20 éve működik a Kárpátaljai Református Egyházkerület Levéltára és Múzeuma. Hálás a szívünk, hogy a Mindenható Isten a múlt század történelmi viharaiban vidékünk református népét megőrizte, és nem szűnik meg hordozni azt napról napra a jelen megpróbáltatásai között sem – hangzott el az évforduló alkalmából megtartott ünnepségen.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi augusztus 20-i ünnepségének hagyományosan Aknaszlatina ad otthont, amely egyben a felső-Tisza-vidéki magyarság fontos találkozóhelye is. Idén, a háború negyedik évében visszafogottan, ünnepi szentmisével és csendes koszorúzással méltatták nemzeti ünnepünket.
Az aknaszlatinai Szent István-templomban az ünnepi szentmisét Snep Román aknaszlatinai plébános celebrálta Szulincsák Sándor huszti és Mankovics Sándor rahói plébánosok közreműködésével. A szentmise alatt a zsoltárokat a helyi Bel Canto kórus énekelte orgonakísérettel. Szentbeszédében Szulincsák Sándor atya Szent István bölcsességét méltatta, majd megáldotta az új kenyeret.
Az Aknaszlatinai Bolyai János Líceum diákjai ugyancsak a templomban mutatták be zenés, verses ünnepi műsorukat. A diákokat a líceum tanárai, Kopilják Éva, Basanets Adrien, Bíró Ágnes és Norik Éva, valamint segítőjük, Tkács Vlaszta készítették fel.
Jusztin Miklós beregszászi magyar konzul a Kárpátalján működő két magyar konzulátus képviseletében köszöntötte az ünneplőket, beszédében nagy királyunk történelmi tetteinek jelentőségét méltatta. Kijelentette: „A magyarság nem földrajzi határokhoz kötött, a nemzet ott él, ahol a magyar szó, a magyar ima és a magyar szív jelen van.”
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke ünnepi beszédében államalapító Szent István királyunk művét, annak máig ható jelentőségét mutatta be, hangsúlyozva: „Szent István élete és öröksége azt üzeni számunkra, hogy soha nem szabad feladnunk. Ha mindannyian megállunk a saját helyünkön és elvégezzük azt a feladatot, amit az Úristen ránk bízott, akkor van esélye a magyar nemzetnek.” A KMKSZ alelnöke hangsúlyozta, hogy a felső-Tisza-vidéki magyarok számára különös jelentőséggel bírnak nemzeti ünnepeink, ahol meg tudjuk élni magyarságunkat. Ma újra tudatosulhatott a közösségben, hogy sok szállal kapcsolódunk a magyar államhoz is.
Az ünnepi szentmise végén a jelenlévők megkoszorúzták a templomkertben Szent István király szobrát. A magyar külképviseletek nevében Jusztin Miklós beregszászi és Szepesi Károly ungvári magyar konzul koszorúzott. A KMKSZ képviseletében Gulácsy Géza alelnök, Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, valamint a helybeliek helyezték el a megemlékezés koszorúit.
A koszorúzást követően Szedlák Gyula, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke tudósítónknak elmondta: „Az aknaszlatinai magyarságnak – amely zömében római katolikus – a mai nap jelentősége rendkívüli. A templom és államalapító szent királyunk ünnepe különösen fontos a számunkra, Aknaszlatinán összehozza a megmaradt magyarságot, az elszakadtakat hazahozza, és azokat a magyarokat is ide vonzza, akik szűkebb térségünkben velünk élnek. Az aknaszlatinai Szent István-napi ünnepségnek régre visszanyúló hagyománya van, emlékeim szerint mindig nagy tömegeket vonzott ide. Reméljük, hogy ennek a háborús időszaknak egyszer vége lesz, és akkor újra az általunk megszokott színvonalon és nagyságban tudjuk majd méltatni ezt az ünnepet.”
