Az EU Belügyi Tanácsának luxemburgi, június 4-i ülésén folytatott megbeszélés eredményei szerint a résztvevők többsége támogatta az ukránok ideiglenes védelmének meghosszabbításának szükségességét az Európai Unióban 2027 márciusa után – jelentette be Magnus Brunner, a migrációért felelős európai biztos, tájékoztatott a Jevropejszka Pravda.
Az EU Tanácsának június 4-i ülésének eredményeit követően az EU belügyminiszterei arra a következtetésre jutottak, hogy helyénvaló lenne meghosszabbítani az ukránok ideiglenes védelmét.
„Pontosan egy évvel ezelőtt meghosszabbítottuk az ideiglenes védelmet 2027 márciusáig. Természetesen ma is megvitattuk. És az ötlet az volt…, hogy meg kellene hosszabbítanunk az ideiglenes védelmet” – mondta Brunner.
Elmondta, hogy az Európai Bizottság most meg fogja vitatni ezt a kérdést az ukrán féllel: „fontos számunkra, hogy meghallgassuk az ukránok véleményét, hogy ők mit szeretnének.”
Ugyanilyen fontos, elmondása szerint figyelembe venni azoknak az EU-tagállamoknak a véleményét is, amelyek a legtöbb ukrán állampolgárnak nyújtottak menedéket.
„Az ideiglenes védelem meghosszabbítása kulcsfontosságú, de vannak különböző megközelítések. Az egyik az, hogy kizárjuk a 23 és 60 év közötti férfiakat, a hadköteles korúakat. És ezt szeretnék az ukránok is” – mondta az Európai Bizottság biztosa.
Magnus Brunner elmondta, hogy az elkövetkező hetekben az Európai Bizottság előterjeszti az erre vonatkozó jogalkotási javaslatot az ukránok ideiglenes védelmének meghosszabbítására.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Jelenleg 8 millió ukrán kényszerül arra, hogy külföldön tartózkodjon, de Ukrajna harcolni fog az állampolgáraiért, annak ellenére, hogy nem minden ország érdekelt a hazatérésükben – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a Legfelső Tanácsban tartott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a külügyminiszter elmondta: „Számunkra ez valóban biztonsági kihívássá válik. Egyenesen kijelentjük, hogy megtesszük a szükséges intézkedéseket, kidolgozzuk a szükséges lépéseket az ukránok hazatérésének ösztönzésére vagy megfelelő feltételek megteremtésére. Ez a fő stratégiai cél.”
Szibiha megjegyezte, hogy ehhez meg kell teremteni a feltételeket, elsősorban az ukrajnai biztonsági feltételeket. Hozzátette, hogy ezt a kérdést Kijev partnereivel tárgyalják. „Azt is látjuk, hogy nem minden ország érdeklődik az ukránok visszatérése iránt, figyelembe véve állampolgáraink hozzájárulását a gazdaságuk fejlődéséhez, képzettségük szintjét, alkalmazkodóképességüket ezekben az országokban. Ezért valójában továbbra is harcolnunk kell népünk visszatéréséért” – jegyezte meg.
Az ukrán diplomácia vezetője azt is elmondta, hogy már vannak precedensek, elsősorban Svájcban, ahol egy speciális programot vezettek be a hazatérés ösztönzésére. Bern például az útdíjból származó pénzt különíti el ideiglenes lakbérre a hazájukba való visszatérés után. „Vagyis ez a folyamat elindult. Kommunikálunk mind az európai intézményekkel, mind az egyes fővárosokkal arról, hogyan, beleértve anyagi és pénzügyi támogatást is, támogassuk az ukránok jövőbeli vagy jelenlegi hazatérését” – hangsúlyozta Andrij Szibiha.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Jelenleg 8 millió ukrán kényszerül arra, hogy külföldön tartózkodjon, de Ukrajna harcolni fog az állampolgáraiért, annak ellenére, hogy nem minden ország érdekelt a hazatérésükben – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a Legfelső ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1780087680
[modified] => 1780075186
)
[title] => Ukrajna küzdeni fog a külföldön lévő 8 millió ukrán hazatéréséért – Szibiha
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=285407&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 285407
[uk] => 285410
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 282081
[image] => Array
(
[id] => 282081
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg
[original_lng] => 84288
[original_w] => 1140
[original_h] => 713
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-300x188.jpg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-768x480.jpg
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-1024x640.jpg
[width] => 1024
[height] => 640
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 713
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 713
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 713
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1780065183:3
[_thumbnail_id] => 282081
[_edit_last] => 5
[views_count] => 704
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Egyre drasztikusabb szigorításokkal néznek szembe az Európai Unióban menedéket kereső ukrán állampolgárok, miközben egyes tagállamok csökkentik a szociális juttatásokat és a lakhatási támogatásokat. A jogszabályi változások miatt sokan kényszerülhetnek visszatérni Ukrajnába, ahol súlyos létszámhiánnyal küzd a hadsereg.
