A Finn Migrációs Szolgálat bejelentette, hogy idén 18 menedékkérők befogadóállomását zárja be – közölte a Jevropejszka Pravda az Yle-re hivatkozva. További nyolc központot 2026 februárjában zárnak be.
Oka a menedékkérők számának jelentős csökkenése. Tavaly 45 százalékkal kevesebb menedékkérelmet nyújtottak be, mint 2023-ban. Csökkent például az Ukrajnából érkezők száma is.
A jövőben bezáró központokban élő mintegy 2200 embernek van lehetősége tartózkodási engedélyt kérni Finnországban.
A finn kormány azt kérte a parlamenttől, hogy 2026 végéig hosszabbítsa meg azt a törvényt, amely lehetővé teszi az Oroszországgal közös, lezárt keleti határszakaszt átlépő migránsok menedékkérelmének elutasítását és azok hazaküldését.
Németország azt javasolta, hogy töröljék el az ukrán menekültek juttatásait. Az indítványt a CDU (Kereszténydemokrata Unió) / CSU (Keresztényszociális Unió) és a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) frakciói terjesztették elő.
„Sok politikus abban reménykedik, hogy ha a jövőben az ukránok nem kapnak állampolgári jövedelmet, akkor ezzel pénzt takaríthatnak meg a szociális költségvetésben, több menekült fog munkát keresni, és néhányan akár vissza is térhetnek hazájukba” – írja a Focus.
Megjegyzik, hogy egy ilyen döntés az ukránok és a más országokból érkező menekültek közötti egyenlőtlenséget is megszünteti. Jelenleg az ukrán állampolgárok azonnal részesülnek ellátásban, míg másoknak először át kell esniük a menekültügyi eljáráson.
A Bild többek között arról számol be, hogy az SPD hajlandó lehet a kompromisszumra a kérdésben. Sok politikus abban reménykedik, hogy ha a jövőben az ukránok nem rendelkeznek állampolgári jövedelemmel, megtakarításokat lehetne elérni a szociális költségvetésben, több menekült keresne munkát, és néhányan visszatérhetnek hazájukba. Emellett felszámolnák az ukrán menekültek és más menedékkérők között meglévő kétosztályos társadalmat.
Most két lehetőség kínálkozik: a jövőbeli kormány, valószínűsíthetően Friedrich Merz kancellár vezetésével, szorgalmazza az EU-t, hogy az irányelv 2026-ban lejárjon. Ettől kezdve az újonnan érkező ukránoknak menedékjogi eljáráson kell átesnie, ezért nem lennének jogosultak közvetlenül állampolgári járadékra. Ez azonban nem lenne gyors megoldás.
A másik alternatívaként az új kormány úgy módosíthatja a törvényeket, hogy az uniós irányelvet betartsák, de az ukránoktól továbbra is megvonhatják az állampolgári járadékot. Ez azonban nem lehetséges pótlás nélkül – a menekültek ekkor az úgynevezett menedékkérők ellátási törvényébe kerülnének. Ez magával hoz néhány buktatót, amelyet a CDU/CSU és az SPD tárgyalóinak figyelembe kell venniük – írja a Focus.
A külföldön tartózkodó 18 és 60 év közötti hadköteles férfiak távolról is katonai nyilvántartásba vétethetik magukat – közölte kedden Irina Verescsuk, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője a Facebook-oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Verescsuk jelezte:
„Ma tárcaközi munkaértekezletet tartottam állampolgáraink külföldi katonai nyilvántartásba vételének kérdéseiről.”
Az elnöki hivatalvezető-helyettes szavai szerint a megbeszélésen megállapodtak arról, hogy a Védelmi Minisztérium egy héten belül benyújt egy határozattervezetet, amely szerint a 18-60 év közötti, külföldön tartózkodó állampolgárok a területi toborzási és szociális támogatási központok (TCK) felkeresése nélkül bejegyeztethetik magukat a katonai nyilvántartásba. Ez jelenleg a 18 és 25 év közötti állampolgárok számára engedélyezett – tette hozzá.