Az államalapítás ünnepéhez kapcsolódva szobrot avattak IV. Béla királynak Beregszászon a római katolikus templom udvarában. Az ünnepségen Csatáry György történész elmondta: a beregszásziak máig hálával gondolnak a második honalapító IV. Bélára, hiszen a tatárjárás után szászokat költöztetett a teljesen elnéptelenedett településre, amelynek 1247 december 25-én kelt adománylevelében városi kiváltságokat adott. Az alkotás felállítását a nyíregyházi székhelyű Beregszászért Alapítvány kezdeményezte. Elkészítését a magyar kormány és a lakiteteki Népfőiskola Alapítvány anyagilag támogatta.
Megtartották a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei Búzaösszeöntő Ünnepségét pénteken Edelényben. Az eseményen Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke kiemelte: az összeöntött búzaszemekkel a megújuló magyar életerőt ünneplik.
Az emberiség történetében a búza mintegy tízezer éve, a magyarság Kárpát-medencei életében pedig több mint ezer éve az élet megújuló forrása – hangsúlyozta Kövér László, hozzátéve, hogy a magyar gazdák ma és az elmúlt ezredévben is mindig többek voltak, mint gazdasági szereplők, hiszen ők teszik termőfölddé a szülőföldet.
Áldozatos munkájukkal a gazdák évről évre, jó és rossz időben egyaránt megújítják azt „az életszerződést, amely a magyarságot a Kárpát-medencéhez köti” tette hozzá.
A házelnök szerint, ennek az oka az Európai Bizottság, az EU vezetését ugyanis „Európán kívüli magánhatalmi érdekkörök 2014-től kezdődően fokozatosan túszul ejtették”.
Mint fogalmazott, ezért történhetett meg az, hogy az EU „a szemünk láttára torzul el, vagyis a béke, a demokrácia és a jólét ígéretéből a háború, a diktatúra és az elszegényedés valóságává válik”.
Kövér László szerint ezek a magánhatalmi érdekek azt célozzák, hogy az EU és annak minden tagállama lehetőleg már 2030 előtt teljesen elveszítse szellemi, pénzügyi, gazdasági és végül politikai szuverenitását is.
A házelnök hangsúlyozta, Európa szellemi önállóságának alapja a kereszténységben gyökerező nemzeti kultúrák sokszínűsége, „ezért erősödik földrészünk kultúrájának kereszténytelenítése és elnemzetietlenítése”.
Az EU és a tagállamok eladósításával Európa pénzügyi önállóságát akarják meggyengíteni, míg az „ipar leépítésével és a mezőgazdaság elsorvasztásával” a kontinens anyagi önállóságát számolnák fel – tette hozzá.
Szerinte az EU-ra igaz lehet az a magyar mondás, amely szerint borúra derű jöhet, ez viszont csak akkor lesz így, ha az európaiak és a magyarok tesznek érte. Ha „a józan ész európai tábora” társadalmi többségből minden tagállamban demokratikus választások révén politikai többséggé tud válni, az Európai Unió ismét visszaadható lesz az európai embereknek – emelte ki.
A házelnök azt mondta, a magyarok úgy tudnak ebben segíteni, ha szavazatukkal mindig megerősítik és megvédik „a józan ész többségét a magyar politikában”. A magyar kormány 2010 óta ezt a többséget képviseli, és amíg nemzeti kormány van Magyarországon, addig a magyar állam minden körülmények között megvédi a magyar gazdák érdekeit – szögezte le.
Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár köszöntőjében egyebek mellett arról beszélt, hogy a Magyarok Kenyere több egy praktikus segítségnél, hiszen – mint mondta – az a nemzeti összetartozást és a szolidaritást is kifejezi. Szerinte a kenyér a magyar emberek asztalán a kemény munkát, a biztonságot, a családi összetartozást, a nap végén pedig az életet is szimbolizálja.
Arra is kitért, hogy Magyarországon jelenleg Európa legnagyobb adócsökkentési programja, „egy igazi családi adóforradalom” zajlik. Mint mondta, 2026-tól félmillió, míg 2029-től egymillió édesanya lesz szja-mentes, a duplájára nő a családi adókedvezmény, emellett a magyar kormány folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel a családokat segíthetik.
Tállai András, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára beszédében kiemelte, az edelényi rendezvény egyszerre jelképezi a nemzeti összetartást, a munka becsületét, a szegények és rászorulók megsegítése iránt vállalt kötelezettséget és kötelességet.
