vezetője elmondta, hatalmas jelentőséggel bír számukra, hogy a konferenciát három éve felvették a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó rendezvények közé. „Ezen a napon a magyar és magyar nyelven művelt tudományt ünnepeljük. Fontos számunkra, hogy a hallgatók mindig neves előadóktól halljanak új információkat és értesüljenek a tudomány legfrissebb eredményeiről” – hangsúlyozta a tanszékvezető.
„Amióta a Magyar Tudományos Akadémia az Országgyűlés által elfogadott törvény értelmében megünnepli a magyar tudomány napját, azóta a főiskola is részt vesz ennek az eseménynek a méltatásában” – húzta alá újságírónknak prof. dr. Csernicskó István, a II. RF KMF rektora. Mint ismeretes, novemberben a magyar tudomány ünnepéhez csatlakozva rendezvények zajlanak szerte a Kárpát-medencében. A főiskolán november 8-án egy könyvbemutatóval vette kezdetét a rendezvénysorozat, melyet 9-én újabb kiadvány bemutatója követett, s a mai konferencia nem az utolsó a sorban. A rektor elmondta, hogy a Filológia Tanszék és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai a kárpátaljai magyar tudományosságról számolnak be hamarosan az ausztriai Innsbruckban, ahol bemutatják, hogy a kárpátaljai magyar tudományosság eredményei hogyan gazdagítják az egységes magyar tudományosságot, illetve a nemzetközi tudományos életet. „Szerteágazó rendezvények vannak ebben az évben is, mert lényegesnek tartjuk azt, hogy jelezzük: élünk, dolgozunk és a háborús viszonyok ellenére nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy azokat a rutinokat, hagyományokat, amelyeket évek óta viszünk, most se hagyjuk el” – tette hozzá Csernicskó István.
A rendezvény plenáris szekciójába elismert kutatókat hívtak meg, akik beszámoltak aktuális kutatási eredményeikről. Dr. habil. Bartholy Judit, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet Meteorológiai Tanszékének tanára arról számolt be, hogy Tótérségünket milyen mértékben érintik a globális melegedés folyamatai s a szélsőségek változásai. Dr. Severa Miroszláv, a II. RF KMF Fodor István Kutatóközpont és Ukrajna Nemzeti Tudományos Akadémiája M. H. Holodnij Botanikai Intézetének kutatója Adventív fajok terjedési ütemének felerősödése Ukrajna flórájában a háború hatására címmel mutatta be előadását.
A szervezők minden évben törekednek arra, hogy a kárpátaljai magyar természettudományosság helyzete és annak eredményei is előtérbe kerüljenek, így az esemény folytatásában a poszter szekció keretében szemléltették a Fodor István Kutatóközpont, valamint a Biológia és Kémia Tanszék kötelékében zajló kutatások tematikáit, tehetséges diákjaik friss eredményeit. A jelenlévők betekintést kaptak a nagymuzsalyi meddőhányó növényzetének vizsgálatába, a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum Nagyerdő erdőrészének florisztikai vizsgálatába, a Tiszabökény környezetében előforduló szitakötő-élőhelyek összehasonlító faunisztikai vizsgálatába, Beregsom flórájának ökológiai jellemzésébe, valamint a karbon nanocsövek felhasználására a cink(II)- és kobalt(II)-ionok megkötésére természetes vizekből. A poszterek izgalmas témákat érintettek, s megmutatták, milyen eredményeket lehet elérni a közös munka során.
A „Genius” Jótékonysági Alapítvány a háború ellenére is végzi tehetséggondozó és támogatói munkáját. Amint korábban is, korcsoportonként és tantárgyak szerint szerveznek programokat. A felsőoktatásban tanuló fiatalok és kutatók számára idén is számos pályázati lehetőséget indítottak, amelyek révén kiteljesíthetik kutatói munkájukat. Meghirdették a Soós Kálmán kutatói ösztöndíjat, valamint várják a jelentkezőket a Fiatal Kutatók Konferenciájára.
830 millió éves kősókristályokban ősi prokariótákat és algákat találhattak. A szakértők most a kristályok felnyitását tervezik, többen azonban félnek az esetleges következmények miatt, ugyanis ezek a lények még mindig életben lehetnek – közölte az IFL Science tudományos portál.
Fejlett képalkotási technikával szervesnek tűnő szilárd anyagokat találtak 830 millió éves halit-, azaz kősókristályok folyadékzárványaiban. A kutatók azon az állásponton vannak, hogy ezek a képződmények kísértetiesen hasonlítanak a prokarióták (körülhatárolt sejtmag nélküli élőlények) és algák sejtjeire.
A kősókristály önmagában nem alkalmas arra, hogy élhető környezetet biztosítson az ősi életformáknak. Viszont a sókristály keletkezésekor a tengervíz elpárolog, a folyamat során pedig kisebb mennyiségű víz és mikroszkopikus organizmusok esnek csapdába a kristály belsejében. Az így kialakuló mikrokörnyezetet folyadékzárványnak nevezzük.