Az előző hónaphoz képest januárban több mint 25 ezerrel emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszhoz folyamodtak az Európai Unió valamely tagországában, számuk a vizsgált hónap végén meghaladta a 4 millió 285 ezret – derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat hétfőn közreadott jelentéséből.
A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak – közölte a hivatal.
A jelentés szerint január végén 4 285 610 menedékes státusszal rendelkező ukrajnai állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában, 25 530-cal (0,6 százalékkal) többen, mint december végén.
Az átmeneti védelmet biztosító legtöbb jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig – a tagállamoktól beérkezett adatok szerint – Németország (1 170 250), Lengyelország (993 015) és Csehország (394 985) biztosította.
A december végi adatokhoz képest januárban a kedvezményezettek száma a legtöbb uniós országban növekedett. Legnagyobb mértékben Németországban (8800; 0,8 százalék), Csehországban (6360; 1,6 százalék) és Spanyolországban (3050; 1,3 százalék). Az átmeneti védelem alatt álló ukrajnaiak száma csak Dániában (-2245; -6,1 százalék), Franciaországban (-660; -1 százalék), Ausztriában (-420; -0,5 százalék) és Litvániában (-155; -0,3 százalék) csökkent.
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva január végén Csehországban (36,2), Lengyelországban (27,1) és Észtországban (26) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,5 volt. A kedvezményezettek 44,8 százalékát felnőtt nők, 31,8 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 23,4 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.
A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 39 325 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára, a vizsgált hónap, január folyamán pedig 160-at.
[type] => post
[excerpt] => Az előző hónaphoz képest januárban több mint 25 ezerrel emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszhoz folyamodtak az Európai Unió valamely tagországában, számuk a vizsgált hónap végén meghaladta a 4 mill...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741811700
[modified] => 1741799372
)
[title] => Az Eurostat szerint 4,3 millió ukrajnai van, aki az EU-ban kötött ki
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=234977&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 234977
[uk] => 234950
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 234951
[image] => Array
(
[id] => 234951
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1741679442-1841-large.webp
[original_lng] => 61078
[original_w] => 1200
[original_h] => 588
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1741679442-1841-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1741679442-1841-large-300x147.webp
[width] => 300
[height] => 147
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1741679442-1841-large-768x376.webp
[width] => 768
[height] => 376
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1741679442-1841-large-1024x502.webp
[width] => 1024
[height] => 502
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1741679442-1841-large.webp
[width] => 1200
[height] => 588
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1741679442-1841-large.webp
[width] => 1200
[height] => 588
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1741679442-1841-large.webp
[width] => 1200
[height] => 588
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1741792174:5
[_thumbnail_id] => 234951
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1084
[_oembed_e61f908011152ccc8c03d2ef95d3e18d] =>
[_oembed_time_e61f908011152ccc8c03d2ef95d3e18d] => 1742401276
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 83884
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1072
[1] => 1750698
[2] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => menekült státusz
[2] => ukrán menekültek
)
)
[4] => Array
(
[id] => 234876
[content] =>
Ukrajna csaknem 40 milliárd euró külföldi pénzügyi támogatást kapott költségvetésének támogatására 2024-ben. Ezt az adatot a kijevi pénzügyminisztérium közölte az év utolsó előtti napján. A támogatás mintegy 30 százalékát támogatásként, a többit kedvezményes kölcsönként nyújtották – írta a Die Welt.
„2024-ben minden kiemelt szociális és humanitárius kiadást fedezni tudtunk” – mondta Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter. Idetartoztak a nyugdíjak, a közalkalmazottak fizetése, valamint az oktatásra, egészségügyi és szociális szolgáltatásokra fordított kiadások.
Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés uniós alapjog, de sok jogot már most is kiterjesztettek az ukrán lakosságra. A jelen szabályok szerint az Ukrajnából érkező személyeknek széles körű hozzáférést kell biztosítani a táppénzhez, és csatlakozniuk kell a fogadó tagállam közegészségügyi rendszeréhez. Az ukrán egészségügyi dolgozók kulcsszerepet játszhatnak az új igények kielégítésében, ha képesítésüket gyorsan elismerik – írja az Európai Unió hivatalos honlapja. Az eljárás jelenleg az, hogy az ukrán menekültek amint regisztrálnak:
megkapják az ideiglenes tartózkodási engedélyt,
a fogadó tagállam hozzáférést biztosít az egészségügyi rendszeréhez,
azonnal kiválthatják az Európai Egészségbiztosítási Kártyát.
A sürgős rászorulók speciális kórházi kezelésének és ellátásának biztosítása érdekében a bizottság létrehozott egy úgynevezett szolidaritási mechanizmust, ennek keretében már 10 000 ágyat bocsátottak rendelkezésre. A ritka és összetett betegségek 24 európai referenciahálózata egységesen támogatja az összes ukrán beteget. Az ERN-ek a ritka/nagyon ritka betegségek diagnosztizálására és kezelésére specializálódtak az orvostudomány szinte minden területén, beleértve a ritka rákot is.
A nemzetközi közösség – beleértve az ENSZ égisze alatt működő több mint 600 szervezet együttes tevékenység is – minden humanitárius segítséget megadott az ukrán lakosságnak a háborús évek alatt. De António Guterres ENSZ-főtitkár is azt hangsúlyozta minden megszólalásában, hogy sürgősen szükség van a béke megkötésére.
Jelenleg nincs döntés az Egyesült Államokban tartózkodó ukrán menekültek ideiglenes jogállásának visszavonásáról, a Reuters brit hírügynökség információi hamisak – jelentette ki csütörtökön Caroline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára az X közösségi oldalon.
A jelentés szerint Leavitt elmondta: „Ez egy újabb álhír a Reuterstől, névtelen forrásokon alapul, akiknek fogalmuk sincs, miről beszélnek.” Szerinte valójában még nem született döntés az ukránok ideiglenes jogállásának eltörléséről.
Ma a Reuters brit hírügynökség arról számolt be, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya azt tervezi, hogy visszavonja a háború elől Amerikába menekült mintegy 240 ezer ukrán jogi státuszát. Ez potenciálisan a deportálásukhoz vezethet.
Donald Trump amerikai elnök kormánya azt tervezi, hogy megvonj a háború elől az Egyesült Államokba menekült mintegy 240 ezer ukrán ideiglenes jogi státuszát, ami potenciálisan a deportálásukhoz vezethet – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a brit hírszolgálat arról tájékoztatott, hogy egy ilyen lépést már áprilisban megtehet az Egyesült Államok. Az ukránok védelmének a megszüntetése azonban már azelőtt elkezdődött, hogy Donald Trump amerikai elnök a múlt héten összetűzésbe került Volodimir Zelenszkij elnökkel.
Források szerint ez része a Trump-kormányzat azon törekvésének, hogy megfosszanak több mint 1,8 millió migránst a jogállásától, akik a Biden-kormány idején kezdeményezett ideiglenes humanitárius programok keretében léphettek be az Egyesült Államokba.