Mint mondta, a Magyarok Kenyere indulása óta egy olyan lélekemelő programsorozattá vált, amely a rászorulók megsegítése mellett a hagyományőrzést, az összefogást, valamint a jövő nemzedékeinek oktatását is jelenti. Hangsúlyozta, bármilyen kihívás állt a gazdák elé, ők mégis vállalták és vállalják a munkát, amelynek eredménye biztosítja az élelmiszerellátást.
Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke köszöntőjében azt mondta, a kezdeményezés résztvevőit többek között a tisztelet, a kitartás és a határokon átnyúló felelősség hívta feladatra. A programban önzetlenül segítik egymást az emberek, és bár vannak kihívások, ezekre is együtt kell keresni a megoldásokat – tette hozzá.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke hangsúlyozta, a Magyarok Kenyere program a magyar gazdák lelkéből fakadt. Az első évben összegyűjtött 10 tonna gabona a múlt évre már 1100 tonnára növekedett, a kezdeményezés pedig minden magyar közös ünnepe, bárhol is éljen a világban.
Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke pohárköszöntőjében úgy fogalmazott, a magyarok kenyerének minden morzsája a nemzet közös múltját, a jelen vállalását és a jövő reményét hordozza.
Az edelényi eseményen köszöntőt mondott még Bánné Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke, Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke és Pataki Ildikó, a Magyar Diaszpóra Tanács USA regionális elnöke is.
A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program 2010-ben indult el azzal a céllal, hogy az abban részt vevő gazdák terményfelajánlással segítsék a rászorulókat. A pénteki eseményen a résztvevők egy dézsába jelképesen összeöntötték az anyaországi, a külhoni és a diaszpóra magyarságának összetartozását jelképező búzát.
Negyedszázaddal ezelőtt, a kilencvenes évek nehéz, változásokkal teli időszakában egy elhivatott orvoscsapat merész álmot váltott valóra Munkácson: megalapította a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központot. Az ötlet nem légüres térben született – a Szovjetunió felbomlása után Kárpátalja egészségügye súlyos válságban volt, a betegek sokszor a legegyszerűbb vizsgálatokhoz vagy alapvető gyógyszerekhez sem jutottak hozzá. Ebben a helyzetben született meg az a felismerés, hogy az orvosi ellátás javítása csakis összefogással és határozott értékrend mentén valósulhat meg.
Az alapítók – köztük a Kárpátaljai Református Egyház, a munkácsi református gyülekezet, néhai Gulácsy Lajos püspök, valamint a Luke Society nonprofit amerikai keresztény szervezet – nem csupán egy egészségügyi intézményt akartak létrehozni. Céljuk az volt, hogy a gyógyítás a keresztyén hitből fakadó szeretettel és lelki gondoskodással párosuljon. A központ munkájában a test és a lélek ápolása szorosan összefonódott: a betegek nemcsak orvosi kezelésben, hanem lelki támogatásban is részesültek. Az intézmény azóta is példát mutat a régióban, és működése nagyban hozzájárult Kárpátalja egészségügyi hálózatának fejlődéséhez.
A fennállás 25. évfordulóját augusztus 9-én hálaadó istentisztelettel ünnepelték a munkácsi református templomban. Az esemény Zán Fábián Sándor püspök apostoli köszöntésével kezdődött, majd ő maga hirdette az Igét. A püspök rámutatott: „Hálásak lehetünk azért, hogy évekkel, évtizedekkel ezelőtt voltak, akik úgy határoztak, Istennek és az embereknek szolgálnak.” Példaként hozta fel Józsué könyvének üzenetét, ahol a népnek választania kellett, kinek akar szolgálni. Hozzátette: a szolgálat nem csupán elhatározás kérdése, hanem folyamatos cselekvés – olyan, amelyben ott van a jóság, az irgalmasság és az áldozatkészség. „A mi Urunk szolgált nekünk: szeretett minket, szenvedett értünk, meghalt értünk, és feltámadt Isten dicsőségére. Ezért nekünk is úgy kell szolgálnunk, hogy abban megdicsőüljön a Teremtő” – zárta gondolatait.
