Igazán inspiráló légkör jellemezte a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjának legutóbbi programját, amelynek középpontjában ezúttal a csillagászat és az űrkutatás állt. Az alkalmon részt vevő diákok interaktív formában mélyülhettek el a világegyetem titkaiban, miközben új ismeretekkel és élményekkel gazdagodtak.
Az űrkutatás napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő és legizgalmasabb tudományos és műszaki területe. Jelenleg több mint tízezer műhold kering a Föld körül, amelyek kulcsszerepet játszanak mindennapi életünkben: biztosítják a kommunikációt, a navigációt, számos digitális szolgáltatás zavartalan működését, kulcsszerepet játszanak az időjárás-előrejelzésben – többségük kereskedelmi, kutatási, illetve katonai célokat szolgál. Emellett a Föld körül keringő űrállomásokon folyamatos tudományos munka zajlik, amely hosszú távon az emberiség jövőjét is formálja.
Az esemény egyik legemlékezetesebb pillanata volt, amikor telefonon bejelentkezett Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, aki személyes történetein keresztül közvetlen és inspiráló módon szólította meg a fiatalokat, maradandó élményt nyújtva a hallgatóságnak.
Ezután Birtók Ferenc, a csillagászat és űrkutatás kurzus oktatója tartott előadást, amely nemcsak informatív volt, hanem gondolatébresztő is, hiszen segített a diákoknak közelebb kerülni ehhez a különleges tudományterülethez, és új nézőpontból tekinteni az űrkutatás jelentőségére.
Az előadást követően a résztvevőket számos, a CORVUS-kiállításhoz kapcsolódó interaktív program várta. A kiállítás átfogó képet ad az űrkutatás történetéről és jelenéről: bemutatja az első űrállomások kialakulását, a Nemzetközi Űrállomás működését, valamint a magyar űrkutatás legfontosabb mérföldköveit Farkas Bertalan űrutazásától egészen a HUNOR Programig. Kiemelt szerepet kap benne az MCC CORVUS-projektje is, amely élményszerű és közérthető módon hozza közelebb a diákokhoz az űr világát.
A kárpátaljai fiatalok aktívan bekapcsolódhattak a programokba: részt vehettek például űrbingón, valamint egy tematikus kutatólap segítségével felfedezhették a kiállítás anyagát és a HUNOR Program részleteit. A feladatok során olyan kérdésekre keresték a választ, mint például mikor jutott először ember az űrbe, vagy melyik évben lépett először ember a Hold felszínére.
Az eseményhez kapcsolódva került sor az Én és a világűr című alkotói pályázat eredményhirdetésére is. Az ünnepélyes díjátadón a legkiemelkedőbb pályamunkák készítőit jutalmazták: az első helyezett Halász Dávid, a második helyezett Balogh Gyula, míg a harmadik helyezett Bíró Ferenc lett. A közönségdíjat Darócz Annabella nyerte el, aki több mint 800 kedveléssel bizonyult a legnépszerűbbnek az MCC Kárpátalja Facebook-oldalán.
Fotók: Mathias Corvinus Collegium – Kárpátalja
A program iránt jelentős érdeklődés mutatkozott: számos beregszászi oktatási intézmény diákjai és pedagógusai vettek részt rajta, többek között a Bethlen Gábor Líceumból, a Kossuth Lajos Líceumból, a Mikes Kelemen Gimnáziumból, valamint a Zrínyi Ilona Líceumból is érkeztek csoportok.
A jelenlévők visszajelzései szerint a rendezvény nemcsak élményekben gazdag programot kínált, hanem valódi inspirációt is adott a résztvevőknek: közelebb hozta számukra az űrkutatás világát, és megmutatta, hogy a tudomány iránti kíváncsiság új lehetőségek kapuját nyithatja meg.
Április 7-én egy „potenciálisan veszélyesnek” minősített 2002 TB70 jelű aszteroida halad el a Föld közelében – számolt be az amerikai űrügynökség, a NASA.
A NASA adatai alapján az égitest átmérője mintegy 163,9 méter, és megközelítőleg 5,2 millió kilométeres távolságban halad el a Föld mellett.
A NASA akkor sorol egy aszteroidát a „potenciálisan veszélyes objektumok” közé, ha az 7,5 millió kilométernél közelebb kerül a Földhöz, és mérete meghaladja a 150 métert.