Az amerikai belbiztonsági minisztérium szóvivője, Tricia McLaughlin elmondta, hogy a hivatalnak egyelőre nincsenek bejelentenivalója. A Fehér Ház és az ukrán nagykövetség nem válaszolt a Reuters kommentárkérésére. A minisztérium belső levelezése szerint azonban a migránsok gyorsított kitoloncolási eljárással nézhetnek szembe.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök kormánya azt tervezi, hogy megvonj a háború elől az Egyesült Államokba menekült mintegy 240 ezer ukrán ideiglenes jogi státuszát, ami potenciálisan a deportálásukhoz vezethet.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1741272120
[modified] => 1741271869
)
[title] => Trump azt tervezi, hogy megvonja a háború elől az USA-ba menekült ukránok jogi státuszát, deportálhatják őket – Reuters
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=234467&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 234467
[uk] => 234473
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 180981
[image] => Array
(
[id] => 180981
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ukran-menekultek-1.jpg
[original_lng] => 50697
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ukran-menekultek-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ukran-menekultek-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1741265543:3
[_thumbnail_id] => 180981
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1604
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 83882
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 98262
[1] => 574946
[2] => 82890
[3] => 1227
)
[tags_name] => Array
(
[0] => deportálás
[1] => ideiglenes védelem
[2] => ukrán menekültek
[3] => USA
)
)
[7] => Array
(
[id] => 234445
[content] =>
Az ukrajnai háború eszkalálódásának veszélye és az Egyesült Államok katonai támogatásának megszűnése arra készteti az Európai Unió országait, hogy felkészüljenek az ukrán menekültek újabb tömeges beáramlására – számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál aPolitico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint az európai országok az ukrán menekültek számának esetleges jelentős növekedésére készülnek, ha az ukrajnai háború eszkalálódik, és leállítják az amerikai segélyeket. „Ha Putyin tovább eszkalálja ezt a háborút, és megszűnik az amerikai támogatás, és ha ez a menekültáradat növekedéséhez vezet, akkor az Ukrajnából érkező menekültek kötelező elosztására lesz szükség az Európai Unióban egy igazságos mechanizmus szerint” – mondta el Nancy Faeser német belügyminiszter.
Ugyanakkor a német tárcavezető megjegyezte, hogy jelenleg nem számít újabb nagy menekültáradatra, és ez „csak egy forgatókönyv”, amelyet a minisztereknek meg kell vitatniuk. „Németország támogatni fogja Ukrajnát mindaddig, amíg Putyin szörnyű támadása folytatódik” – hangsúlyozta.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter egy új menekülthullám lehetőségét kommentálva kijelentette, hogy országa már „hozzájárult”, és most a már ott élők integrációjára fog összpontosítani. „Egy főre vetítve Ausztria nyilvánvalóan több menekültet befogadott, mint sok más ország” – mondta el Karner újságíróknak.
Tavaly decemberben az Eurostat adatai szerint több mint 4,3 millió ukrán állt ideiglenes védelem alatt az európai országokban. A legtöbb menekültet Németország, Lengyelország és Csehország fogadta be.
Február 24-én harmadik évfordulójához érkezett az orosz–ukrán háború. A fegyveres összecsapások miatt emberek milliói kényszerültek arra, hogy elhagyják az otthonukat. Magyarország a háború kezdete óta humanitárius eszközökkel segíti Ukrajnát és az ukrán menekülteket.
A Miniszterelnökségi Sajtóiroda a hirado.hu kérdésére ismertette, hogy a háború kitörése óta 1,4 millió ukrán menekült érkezett Magyarországra. A rászorulók 700 ezer alkalommal igényeltek segítséget a magyar hatóságoktól és a karitatív szervezetektől, közülük pedig 50 ezren igényeltek menedékes státuszt.
„A Magyarországon tartózkodó menekülők száma azonban ennél magasabb. A biometrikus úti okmányokkal rendelkező ukrán állampolgárok vízummentesen tartózkodhatnak az országban menedékes státusz megigénylése nélkül is” – tájékoztatott a magyar Miniszterelnökségi Sajtóiroda.
Hozzátették, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanása óta Magyarország erején felül teljesít mind az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítség, mind az ukrán menekültek ellátása és elszállásolása terén. Példaként említették, hogy a háború kitörése óta „Magyarország már több mint száz milliárd forintot fordított „ Ukrajnára és az onnan érkezők megsegítésére.