Dr. Vackó László, a központ vezetője a vendégek köszöntése után visszatekintett a kezdetekre. „25 évvel ezelőtt, 2000 júliusában nyitotta meg kapuit a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ, és fogadta az első betegeket” – kezdte a történetet. Mint szavaiból kiderült, az intézmény születése nem egyik pillanatról a másikra történt. „Az orvosok jól tudják, hogy a születést hosszú várakozás, felkészülés, egyfajta terhesség előzi meg. A mi esetünkben ez az időszak 5 éven át tartott – rendkívüli, ám nagyon áldott időszak volt, amikor lassan kikristályosodott bennünk a gondolat: lehet és kell is másként szolgálni az embereket, mint ahogy akkoriban megszokott volt az orvostudományban.”
A mag elültetésének évét 1993-ra tette, amikor dr. Oroszi Pál vezetésével megalakult a Kárpátaljai Keresztyén Orvosok Szövetsége. „Az elkövetkező években Isten különféle embereken és eseményeken keresztül formálta, érlelte bennük az elhívást, amelyből később az intézmény kinőtt.”
Az „öt év várandósság” után még további két esztendő telt el a „szülésig”, vagyis amíg minden feltétel megérett a nyitásra. Ez idő alatt számos ember segített – ki felszereléssel, ki imával, ki anyagi támogatással. A névsor hosszú: különféle támogatók, testvérgyülekezetek, jótékonysági szervezetek, magánszemélyek – mindannyian hozzátettek ahhoz, hogy a központ 2000 júliusában végre megnyithassa kapuit.
„Azóta huszonöt év telt el, és ma is hálát adunk Istennek minden egyes munkatársért, betegért és támogatóért. Több mint 250 ezer regisztrált páciensünk van – ez azt jelenti, hogy Kárpátalja minden ötödik lakosa járt nálunk. Nem a mi dicsőségünk ez, hanem az Úré. Ő adott lehetőséget, hogy szolgáljuk a legkisebbeket, a legszegényebbeket, az árvákat. Éreztük jelenlétét békében és viharban, járvány idején és háború kezdetén egyaránt. Most pedig csak azt kérjük, áldja meg a következő éveinket is” – zárta gondolatait Vackó László.
A budapesti Bethesda Gyermekkórház nevében Bencze János diakóniai főigazgató-helyettes hozott köszöntést a jubileumi ünnepségre. „Ahogy az úton kerülgettem a gödröket, felpillantottam és megláttam a várat. Ez a kép jutott eszembe a 25 éves munkátokról – olyan ez, mint egy hegyre épített város, amiről Jézus beszél” – mondta. Hangsúlyozta, hogy a központ „irányt mutató intézmény, amelynek fénye messzire elhat – nemcsak Kárpátalján, hanem Budapesten is példát ad.” „Kívánom, hogy még sok olyan évfordulón találkozzunk, amelyért együtt adhatunk hálát Istennek” – zárta köszöntőjét.
Brent Van Andel, a Luke Society elnöke az amerikai központú szervezet nevében köszöntötte az ünneplő közösséget. Röviden bemutatta a szövetség küldetését, amelynek alapüzenetét a Máté evangéliumából vett hármas küldetés foglalja össze: „Tanítani, prédikálni és gyógyítani.” Külön hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli az egyházak és az egészségügyi szolgálatok közötti szoros együttműködést, amely Munkácson is példaértékű. „Mind tagjai vagyunk egy nagy keresztény családnak. Nem vagytok egyedül” – biztatta a jelenlévőket, hozzátéve, hogy bár Krisztus szolgálatában néha magányosnak érezhetjük magunkat, valójában egy hatalmas isteni küldetés részesei vagyunk.
Szabó Dániel, a Budapesti Református Zsinat korábbi világi elnöke is köszöntötte a megjelenteket, majd Gulácsy Dániel munkácsi református lelkész tolmácsolta Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) Diakóniai Osztálya vezetőjének üdvözlő levelét a jelenlévőknek. Ezt követően Tóth László esperes hálaadó imádságában köszönte meg mindazok szolgálatát, akik az elmúlt évek során áldozatos munkájukkal hozzájárultak a központ fennmaradásához és fejlődéséhez.