Különleges esttel várta az űrkutatás és a csillagászat iránt érdeklődőket a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ. A meghívott vendég Fockter Zoltán, a budapesti Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársa volt, aki Barangolás a csillagok között címmel tartott előadást az emberes űrrepülés témájában.
Az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala (FAA) rendeletet adott ki, amely ideiglenesen korlátozza a kereskedelmi űrmissziók indításának időkeretét az országban zajló kormányzati leállás (shutdown) miatt – írja a Space.com.
A dokumentum értelmében november 10-én, hétfőn reggel 6:00-tól (keleti parti idő szerint, azaz 13:00-kor kijevi idő szerint) a kereskedelmi indítások csak 22:00 és 6:00 között (05:00–13:00 kijevi idő szerint) engedélyezettek.
Az intézkedés célja, hogy minimalizálja a légiforgalomra gyakorolt hatást a NASA floridai és az Amerikai Űrerők kaliforniai indítóállomásai körül. A repülőjáratok késései ezeken a területeken nőnek, mivel a szövetségi hivatalok részleges leállása miatt személyzethiány alakult ki.
Once again, our joint interagency forces sent a clear message this morning: “there is no safe haven for criminals.”
In a pre-dawn action, Marines and Sailors from Joint Task Force Southern Spear, in support of the Department of Homeland Security, launched from the USS Gerald R.… pic.twitter.com/StHo4ufcdx
In a legal first, a jury in New York awarded $2 million in damages to a 22-year-old woman over her gender transition surgery that took place when she was a teenager. The plaintiff accused her psychologist and plastic surgeon of violating standard practices in their fields.… pic.twitter.com/PQ8Ea0rk19
The Pentagon has begun releasing new files on UFOs, saying members of the public can draw their own conclusions on “unidentified anomalous phenomena.” https://t.co/4IcXcOvien
Az űrkutatás ismét rávilágított a világegyetem váratlan titkaira: a legfrissebb megfigyelések szerint az Uránusz körül egy eddig ismeretlen hold kering, amellyel a bolygó ismert holdjainak száma 29-re emelkedett – írja az Origo.
A James Webb Űrtávcső (JWST) február 2-án több mint hat órán keresztül figyelte az Uránuszt és környezetét. Ekkor bukkant rá egy alig 10 kilométer átmérőjű égitestre, amelyet korábban még a Voyager–2 sem tudott azonosítani 1986-os közelségi elrepülése során. Ez a parányi hold annyira halvány, hogy jó eséllyel további hasonló méretű égitestek is rejtőzhetnek a bolygó körül.
Fotó: NASA
A frissen felfedezett objektum a S/2025 U1 ideiglenes jelölést kapta. Az Uránusz középpontjától mintegy 56 250 kilométerre kering, a Miranda pályáján belül, közvetlenül az Ophelia és a Bianca nevű holdak között. Körpályája arra utal, hogy valószínűleg a jelenlegi helyén alakult ki.
Miért különleges ez a hold?
A kutatók szerint egyetlen más bolygónak sincs annyi apró belső holdja, mint az Uránusznak. Ezek szoros kapcsolata a gyűrűkkel egy bonyolult, kaotikus történetre utal, amely elmoshatja a határt a gyűrűrendszer és a holdrendszer között.
A most felfedezett hold kisebb és halványabb, mint bármelyik eddig ismert társa, ezért a csillagászok arra számítanak, hogy a Webb-távcső még több apró holdat azonosíthat a jövőben. Ez a felfedezés nemcsak az Uránusz rendszerét teszi izgalmasabbá, hanem azt is mutatja, mennyit fejlődött a csillagászat a Voyager–2 óta.
A holdak elnevezésének hagyománya
Az Uránusz összes holdját William Shakespeare és Alexander Pope műveinek szereplőiről nevezik el. Az újonnan azonosított égitest még nem kapott hivatalos nevet, de a tudományos közösség már izgatottan várja, hogy egy költői elnevezéssel illessék be a rendszerbe.