Ingyenes egészségügyi ellátás, utazás és oktatás
Az Európai Unióban 2001-ben fogadták el az átmeneti védelemről szóló irányelvet, miután a Nyugat-Balkánon zajló fegyveres konfliktusok miatt Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is sokaknak kellett elhagyniuk az otthonukat. Az átmeneti védelem, vagy „menedékes státusz” – ahogyan a neve is mutatja – nem egyezik meg a menekültstátusszal. A menedékes státusznak határideje van, amelynek lejáratát 2026. március 4-ig hosszabbította meg az Európai Unió Tanácsa. Az átmeneti védelmet automatikusan megítélik, de a jogosultaknak tartózkodási engedély iránti kérelmet kell benyújtaniuk abban az uniós országban, ahol tartózkodni szeretnének.
A státuszt igénylők tartózkodási és lakhatási, munkavállalási, valamint a szociális és orvosi ellátás igénybevételének jogával is élhetnek.
Magyarországon a menekültek többek között szállást, ételt, ruházatot, egészségügyi ellátást, munkahelyet, oktatást, és ingyenes utazási lehetőséget is kapnak.
A családoknak üdülést, míg az ukrán sportolóknak felkészülési helyszínt is biztosítottak. Ezen kívül az energetikai területen, az áramszállítás formájában is segítséget kapott Ukrajna.
A magyar állam egy jól szervezett rendszer keretében folyamatosan biztosítja az Ukrajnából érkezettek szükség szerinti ellátását. „A menedékesek számára az elmúlt három évben több tucat szolgáltatást biztosítunk, például gyorsellátást nyújtunk a határon, Segítségpontokon Záhonyban és Beregsurányban. Az orosz–ukrán háború elől menekülő személyek megigényelhetik a menedékes státuszt, ingyenes egészségügyi ellátásban részesülnek, valamint gyermekeik ingyenesen járhatnak oktatási intézményeinkbe. Emellett egyes szociális juttatásokra is jogosultak – például létfenntartási támogatás –, engedélymentesen dolgozhatnak. Az érintettek további támogatási eszközökhöz is hozzáférhetnek, beleértve a 25 év alattiak SZJA mentességét, a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjat, valamint a szálláshoz jutás eszközei is elérhetők” – részletezték.
Hozzátették, hogy a magyar köznevelésben résztvevő ukrán gyermekek további, heti 5 órányi egyéni felkészítésben is részesülhetnek, ideértve a magyar nyelvtanulást, tantárgyi felzárkóztatást, amelynek költségét a magyar állam fedezi. Mindemellett Magyarország ingyenes gyermekétkeztetést biztosít a menekülő családoknak. A „Students at Risk” ösztöndíjprogram keretében az ukrajnai egyetemisták a magyar egyetemeken is folytathatják tanulmányaikat.
A karitatív szervezetek is milliárdos támogatást nyújtanak
A menekültek fogadásában és ellátásában hat karitatív szervezet is részt vesz, valamint a települési önkormányzatok is segédkeznek. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára korábbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a segítő munkából hatalmas mértékben vették ki a részüket a karitatív szervezetek, amelyek 5500 tonna élelmiszert, ruházatot és gyógyászati segédeszközt szállítottak át Ukrajnába mintegy 13 milliárd forint értékben.
A Baptista Szeretetszolgálat arról tájékoztatott, hogy az ukrajnai háború első napjától kezdve megfeszített erővel dolgoznak a Magyarországra érkező ukrajnai menekültek ellátásán. Szükség esetén a nemzetközi szervezetekkel és a Karitatív Tanács tagjaival, a legnagyobb magyarországi segélyszervezetekkel is szorosan együttműködnek.