Az Európai Unió tagállmaiban egyre gyakrabban vizsgálják felül az ukrán háborús menekültek tartózkodási feltételeit és szigorítják a letelepedési szabályokat. Emiatt az ukrán állampolgárok egy része elveszítheti az ideiglenes védelemi státuszát és hazatérésre kényszerülhet – írja a znaj.ua.
Egy interjúban Ukrajna Állami Migrációs Szolgálatának (DMS) vezetője, Natalija Naumenko kifejtette, hogy Írország például megszünteti a menekültek számára biztosított kedvezményes lakhatást, néhány ország csökkenti a szociális juttatásokat, míg egyes tagállamok már nem fogadnak be új védelmi státuszra vonatkozó kérelmeket. Naumenko elmagyarázta, hogy az EU országai egyeztetik döntéseiket annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy az ukrán menekültek egyik tagállamból egy másikba költöznek a korlátozások bevezetése után. Például ha valaki már ideiglenes védelemben részesült Németországban, Csehország megtagadhatja számára ugyanennek a státusznak az újbóli kiadását.
Elmondása szerint az európai országok így próbálják helyben tartani az ukránokat ott, ahol először menedéket kaptak.
A DMS vezetője arról is beszámolt, hogy nőtt az európai országok részéről érkező megkeresések száma az ukrán menekültek visszaküldésére vonatkozóan. A legtöbb ilyen kérelem Lengyelországból, Csehországból és Németországból érkezik.
Elsősorban olyan ukrán állampolgárokat érint a visszafogadási eljárás, akik megsértették a bevándorlási jogszabályokat, illegálisan lépték át a határt, vagy elveszítették az EU területére vonatkozó tartózkodási engedélyüket. Álláspontja szerint az EU-s munkaerőpiacnak megvannak a maga korlátai, ezért a tagállamok az ukrán állampolgárok tartózkodási szabályait a jövőben tovább szigoríthatják.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A cseh belügyminisztérium jelentősen módosítaná az Ukrajnából érkező menekültek ideiglenes védelmére és humanitárius segítségnyújtására vonatkozó szabályokat – jelentette a Ceské Noviny cseh portál.
A közzétett adatok szerint mostantól az ukránoknak ahhoz, hogy pénzügyi támogatást kapjanak, igazolniuk kell „tevékenységüket”. A menekülteknek hivatalosan alkalmazásban kell állniuk, vállalkozást kell működtetniük, vagy regisztrálniuk kell a Munkaügyi Hivatalnál.
Ezenkívül az ukránoknak havonta legalább 16 napot kell a Cseh Köztársaságban tartózkodniuk, amelyért pénzügyi támogatásra jogosultak. Az új pénzügyi korlátozások azonban nem érintik a kiszolgáltatott kategóriákat – a gyermekeket, a diákokat és a nyugdíjasokat.
A rendelkezésre álló adatok szerint a kötelező 16 napos Csehországban való tartózkodás követelményét a cseh humanitárius ellátásokkal való visszaélések megakadályozása érdekében vezetik be.
Az újítások a Cseh Köztársaságban élő ukránok életének számos más területét is érinteni fogják. Különösen az ideiglenes védelmet automatikusan visszavonják bírósági kilakoltatás esetén, vagy ha valaki 30 napnál hosszabb időre elhagyja a schengeni övezetet.
Továbbá arról számoltak be, hogy az állam ingyenes egészségbiztosítását csak azok kapják meg, akiknek egyértelműen megállapított, meghatározott mértékű önellátási korlátozásaik vannak.
Továbbá a Belügyminisztérium leállítja a cseh úti okmányok és külföldi útlevelek kiadását a menekülteknek.
A járművezetőkre vonatkozó szabályok is változnak: kötelezettséget vezetnek be az ukrán rendszámú autók tulajdonosai számára. Kötelesek lesznek járműveiket bejegyezni a cseh járműnyilvántartásba.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az orosz–ukrán háború lezárása után is ukrán menekültek milliói maradhatnak hosszú távon Európában – derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) jelentéséből, melyet a Sztrana szemlézett.