[type] => post [excerpt] => Az űrkutatás ismét rávilágított a világegyetem váratlan titkaira: a legfrissebb megfigyelések szerint az Uránusz körül egy eddig ismeretlen hold kering, amellyel a bolygó ismert holdjainak száma 29-re emelkedett. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1755981000 [modified] => 1755908945 ) [title] => Új holdat fedeztek fel az Uránusz körül [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=251907&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 251907 [uk] => 252026 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 251908 [image] => Array ( [id] => 251908 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/7ad7ca3b68534e4fb2c449ecd5f68d39.webp [original_lng] => 40660 [original_w] => 1024 [original_h] => 1024 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/7ad7ca3b68534e4fb2c449ecd5f68d39-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/7ad7ca3b68534e4fb2c449ecd5f68d39-300x300.webp [width] => 300 [height] => 300 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/7ad7ca3b68534e4fb2c449ecd5f68d39-768x768.webp [width] => 768 [height] => 768 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/7ad7ca3b68534e4fb2c449ecd5f68d39.webp [width] => 1024 [height] => 1024 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/7ad7ca3b68534e4fb2c449ecd5f68d39.webp [width] => 1024 [height] => 1024 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/7ad7ca3b68534e4fb2c449ecd5f68d39.webp [width] => 1024 [height] => 1024 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/7ad7ca3b68534e4fb2c449ecd5f68d39.webp [width] => 1024 [height] => 1024 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1756025068:2 [_thumbnail_id] => 251908 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 2591 [_oembed_49f4185d315233c75548f2d327f4df59] => [_oembed_time_49f4185d315233c75548f2d327f4df59] => 1755898148 [_oembed_440574682d7908d345f472dfaf912003] =>
Az orosz űraktivitás már 3 éve apad, megbillentette a koronavírus-járvány és az ukrán konfliktus is, de az is baj, hogy a Roszkoszmosz monopóliuma nem segíti az ötleteket, az egyéni kezdeményezéseket. Lassan már a nem űripari nagyhatalmak is megelőzik az űrben.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány oldalán érdekes elemzésre bukkanhatunk Oroszország űriparáról.
A Szovjetunió felbomlását követően az ország űripara visszaesett, de a 2000-es években sikerült stabilizálni az ágazatot, a 2010-es években még némi növekedés is mutatkozott. De a koronavírus-járvány és az ukrán konfliktus megint visszavetette: a nemzetközi együttműködések leépültek, a nyugati technológiához való hozzáférés csökkent.
2014-ben még a világon indított kis műholdak 27 százalékáért volt felelős, 2024-ben ez az arány 3-ra csökkent. Az orosz űrprogram aktivitása már 3 éve apad, ezzel szemben az Egyesült Államok és Kína rekordokat döntenek. De már nem csak a nagyhatalmak előzik meg, Új-Zéland majdnem utolérte rakétaindítási számaival az oroszokat. Műholdjai száma is lecsökkent, és ami van, az is állami, vagy maximum a Roszkozmosz birtokában van.
Ezzel szemben az USA-ban földmegfigyelő egységek, SpaceX-jellegű magáncégek sorjáznak, sokkal sokkal több, mint Oroszországban. Kína is bőven megelőzte, úgyhogy most már nem is a felzárkózás az orosz cél, hanem a lemaradás mérséklése.
A háborút megelőző évben Oroszországnak egyetlen kereskedelmi célú földmegfigyelő műholdja sem volt, amivel a precíziós csapásokat és a célpontok pontos beazonosítását elvégezhette volna. Ukrajna viszont amerikai támogatással hozzáférést kapott olyan kereskedelmi szolgáltatók felvételeihez (például a Maxar vagy a Planet Labs), amelyek naponta képesek voltak megfigyelni az orosz csapatmozgásokat. A Pentagon birtokában lévő több ezer műhold – köztük számos civil és magánüzemeltetésű – előnyt biztosított az ukrán fél számára. A hozzáadott érték óriási volt: minél több műhold kering egy adott régió fölött, annál gyakrabban észlelhetők parancsnoki központok, fegyverraktárak vagy mozgásban lévő tüzérségi egységek.
Oroszország viszont 2022-ben, közvetlenül a háború kitörése után, azonnal szembesült a hírszerzési aszimmetria következményeivel, amelyek nemcsak taktikai, hanem stratégiai hátrányt is jelentettek.
Roszkoszmosz-monopólium
Az orosz űrkutatási ágazat szerkezetét meghatározza a Roszkoszmosz, ami szabályozza, irányítja és finanszírozza a legtöbb űrtevékenységet. De ez egyben az akadálya is a magánszektor kibontakozásának.