„A Baptista Szeretetszolgálat a háború három évvel ezelőtti kitörése óta magyarországi magánszemélyek és cégek adományaival, a Miniszterelnökség, a Hungary Helps Program és a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács támogatásával, valamint az amerikai és európai baptisták céladományainak segítségével, összesen mintegy az 3 és fél milliárd forint értékben hajtott végre humanitárius programokat Magyarországon és Ukrajnában a fegyveres konfliktus elől menekülők megsegítése érdekében. Ezen túl, a szervezet mintegy 300 millió forint értékben szállított természetbeni adományokat, elsősorban Kárpátalja területére, a belső menekültek támogatására” – fejtették ki a hirado.hu-nak.
Hozzátették, hogy kormányzati felkérésre információs és segítőpontot alakítottak ki Tiszabecsen, ahol menekülők ezreit látták el információval, étellel, szállással, valamint segítették az elhelyezésüket és a tovább utazásukat. Budapesten a hajléktalan ellátással foglalkozó intézményük egyik épületét felújították, ahol nyolcvan férőhelyet biztosítanak a harcok elől menekülőknek. Húsz szobában elsősorban családokat helyeztek el, emellett egyedülálló férfiak is élnek a szálláshelyen. A legtöbben dolgoznak, a gyerekek pedig iskolába járnak.
A BOK sportcsarnokban kialakított központi tranzitváróban más segély- és civilszervezetekkel együtt, állami felkérésre segítették a Budapestre érkező menekültek ellátását. Az ellátottak száma Tiszabecsen és a BOK csarnokban összesen 33 ezer fő volt. A Baptista Szeretetszolgálat utalványprogramjának köszönhetően körülbelül ötszáz menekültet támogattak, valamint másokat – körülbelül harminc főt – jelenleg is albérlet-díj támogatással segítenek. Ezenkívül élelmiszer-adományokkal is segítik az ukrajnai menekülteket.
A Baptista Szeretetszolgálat a határon túl is segíti az ukrajnai menekülteket, Beregszászbann és Ungváron egy segélyezéssel foglalkozó irodát tartanak fenn. Emellett logisztikai támogatásával segítik az Egyesült Államokból érkező orvoscsoportok munkáját, de előfordult, hogy generátorokat is küldtek a háborús közép-Ukrajnába. Mint írták: „Nagy léptékű karitatív programjainkon keresztül Kárpátalján több mint 2 ezer belső menekült napi élelmezését biztosítottuk, két éven keresztül, közel 30 településen. Ezen túl a menekült gyerekeknek nyári táborokat szerveztünk, szüleiknek és a másodjára menekülő idős kedvezményezetteknek pedig pszichoszociális segítséget nyújtottunk” – számolt be róla a Baptista Szeretetszolgálat.
A lap kérdésére válaszolva a Katolikus Karitász is küldött támogatási adatokat. A humanitárius szervezet szintén a háború első napjaitól kezdve segíti az ukrajnai menekülteket. A krízis első napjaiban azonnali életmentő segítséget nyújtottak: élelmiszer-, higiéniai és ruházati csomagok formájában. A határ menti és pályaudvarokon segítő pontokat biztosítottak, valamint ideiglenes szálláshelyeket is működtettek. Budapesten Integrációs Központot hoztak létre, ahol lakhatási támogatást, munkaerőpiaci tanácsadást, ügyintézési segítséget, nyelvórákat és gyermekek beiskoláztatásában nyújtottak támogatást. A Katolikus Karitász emellett közösségi programokkal, nyári táborokkal és egészségügyi szűrővizsgálatokkal is segíti a beilleszkedést és az egészségmegőrzést.
„A háború elmúlt három évében a Karitász közel 600 szállítmánnyal, összesen több mint 450 tonna súlyú, közel 1 milliárd forint értékű adománnyal segítette a kárpátaljai és belső-ukrajnai rászorulókat. A szervezet tartós élelmiszert, ruházatot, kórházi eszközöket, aggregátorokat, és más eszközöket is eljuttatott az emberekhez”.
A krízis kezdete óta a Karitász több mint 42 ezer menekültnek nyújtott közvetlen segítséget, és több ezer Ukrajnából érkezett családot támogatott különféle szolgáltatásokkal, hogy minél teljesebb életet élhessenek új környezetükben.