A szervezet a jelentésben három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az orosz–ukrán háború alakulására 2029 végéig:
a harcok folytatódását,
egy „törékeny békét engedményekkel”, valamint
Ukrajna győzelmét.
A „törékeny béke” forgatókönyve szerint a harcok ugyan véget érnek, de Oroszország megtartja az elfoglalt területek feletti ellenőrzést, miközben az Európai Unióban biztosított ideiglenes védelem 2027 márciusában lejár.
Az UNHCR becslése alapján ebben az esetben mintegy 2,9 millió ukrán maradna Európában, ami a jelenlegi menekültek 56 százaléka.
A jelentés szerint, ha a háború folytatódik, az ukrán menekültek 99 százaléka továbbra is Európában maradna. Még egy ukrán győzelem esetén is körülbelül 1,67 millió ember maradhat külföldön, ami a jelenlegi létszám nagyjából egyharmada. A legtöbb ukrán várhatóan Németországban maradna, ahol közel 789 ezer ember élhet hosszabb távon is. Lengyelországban több mint 530 ezer ukrán maradhat.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az ENSZ szerint sok ukrán már beilleszkedett az európai életbe: a gyerekek helyi iskolákba járnak, a családtagok dolgoznak, és sokan nem látják a gyors hazatérés feltételeit.
Marina Tverdostup, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (wiiw) kutatója is kiemelte, hogy az Eurostat-alapú elemzések azt mutatják, hogy a munkaképes korú ukránok körében a foglalkoztatási ráta lényegesen magasabb, mint az elmúlt években az EU-ba érkezett más menekültcsoportok körében. Az ENSZ jelentése azonban arra is kitér, hogy az Európában dolgozó ukránok közel 60 százaléka nem a végzettségének megfelelő munkát végez, ráadásul átlagosan mintegy 40 százalékkal alacsonyabb jövedelmet kap, mint a helyi lakosok. Az UNHCR figyelmeztette Brüsszelt, hogy az ideiglenes védelem 2027-es hirtelen megszüntetése káoszt okozhat, túlterhelheti a menekültügyi rendszereket, és újabb migrációs hullámot indíthat el Európán belül.
A szervezet ezért azt javasolja, hogy az uniós országok hosszú távú megoldásokat dolgozzanak ki az ukránok tartózkodásának rendezésére, például egyszerűsített tartózkodási engedélyekkel és új védelmi formákkal.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az Európai Unió valószínűleg újabb egy évvel – 2028 márciusáig – meghosszabbítja az ukránok ideiglenes védelmét, jelentette ki Ylva Johansson, az EU ukránokért felelős különmegbízottja a DW-nek adott interjújában.
Elmondása szerint jelenleg az EU tagállamai között folynak a tárgyalások az ukránok jövőbeni ideiglenes védelmének közös megközelítéséről.
„Véleményem szerint úgy tűnik, hogy eljutunk az ideiglenes védelem meghosszabbításához, talán kisebb kiigazításokkal, de alapvetően még egy évre” – mondta Johansson.
Megjegyezte, hogy a döntés oka az, hogy a háború folyamatban van, és a közeljövőben nem várható békemegállapodás vagy akár állandó tűzszünet Ukrajna és Oroszország között.
Ennek ellenére hangsúlyozta, hogy azoknak az ukránoknak, akik több éve az EU-országokban élnek, fokozatosan át kell térniük az ideiglenes védelmi rendszerről a tartózkodás más jogszerű alapjaira.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az Európai Unió országaiban a ideiglenes védelem alatt álló ukrán állampolgárok száma csökkenő tendenciát mutat. Márciusban közel 68 980 fővel lett kevesebb az érintettek száma – derül ki az Eurostat hivatalos adataiból.
A statisztikák szerint 2026 márciusában összesen 4,33 millió ukrán rendelkezett ideiglenes védelemmel az EU-ban, ami 1,6%-os csökkenést jelent az előző hónaphoz képest.
A legnagyobb visszaesést Olaszországban regisztrálták, ahol több mint 30 ezerrel csökkent a védelmi státusszal rendelkezők száma. A jelenséget részben adminisztratív okokkal magyarázzák, mivel sokaknál lejártak az éves tartózkodási engedélyek.
Jelentős csökkenést mutatott Csehország (-19,8 ezer fő) és Finnország (-8 ezer fő) is. Ugyanakkor 14 uniós tagállamban növekedést is mértek: Németországban például mintegy 7,5 ezerrel, Spanyolországban 2 665-tel, Romániában pedig 2 125-tel nőtt az ukránok száma.