A Roszkoszmosz sokáig az embereket szállító űrrepülésekre építette presztízsét, főleg 2011 után, amikor az USA leállította a saját űrprogramját, és a NASA kénytelen volt helyet vásárolni az orosz Szojuz űrhajókon. Ezzel a Roszkoszmosz 14 év alatt közel 4 milliárd dollárnyi bevételhez jutott az amerikai megrendelésekből.
Így sikerült fenntartani a Nemzetközi Űrállomáson való orosz jelenlétet, sőt, nyereséget is termelni.
2020-ban azonban megváltozott a rendszer, amikor az amerikai magánszektor, főleg a SpaceX belépett az embert szállító űrrepülések piacára és létrejött a „keresztrepülési” megállapodás, amelynek keretében amerikai űrhajósok orosz járműveken, illetve orosz űrhajósok amerikai űreszközökön repülnek, az együttműködés súlya csökkent. A Nemzetközi Űrállomás 2028-ra tervezett leállítása pedig végképp új helyzetet teremt.
Oroszország válasza erre a ROSS, az új orosz orbitális állomás terve, amit eredetileg 2023-ra ígértek, most 2027 és 2033 között várható a modulok fokozatos felbocsátása. Fő célja talán nem is tudományos, inkább a meglévő ipari és szakmai kapacitások fenntartása. A nagy űripari szereplőknél, az Egyesült Államokban és Kínában az űripar egyfajta gazdasági motor, de Oroszországban inkább katonai és szimbolikus szerepe van. Így azonban fennáll a veszélye, hogy Moszkva nemcsak lemarad a technológiai versenyben, de ki is szorul a törekvő hatalmak közül, akiknél az emberes űrjelenlét a tudományos és gazdasági fejlődést szolgálja.
[type] => post [excerpt] => Az orosz űraktivitás már 3 éve apad, megbillentette a koronavírus-járvány és az ukrán konfliktus is, de az is baj, hogy a Roszkoszmosz monopóliuma nem segíti az ötleteket, az egyéni kezdeményezéseket. Lassan már a nem űripari nagyhatalmak is megel... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1752186780 [modified] => 1752125800 ) [title] => Oroszország kezd nagyon lemaradni az űrprogramban [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=247814&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 247814 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 247815 [image] => Array ( [id] => 247815 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram.jpg [original_lng] => 185329 [original_w] => 1200 [original_h] => 630 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram-300x158.jpg [width] => 300 [height] => 158 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram-768x403.jpg [width] => 768 [height] => 403 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram-1024x538.jpg [width] => 1024 [height] => 538 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1752115003:12 [_thumbnail_id] => 247815 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1920 [_algolia_sync] => 233388886001 [_oembed_05cb82627e5726b90b90ba5f528dc6d1] =>
Russian youth in St. Petersburg party to anti-war music
Videos circulating on social media show crowds of young Russians singing along to banned anti-war songs — and have already sparked outrage among pro-Kremlin “Z-patriots.” So far, no arrests have been reported.
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
😱Снежный апокалипсис на Камчатке: в магазинах — пустые полки, на улицах из громкоговорителей предупреждают о возможном сходе лавин с крыш pic.twitter.com/EEcxtxH9no
Leszállás közben a Hold felszínének csapódott egy japán magánűrcég leszállóegysége pénteken – jelentette be a tokiói székhelyű ispace, amely a küldetést sikertelennek minősítette, melyről az Origo számolt be.
A Resilience nevű leszállóegységgel lezuhanása előtt megszakadt a kapcsolat, és nem sikerült helyreállítani. Hakamada Takesi, a cég alapító vezérigazgatója sajnálatát fejezte ki a küldetés kudarca miatt. A vállalat már két éve is megkísérelt holdjárót juttatni a Holdra, de akkor sem sikerült.
A Resilience nevű leszállóegység Fotó: KAZUHIRO NOGI / AFP
A Resilience feladata holdi kőzetminta gyűjtése lett volna, ezért magával vitte a Tenacious elnevezésű, 5 kilogrammos kis rovert.
Ez a második alkalom, hogy nem tudtunk leszállni. Szóval ezt tényleg nagyon komolyan kell vennünk
– mondta Hakamada újságíróknak, és hozzáfűzte, hogy folytatják a holdi küldetéseket.
Az első elemzések szerint a magasság mérésére szolgáló lézerrendszer működésével lehetett gond, és a leszállóegység túl gyorsan ereszkedett le.