Korábbi kutatómunkák arra jutottak, hogy a mikroszkopikus élet a sókristályok folyadékzárványaiban – szunnyadó állapotban – akár évmilliókig fennmaradhat. Ezt az elméletet fogják most a tudósok élesben tesztelni.
Kathy Benison, a Nyugat-Virginiai Egyetem geológusa elmondta, hogy a kristályok felnyitásának célja a bennük lévő szerves anyagok vizsgálata; ki fogják deríteni, hogy a benne lévő organizmusok életben vannak-e vagy sem.
Sokan aggódnak, hogy a 830 millió éves lények felszínre hozása nem a legjobb ötlet, és potenciális veszélyt jelenthetnek az emberiségre. A szakértők viszont azzal nyugtatnak, hogy a legnagyobb óvatossággal fognak eljárni.
Emellett azt is megjegyzik, a most bemutatott több száz millió éves élőlények bőven az emberiség megjelenése előtt alakultak ki, szinte kizárt, hogy bármilyen módon meg tudnának fertőzni minket.
A felfedezést bemutató teljes tanulmány a Geology című szaklapban olvasható.
[type] => post [excerpt] => 830 millió éves kősókristályokban ősi prokariótákat és algákat találhattak. A szakértők most a kristályok felnyitását tervezik, többen azonban félnek az esetleges következmények miatt, ugyanis ezek a lények még mindig életben lehetnek – közölte az... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1654982100 [modified] => 1654895595 ) [title] => Komoly következménye lehet az ősi prokarióták és algák kristályból való kiszabadításának [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=106213&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 106213 [uk] => 106509 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 106215 [image] => Array ( [id] => 106215 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism.jpg [original_lng] => 161071 [original_w] => 960 [original_h] => 700 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism-300x219.jpg [width] => 300 [height] => 219 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism-768x560.jpg [width] => 768 [height] => 560 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism.jpg [width] => 960 [height] => 700 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism.jpg [width] => 960 [height] => 700 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism.jpg [width] => 960 [height] => 700 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism.jpg [width] => 960 [height] => 700 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1655022161:2 [_oembed_3d24e50c8ded8d8b595c98d3febfd0c8] => [_oembed_time_3d24e50c8ded8d8b595c98d3febfd0c8] => 1654814503 [_thumbnail_id] => 106215 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 2783 [_oembed_36db3fac13267b583ce80c32982c457d] => [_oembed_time_36db3fac13267b583ce80c32982c457d] => 1654814581 [_oembed_04e3badd8a8deb252ed3ec821c001d13] =>
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
A világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor) megépítésére irányuló nemzetközi projekt főigazgatója már nem Bernard Bigot. A francia tudós 72 éves korában hunyt el.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
A világ legnagyobb tudományos projektjének vezetője második ötéves mandátumának félidejéhez közeledve, szombaton halt meg 72 évesen, meg nem nevezett betegségben. Ideiglenes utódjának helyettesét, a japán Tada Eiszukét nevezték ki.
Az ITER közleménye szerint Bigot halála „csapást jelent a globális fúziós közösségre”. A nemzetközi projekt résztvevői magyar közreműködéssel azon dolgoznak, hogy energiát lehessen előállítani a Nap energiatermelését modellező technológiával.
A világ első kísérleti fúziós erőműve a franciaországi Cadarache-ban épül, az építkezés jelenleg körülbelül 75 százalékos készültségű. Az erőmű a tudósok reményei szerint 2026-ban kezdheti meg működését.
Magyarországról az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának és Fúziós Technológia Laboratóriumának a szakemberei vesznek részt a projektben.
[type] => post [excerpt] => A világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor) megépítésére irányuló nemzetközi projekt főigazgatója már nem Bernard Bigot. A francia tudós 72 éves korában hunyt el. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1652612400 [modified] => 1652610515 ) [title] => 72 éves korában elhunyt a világ legnagyobb tudományos projektjének vezetője [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=102723&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 102723 [uk] => 102779 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 102724 [image] => Array ( [id] => 102724 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/bernard-bigot.jpg [original_lng] => 98807 [original_w] => 1400 [original_h] => 788 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/bernard-bigot-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/bernard-bigot-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/bernard-bigot-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/bernard-bigot-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/bernard-bigot.jpg [width] => 1400 [height] => 788 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/bernard-bigot.jpg [width] => 1400 [height] => 788 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/bernard-bigot.jpg [width] => 1400 [height] => 788 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1652612445:3 [_oembed_04e3badd8a8deb252ed3ec821c001d13] =>
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
Maxi Jazz 1957 - 2022. We are heartbroken to share that Maxi died peacefully in his sleep last night. Sending love to all of you who shared our musical journey. Look after each other y’hear. ?? pic.twitter.com/4R88rg8Aza
BREAKING | President Hage Geingob, 82 has died. He died on Sunday at 00:04.