A szakértők szerint a változások mögött egyrészt az EU-n belüli vándorlás áll, amikor a menekültek jobb feltételeket keresve egyik országból a másikba költöznek, másrészt továbbra is érkeznek újabb ukrán állampolgárok az unió területére.
Összességében a legtöbb ukrán továbbra is Németországban tartózkodik, amely az összes érintett közel egyharmadát fogadja. A második helyen Lengyelország áll.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az ír kormány több ezer ukrán menekült ingyenes szállodai elhelyezését számolná fel a következő hónapokban, amivel az önálló lakhatás felé terelné őket. Írország a magánbefogadók támogatását is fokozatosan kivezeti, ami tovább nehezítheti az ukrán menekültek helyzetét az amúgy is feszes ír lakáspiacon.
Írországban több ezer ukrán menekült válhat hajléktalanná az ősztől, amikor is az ország nagymértékben leépíti az ingyenes szállodai elhelyezési programját – írja az RBC-Ukraine.
Az ír kormány megváltoztatja a segélyezéshez való hozzáállását. „Az állam felhagy a sürgősségi szállásrendszerrel. Mostantól a menekülteket arra ösztönzik majd, hogy önállóan éljenek” – mondta Colm Brophy, az ír bevándorlásért felelős államminiszter. A kormány meg akarja szüntetni a „kétszintű rendszert”, ahol egyesek hosszú távú lakhatást kapnak, mások nem.
„Olyan helyzetre törekszünk, ahol minden területen az egyenlőség és a méltányosság érvényesül, ami azt jelenti, hogy a lakhatáshoz való hozzáférést ugyanolyan feltételekkel kapják meg az ukrán menekültek, mint azok, akik Írországban dolgoznak és élnek, és szintén lakhatást keresnek” – magyarázta Brophy.
A folyamat augusztusban kezdődik és fél éven át tart. A kilakoltatás előtt 3 hónappal mindenki hivatalos levelet kap.
Ennek keretében mintegy 16 000 embert érint a kilakoltatás. Ők azok, akik jelenleg szállodákban és más kereskedelmi ingatlanokban élnek.
Fontos kitétel, hogy a védelem továbbra is megmarad a kiszolgáltatott egyének számára. Azok, akiknek különleges akadályaik vannak az önálló életvitelben, számíthatnak a támogatásra.
Nemcsak a szállodákban, de a magánszállásokon is csökkentik az ukrán menekültek támogatását
A kormány azt tervezi, hogy fokozatosan megszünteti az ukrán állampolgárokat otthonukban fogadó írek támogatását.
Jelenleg az ilyen háztartások havi 600 eurót kapnak. Ez az összeg fokozatosan csökken majd a következő hónapokban, 2027 márciusára pedig a kifizetések teljesen megszűnnek. Ez egybeesik az ideiglenes védelem megszűnésével az EU-ban.
Az ír ingatlanpiac szoros és a bérleti díj is magas. Kevés a hirdetés, de a minisztérium továbbra is optimista. Brophy példának hozta fel, hogy tavaly az ukránok 50 százaléka maga talált lakást.
Általánosságban elmondható, hogy az uniós országok fokozatosan csökkentik az ukrán menekülteknek nyújtott szociális segélyeket, és szigorítják azok igénybevételének feltételeit. Csökkennek a kifizetések, korlátozzák a juttatásokhoz való hozzáférést, és a támogatásokat egyre inkább a foglalkoztatáshoz kötik.
Az ukrán háború visszafordíthatatlan változásokat indított el az öreg kontinensen, de az 1,6 millió, főleg afrikai bevándorlót befogadó Portugáliában is komoly problémák mutatkoznak.
Európa, az EU demográfiája, lakossági összetétele és formája erősen megváltozott az ukrán háború következményeképp. A berlini Rockwool Alapítvány tanulmánya kimutatta, tavaly 64 millió ember (egy közepes nagyságú állam teljes lakossága) mondhatta el, hogy ugyan az EU polgára, mégis a gazdasági – politikai övezeten kívül született.
Ezek soraiban természetesen benne vannak azon családok leszármazottai, akiknek szülőképes tagjai az USA-ban hozták világra gyermekeiket, hogy azok amerikai állampolgárságot kapjanak. Donald Trump amerikai elnök – sikertelenül – megkísérelte bevándorlásellenes lépései sorában ennek az ősi jognak az eltörlését.
Spanyolország és Németország a rekorderek
Tavaly a bevándorlás üteme erős maradt. Mint az Rfberlin.com honlapja megállapítja, az elmúlt esztendőben az (ily módon való) európai (EU) lakossággyarapodás elérte a 2,1 millió főt.