A lakhatási támogatáson viszont szigorított a kormány
A magyar kormány tavaly szigorított az ukrajnai menekültek lakhatási támogatásán. A Magyar Közlönyben 2024 júniusának végén jelent meg egy rendeletmódosítás, amely szerint csak azok a menekültek jogosultak a lakhatási támogatásra, akik az „Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeit” érintő területről érkeznek.
Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség a szigorításra, a Miniszterelnökségi Sajtóiroda úgy reagált, hogy „2024. augusztusában, a környező országok gyakorlataihoz hasonlóan a háború elhúzódása indokolttá tette az elszállásolási rendszer átalakítását.”
Mint írták: „Magyarországon minden orosz–ukrán háború elől menekülő személy továbbra is hozzáfér a szálláshoz jutási eszközökhöz, így a legkiszolgáltatottabbak – az Ukrajna háború sújtotta területeiről érkezők – igénybe vehetik a teljes körű állami elszállásolást. A nem háború sújtotta területről érkező munkaképes személyek számára már minimális munkavégzés esetén, heti 20 óra is igénybe vehető a Menedékes Munkavállalók Lakhatási Támogatása. Két és fél évvel a háború kitörését követően ez egy arányos és észszerű változtatás volt” – ismertette lapunkkal a Miniszterelnökségi Sajtóiroda.
A humanitárius segítség is javíthat a diplomáciai kapcsolatokon
Orbán Viktor többször is hangsúlyozta, hogy Magyarország a háború kitörésekor a legnagyobb humanitárius segítséget nyújtotta az ukránoknak. A miniszterelnök világossá tette, hogy nem hajlandó részt venni a katonai konfliktusban.
A magyar kormány évek óta jelentős támogatást ad Ukrajnának, és az ukrán menekülteknek, ami a kijevi vezetéssel is javíthatja a kapcsolatokat.
Bizakodásra adott okot, amikor 2023-ban elfogadta az ukrán parlament a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új törvényt, amely kimondja a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok korábbi jogainak visszaállítását. Tavaly augusztusban megnyílt Budapesten az első magyar–ukrán két tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium. A csepeli intézményt Volodimir Zelenszkij személyesen is meglátogatta, amikor 2024 novemberében Budapestre érkezett. Habár a kapcsolatok javítására voltak erőfeszítések, az ukrajnai háborúról képviselt eltérő vélemények miatt ismét előtérbe kerültek a korábbi konfliktusok.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese és parlamenti államtitkára február elején jelentette be, hogy a magyar kormány a konfliktusok ellenére is segítséget nyújt Ukrajnának. A politikus az ukrán fővárosba utazott, majd bejelentette, hogy a magyar kormány iskolát, óvodát, rendelőintézetet, okmányirodát, illetve szolgáltató központot épített újjá Kijev környékén. Magyar Levente hangsúlyozta, hogy: „Mi azt a fajta emberközeli segítséget szeretnénk megadni napi szinten a nélkülözőknek, amelyekkel életeket tudunk jobbá tenni, és ezt a tevékenységet folytatjuk is következetes módon immár harmadik éve”.
A jelenlegi állapotok szerint 4,5 millió ukrán szeretne visszatérni Ukrajnába az európai országokból, ehhez azonban tartós béke kell – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Kijevben, az ukrán kormány és az Európai Bizottság találkozóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint von der Leyen elmondta:
„4,5 millió ukrán, aki menedéket talált az európai országokban, még mindig haza akar térni, és ehhez tartós békére van szükség.”
Az Európai Bizottság elnökének elmondása szerint ebben a számban 700 ezer ukrán gyerek is benne van, akiket az Európai Unió országaiba költöztettek át, és ott tanulnak, illetve azok a hallgatók, akik az EU Erasmus+ programjának köszönhetően találhattak új tanulmányi környezetet.