Vice President Nangolo Mbumba announced his passing on nbc.
President Geingob was admitted at Lady Pohamba Private Hospital’s Intensive Care Unit following a medical treatment for cancerous cells after… pic.twitter.com/5U8hWhvvrS
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
BREAKING | President Hage Geingob, 82 has died. He died on Sunday at 00:04.
Vice President Nangolo Mbumba announced his passing on nbc.
President Geingob was admitted at Lady Pohamba Private Hospital’s Intensive Care Unit following a medical treatment for cancerous cells after… pic.twitter.com/5U8hWhvvrS
Thank you Kiingi Tuheitia Pootatau Te Wherowhero VII for your service. May you find peace & rest now as you join your ancestors. 😢 pic.twitter.com/y7RGEwn2oD
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány közösen együttműködve Jövőt formáló tudomány címmel tudományos vitadélutánt szervezett az online térben május 12-én.
Az idén már negyedik alkalommal megtartott vitadélután része és egyben előestéje a Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferenciának, amely május 13-án, immáron tizenhatodik alkalommal valósul meg. A konferencia idén 35 előadóval, öt különböző szekcióban várja a tanulni vágyó fiatal tudósokat.
A tudományos vitadélután célja, hogy a kárpátaljai főiskolás és egyetemista hallgatók, azaz a kárpátaljai magyarság jövőjét jelentő értelmiségiek minél szélesebb ismeretekkel rendelkezzenek, és rálátásuk legyen a világban zajló folyamatokra, problémákra, kihívásokra.
Fotó: Facebook/Natália Váradi
A program kezdetén Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítványának irodaigazgatója köszöntötte az online térben egybegyűlteket.
Ezt követően prof. dr. Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora és a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács elnöke tartotta meg köszöntőbeszédét.
„Kutatni kell, kutatni érdemes, és ahol kutatás van, ott a vitának is helye van” – fogalmazott a rektor úr.
Emellett örömét fejezte ki, hogy a jelenlegi megváltozott körülmények között is szép számmal összegyűltek az érdeklődők, és egyáltalán nem érdektelen egy ilyen rendezvény.
A köszöntőbeszédeket követően elkezdődhetett a vita. A vitadélután során négy elismert szakember tartott előadást elsősorban a Zrínyi Ilona Kárpátaljai Magyar Szakkollégium ösztöndíjasai, a XVI. Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencia előadói, főiskolás hallgatók, valamint fiatal kutatók számára.
Fotó: Facebook/Natália Váradi
A Jövőt formáló tudomány elnevezésű vitadélután első előadását prof. dr. Erdődy Gábor (Eötvös Loránd Tudományegyetem) tartotta Batthyány Lajos gróf, az első független és felelős magyar kormány elnöke címmel, melyet prof. dr. Kocsis Károly (Magyar Tudományos Akadémia) Magyarország és a magyarok. Az állam- és etnikai tér viszonya az elmúlt évezredben hazánk területén című előadása követett.
A továbbiakban prof. dr. Kontra Miklós (Károli Gáspár Református Egyetem) Jövőt formáló nyelvi nevelés, valamint prof. dr. Weiszburg Tamás (Országos Tudományos Diákköri Tanács) Szakmai önképzés (TDK) – befektetés a biztosabb jövőbe címmel tartották meg előadásaikat.
A vitadélután előadásaira minden érdeklődő online formában csatlakozhatott a Google Meet felületen.
A programot a Miniszterelnökség családokért felelős tárca nélküli minisztere és a Nemzeti Tehetség Program támogatta.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
Svájci kutatók érdekes felfedezést tettek, ami fontos mérföldkő lehet a hidrogénnel hajtott járművek szempontjából – írja a Euronews.
A hírcsatorna értesülései szerint ugyanis a tudósok rájöttek, hogy ha a banánhéjakat egy erős fényű lámpával kezelik, abból értékes gázok szabadulnak fel. Különösen jelentős az így kinyerhető hidrogén jelentősége, ugyanis a karbonsemlegesség eléréséhez a hidrogéncellás járművek – és más alkalmazások, például épületek fűtése-hűtése – elengedhetetlen lesz.
Az Európai Unió hidrogénnel kapcsolatos előírásai szerint a gázt – bizonyos fenntarthatósági feltételek teljesülése esetén – elő lehet álítani biomasszából, azaz növényi és állati eredetű anyagokból. Ezzel kapcsolatban komoly probléam, hogy a biomassza felhasználása rengeteg szén-dioxid kibocsátásával is jár, például Magyarországon is, ahol a megújuló energiaforrások arányaiba beleszámolják a biomassza felhasználását, ami jelentős részben a fa elégetését jelenti.
A svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) kutatói azonban olyan megoldást találtak , amelynek segítségével gazdaságos és klímasemleges módszerrel lehet előállítani a biomasszából a hidrogént és más melléktermékeket.
„A kutatásunk jelentőségét erősíti a tény, hogy [a gyümölcsök felhasználásával] közvetve a légköri szén-dioxidot használjuk fel” – írta közleményében dr. Bhawna Nagar, az EPFL egyik szakértője. „Ezt pedig egy xenonlámpa segítségével hasznos végtermékekké tudtuk alakítani.”
A biomassza kémiai átalakításának jelenleg két módszere létezik, mindkettőhöz hőre van szükség. Az elsőt pirolízisnek, a másikat gazifikációnak hívják. Előbbinél oxigénhiányos környezetben, 4-800 Celsius fok közötti tartományban bomlasztják a szerves anyagokat, míg az utóbbinál körülbelül 1000 fokon úgynevezett szingázzá – hidrogén, metán, szén-monoxid és szén-dioxid keveréke – alakítják, melléktermékként pedig bioszén (biochar) keletkezik. Mindkét megoldáshoz az óriási hőt és nyomást elviselő bioreaktorokra, illetve viszonylag sok energiára van szükség.
A svájci kutatók által kidolgozott foto-pirolízis során azonban elég egyetlen, pár milliszekundumig tartó villantás egy erős fényű xenonlámpából, amely máris beindítja a biomassza átalakításához szükséges reakciókat. Igaz, előtte a banánhéjakat 100 fokon, 24 órán keresztül szárítják, majd finom porrá őrlik, mielőtt alávetik a xenonlámpás kezelésnek. Az így kapott porból 14,5 milliszekundum fénykezelést követően felszabadul a tiszta hidrogéngáz, melléktermékként pedig ott marad a már említett bioszén.
Egy kilogrammyni szárított biomasszából körülbelül 100 liter hidrogén és 330 gramm bioszén nyerhető ki – mutatott rá dr. Nagar.
A bioszén ráadásul a termőföldbe keverve javítja a talaj minőségét, így az új megoldással az eddigieknél sokkal környezetkímélőbb módon lehet hidrogént előállítani. A módszer nem csak banánhéjjal, hanem kukoricacsutkákkal, kávézaccal vagy kókuszhéjjal is működőképes.
A svájci kutatók célja, hogy az eddig laboratóriumi körülmények között elvégzett kísérleteket megpróbálják ipari léptékben is reprodukálni. Ha ez sikerül, akkor jelentős lépést tettünk a zöld hidrogén felé, különösen, hogy a foto-pirolízishez elméletben akár napenergiát is fel lehet használni.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
Az óceánok oxigénhiányos vize jelenti a legnagyobb veszélyt a tengerekben élő állat- és növényfajokra, ezért az MIT tudóscsapata egy 3D-s atlasz készítésébe kezdett, amellyel előrejelezhetőek az éghajlatváltozás negatív hatásai.
“Széles körben várható, hogy az óceánok az éghajlat melegedésével oxigénhiányosak lesznek. A helyzet azonban bonyolultabb a trópusokon, ahol óriási kiterjedésű oxigéndeprivált zónák vannak. Fontos, hogy részletes térképet készítsünk ezekről a térségekről, hogy legyen összehasonlítási alapunk a jövőbeli változásokhoz” – mondta Jarek Kwiciensko, aki Andrew Babbinnel, az MIT Föld-, Légkör- és Bolygótudományi Tanszékének karrierfejlesztési professzorával együtt fejlesztette ki a szóban forgó atlaszt.
A térkép eddig két hatalmas méretű régiót fed le a Csendes-óceánban, közülük az egyik a dél-amerikai partvidék közelében található és nagyjából 600 ezer köbkilométer víztérfogattal rendelkezik, amivel 240 milliárd olimpiai úszómedencét lehetne megtölteni.
A 3D-s térképet négy évtizednyi óceáni adat összegzésével, vagyis mintegy 15 millió mérés felhasználásával készítették el.
A vizsgálatok két fő okból fontosak. Elsősorban lehetővé teszik, hogy átláthatóvá váljanak a főbb halászati és tengeri ökoszisztémák közötti határok, ezáltal elősegíthetik a természetvédelmi erőfeszítések implementálását, másrészt kiderülhet, pontosan milyen koncentrációban van jelen a dinitrogén-oxid, ami erős üvegházhatású gáznak minősül.
Az új atlasz és a létrehozására szolgáló technika remélhetőleg további térképeket fog eredményezni a világ más, szintén oxigéndepriváció által fenyegetett részeiről, így részletes betekintést nyerhetnek a klímakutatók ezen érzékeny területek éghajlatának változásába.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.