Az eseményen a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon növendékei és a kisdobronyi roma gyülekezet hittanosai is szolgáltak, színesítve az ünnepi alkalmat. A hálaadó istentisztelet szeretetvendégséggel és szakmai konferenciával folytatódott, ahol orvosok és egészségügyi szakemberek osztották meg egymással tapasztalataikat és jövőbeli terveiket.
A szeretet ünnepe előtt különleges programmal örvendeztette meg közösségét Rafajnaújfalu. Az adventi készülődés lezárásaként tartott rendezvény a hagyományok tiszteletét és a közös ünneplés örömét állította a középpontba.
A karácsonyi készülődés meghitt hangulatával telt az év utolsó rendezvénye a Rafajnaújfalui Kultúrházban, ahol a kultúrcsoportok és az óvodások szívet melengető előadással búcsúztatták az évet. Az eseményre a helyi közösség apraja-nagyja ellátogatott, hogy együtt ünnepeljenek az adventi időszak lezárásaként.
A programot Molnár Beáta, a Rafajnaújfalui Gimnázium igazgatója, valamint Demeter Renáta, a kultúrház vezetője nyitotta meg kedves szavakkal, melyekkel a jelenlévőket köszöntötték. Az adventi hagyományokhoz hűen a kultúrcsoport tagjai meggyújtották a negyedik adventi gyertyát, megidézve a karácsony lélekmelengető hangulatát.
„Nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományok ápolására, s ebbe beletartozik az adventi időszak is” – emelte ki Demeter Renáta, aki elmondta, hogy az előkészületek során kézműves-foglalkozásokat tartottak, valamint verseket és dalokat tanultak, hogy mindenki méltóképpen fogadhassa a szeretet ünnepét.
Az ünnepi műsor színes programkínálattal várta a közönséget. A drámaszakkör tagjai egy szívhez szóló jelenetben idézték fel a karácsonyi történetet, amely Betlehem csodáját elevenítette meg. A gyerekek és fiatalok produkciói tovább fokozták az ünnepi hangulatot: a kultúrcsoport tagjai stilizált és néptánc-előadásokkal kápráztatták el a nézőket, míg az óvoda apróságai vidám versekkel, énekekkel és tánccal léptek színpadra.
Az előadás egyik legmeghatóbb pillanata a finálé volt, amikor minden résztvevő gyertyával a kezében együtt énekelt. A közös éneklés bensőséges hangulatot teremtett, amely tökéletes zárása volt a meghitt rendezvénynek.
A műsor végén az ajándékosztás sem maradt el, amelynek köszönhetően sok gyermeki arcra varázsoltak mosolyt. Az Агро-Свобода vállalat támogatásával minden kisgyermek ajándékcsomagot kapott, amelyeket az Óriásmackó személyesen adott át nekik. Az ajándékozás és a mackó jelenléte különleges pillanatokat teremtett, amelyekre minden jelenlévő szívesen fog emlékezni.
Az adventi készülődés közös élménye és a hagyományok ápolása mind hozzájárultak ahhoz, hogy az ünnep valóban a szeretet, a béke és az öröm jegyében teljen.
120 éves az Ungvári Speciális Iskola. Az oktatás formája bilingvális: jelnyelv és élőbeszéd. Az intézmény továbbra is teljesíti fő küldetését, és 120 éve őrzi a legjobb hagyományokat. Az iskola születésnapján elemezték a megtett utat, sok gratulációt hallgathattak meg, és ajándékokat kaptak. A minőségi oktatási szolgáltatások biztosítása érdekében az iskola folyamatosan dolgozik az anyagi és technikai bázis, a módszertani munka javításán, és biztosítja a gyermekek sokoldalú fejlődését. Az ünnepségen számos vendég vett részt. A Rotary Club aktívan segítette az intézményt, különösen a háború kitörése óta. Jelenleg olyan projekten dolgoznak, amelynek keretében nemzetközi partnerek segítségével hallókészülékeket biztosítanak a gyerekeknek. Az iskola továbbra is olyan központ marad, ahol a diákok sokoldalúan fejlődhetnek, így megnyílnak előttük a jövő lehetőségei, beleértve a szakmai kiteljesedést is.