Ez erős növekedést jelez, bár annak üteme csökkenőben van a 2023–2024 évek rekordja (évi 2,6 millió plusz lakos) mögött.
Az európai rekorder tavaly Spanyolország volt, ide áramlott be a bevándorlók közel egyharmada.
Abszolút értelemben Németország vitte el a pálmát, írják a tanulmány szerzői, Tommaso Frattini és Camilla Piovesan. Frattini vezető kutatója és publikáló személyisége a berlini szervezetnek. Frattini a milánói egyetem gazdasági professzora és Londonban szerzett PHD-fokozatot.
Spanyolország, a másik rekorder és Németország végeztek tavaly előtt is az első helyen Európában.
A különböző okokból befogadott menekültek abszolút számát illetően magasan Németországé az elsőbbség, míg a lakosságban a menekültek száma százalékarányosan a legmagasabb Cipruson. A migránsok által benyújtott legtöbb menedékkérő folyamodványt
Spanyolország,
Olaszország,
Németország és
Franciaország hatóságai dolgozták fel.
Ukrán háború: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el
Európára, Ukrajnára drámai hatást gyakorolt, hogy Oroszország 2022-es támadása – az EU egyesített kutatóközpontjának (JRC) legújabb tanulmánya. Az elemzés legdrámaibb megállapítása: Ukrajna népességcsökkenése, amely még az 2022-ben kirobbant „nagy” háború előtt is megfigyelhető volt a harci cselekmények hatására felgyorsult és visszafordíthatatlan népességcsökkenési folyamatokat indított el.
A „visszafordíthatatlan”, egészében véve negatív jelző használata különösen meglepő az Ukrajnával szemben feltűnő jóindulatot mutató EU egyik kutatóintézete esetében. Ez a megállapítás tulajdonképpen kétségbe vonja az EU egész jövőbeni, Ukrajnát az európai államok közösségébe gazdaságilag-politikailag-katonailag integráló politikájának alapját, az újjáépítés, Ukrajna felemelkedése megalapozottságát.
Ismeretes, hogy a 2022-es háború kitörésekor már Ukrajna Európa legszegényebb állama volt.
Mint a JRC egy még 2023-ból datált elemzése megállapítja, az évben a közösség lakosságának 79 százaléka elfogadta a véleményt, amely üdvözli az ukrán menekültek befogadását. Nagyon valószínű, hogy 2023 óta ez az elfogadottsági szint – már ha akkoriban valóban ennyi volt – lényegesen csökkent. Az ukrán menekültek Európa legtöbb befogadó államában vesztettek népszerűségükből.
A kétségek már csak azért is erősek, mert Ukrajna térségében lévő, vagy a vele határos államok döntő többségében ez a „jóváhagyás” a lakosság körében – még a kétséget kizáróan a kijevi hatalmi centrummal jóindulatú felmérés esetén is – alig haladja meg az 50 százalékot (példa rá Csehország és Szlovákia).
A migránsok „szabadtéri börtöne”
Az átlagnál jóval alacsonyabb a jóváhagyás mértéke Németországban, Ausztriában, Szlovéniában és Bulgáriában. Az átlagnál magasabb az elfogadottság a portugáloknál (messze vannak, nem érzékelik a problémát és Portugália nem a magas szociális támogatottságú országokhoz sorolt, így nem célországa az ukrajnai menekülteknek) és a skandinávoknál, dánoknál svédeknél, finneknél.
Ennek ellenére a Magyarország nagyságú, lakosságú ibériai államban az 1,6 millió főként afrikai migráns komoly problémát teremt.
Külföldi megfigyelők az országot „a migránsok szabadtéri börtönének” nevezik.
Tavalyelőtt az ország, amely korábban híres volt „liberális” bevándorlási politikájáról, kemény immigrációs korlátozásokat vezetett be.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán háború visszafordíthatatlan változásokat indított el az öreg kontinensen, de az 1,6 millió, főleg afrikai bevándorlót befogadó Portugáliában is komoly problémák mutatkoznak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1777283400
[modified] => 1777238301
)
[title] => EU lakossági összetétele és formája erősen megváltozott az ukrán háború miatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=281385&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 281385
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 281386
[image] => Array
(
[id] => 281386
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio.jpg
[original_lng] => 65558
[original_w] => 1024
[original_h] => 681
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1777227501:12
[_thumbnail_id] => 281386
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 564
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 40765255000
[_oembed_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] =>
[_oembed_time_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] => 1777272609
[_oembed_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] =>
[_oembed_time_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] => 1779375362
[_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