800 ajándékcsomaggal érkezett idén a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Mikulása Kárpátaljára. Egy részét a Beregszászi Horváth Anna Gimnáziumba vitték, amelyet 11 éve támogat a kutatóintézet. Az átadási ünnepségen Szász Jenő hangsúlyozta: a csomagok nem csak a gyermekek, hanem a családjaik számára is tartalmaznak ajándékokat, amelyekkel szebbé szeretnénk tenni az adventi időszakot számukra- fogalmazott. Tóth Edit igazgató megköszönve az ajándékokat elmondta, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársainak köszönhetően igazi ünnep a mikulásvárás a gimnáziumban. Az NSKI Mikulás ajándékai több támogató felajánlásából álltak össze. Köztük van az egyik magyar üzletlánc is, amely a kezdetektől támogatja az akciót. A gimnáziumon kívül ajándékban részesültek még a református, a katolikus egyház és a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének hátrányos helyzetű gyermekei.
A koraszülöttek világnapját elsőként 2011 ben rendezték több európai szülői szervezet kezdeményezésére, és azóta világszerte évről évre megtartják. Hivatalos színe a lila, ami a reményt, a hitet, az együttérzést és a támogatást szimbolizálja. Egy tűt sem lehetett volna leengedni a munkácsi megyei gyermekkórház egyik kistermében – a koraszülöttek világnapja alkalmából szerveztek ünnepséget a kis hősök és szüleik számára. Az anyukáknak lehetőségük nyílt egy kis beszélgetésre, a kisbabák számára egy kis játszóteret alakítottak ki. A kórház dolgozói pedig gyönyörködhettek áldozatos munkájuk eredményében. A jelenlévőket Bíró Erzsébet, a megyei gyermekkórház ügyvezető igazgatója köszöntötte. Felszólalásában kiemelte, a szülőkkel együtt tudunk örülni, mert koraszülött osztályunk egy sikertörténet. Az ünnepség szervezői és támogatói ajándékcsomagokkal lepték meg a szülőket, akik egymásnak átadva a szót mondtak köszönetet gyermekük életéért, családi boldogságukért. A koraszülött gyermekek ellátása az időben született kisbabákhoz képest sokkal nagyobb technikai, szakmai és lelki felkészültséget igényel az egészségügyi személyzet részéről. A korszerű eszközöknek, a speciálisan képzett egészségügyi személyzetnek köszönhetőn Kárpátalján egyre nagyobb eséllyel maradnak életben és cseperednek egészséges gyermekké a koraszülött csecsemők.
Különleges eseményre került sor a Munkácsi Szent Márton Kórházban. A Koraszülöttek Nemzetközi Napján a legkisebb pácienseket és szüleiket hívták meg azon intézmény falai közé, ahol születtek.
„Ezek a kisbabák igazi próbát kellett kiálljanak, mivel jóval korábban jöttek a világra, mint ahogyan várták őket. De szakembereink türelmének, szeretetének és professzionalizmusának, a szülők hitének és kemény munkájának köszönhetően minden akadályt sikerült legyőzniük. És ezen a napon magabiztos léptekkel, vagy éppen anyukájuk karjában, taps kíséretében léptek a vörös szőnyegre. Figyelve a gyerekeket, a szülők és az orvosok visszaemlékeztek, milyen aprók voltak születésükkor…” – olvashatjuk az egészségügyi intézmény oldalán.
A gyerekeknek ajándékokat is készítettek. Csatlakoztak a kezdeményezéshez a református egyház önkéntesei is, akik takarókat, pelenkát és speciális játékokat – polipformájú játékokat – adományoztak. Ezek a játékok emlékeztetik a babákat a köldökzsinórra, és biztonságérzetet nyújtanak számukra.
Az esemény végén a szülők, gyermekek és orvosok lila léggömböket engedtek a levegőbe, szimbolikusan elengedve a fájdalmat és aggódást, amit át kellett élniük.
A koraszülés mindig kihívás. De láthatjuk, hogy szeretettel, törődéssel és támogatással a legnehezebb helyzeteken is túl lehet lépni.