A januárban Floridából indított Resilience a múlt hónapban állt holdkörüli pályára. A Resilience egy lapos, nem túl sziklás régiót választott a leszállásra a Hold Föld felőli oldalán, a Mare Frigoris (Hideg tenger) nevű területen.
A tudományos és technikai kísérletek mellett a küldetésnek művészeti vonatkozása is volt. A rover egy apró, svéd stílusú, fehér szegéllyel és zöld ajtóval díszített piros házikót, Mikael Genberg Holdháznak nevezett alkotását helyezte volna el a Hold felszínén. A Resilience űrszondával egy napon indult a Holdra a Blue Ghost leszállóegység, amelyet a texasi székhelyű Firefly Aerospace vállalat fejlesztett és épített.
A kereskedelmi leszállóegység, amely a NASA tíz tudományos eszközét vitte magával, március 2-án sikeresen landolt a Mare Crisium (Válságok tengere) nevű területen, a Hold Föld felé néző oldalán.
Mindössze öt ország hajtott eddig végre sikeres holdraszállást: Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, India és Japán.
Közülük azonban csak az Egyesült Államok juttatott embert a Holdra, a NASA 12 asztronautáját 1969 és 1972 között. Az amerikai űrhivatal jövőre várhatóan négy űrhajóst küld a Holdhoz, de ők még nem szállnak le, az egy későbbi misszió feladata lesz. Kína is tervezi, hogy 2030-ra tajkonautái leszállnak a Holdon.
The world's oldest person, Japanese woman Tomiko Itooka, died aged 116 on December 29 at a nursing home where she resided since 2019, the city where she lived, Ashiya, announced on Saturday. She was born on May 23, 1908. ➡️ https://t.co/9WxutZPRO1pic.twitter.com/ONkljQ3jqA
Egy aszteroida repül el a Föld mellett április 16-án – mérete és távolsága közelít a „potenciálisan veszélyes” kategóriához
A NASA Sugárhajtás Laboratóriuma (JPL) szerint a 2011 VG9 jelű aszteroida szerdán, április 16-án halad el a Föld közelében.
A NASA adatai szerint az égitest átmérője 135,1 méter, és a Földtől való távolsága eléri a 4 659 699 kilométert.
A NASA kritériumai alapján egy aszteroida akkor számít „potenciálisan veszélyes objektumnak”, ha kevesebb mint 7,5 millió kilométerre közelíti meg a Földet, és az átmérője meghaladja a 150 métert.
A 2011 VG9 tehát méretben még nem éri el ezt a határt, de a közelsége miatt figyelemmel kísérik.
With Christmas Eve just around the corner, many children might be hoping to spot Santa flying overhead. But NASA has now warned that reindeer won't be the only things soaring above Earth in the coming days. Tonight, a massive… pic.twitter.com/7CM8pvLvbq
Negyven másodperccel a startot követően visszazuhant a Földre az első orbitális rakéta, amelyet a kontinentális Európából indítottak vasárnap a norvégiai sarkvidéki Andoya űrbázisról – számolt be az Origo.
A német Isar Aerospace startupcég által kifejlesztett kétfokozatú Spectrum rakéta a Youtube-on élőben közvetített képek szerint rezegni kezdett, felborult, majd hangos robbanás hangját keltve visszazuhant a Földre.
A tesztrepülés célja az volt, hogy minél több adatot és tapasztalatot gyűjtsenek. A gyártó előre figyelmeztetett, hogy a tesztrepülés idő előtt véget érhet, a balul sikerült indítás után pedig közölte, hogy sok olyan információ gyűlt össze, amelyből tanulságokat vonhatnak le. Egyetlen gyártónak sem sikerült még az első rakétáját egyből pályára állítani – hangoztatta a bajor cég képviselője.
A 2018-ban alapított Isar Aerospace olyan hordozórakétát szeretne kifejleszteni, amellyel műholdakat lehet pályára állítani. A cég Elon Musk SpaceX-ének és Jeff Bezos Blue Originjének európai riválisa.
A norvégiai felbocsátás kettős premiernek ígérkezett, mivel nemcsak az Isar Aerospace első sikeres repülése, hanem egyúttal egy orbitális hordozórakéta első indítása is lett volna a kontinentális Európából.
Európa jelenleg lemaradásban van az Egyesült Államokkal, Kínával és Indiával szemben az űrutazás terén, mivel az ESA Ariane 6 hordozórakétájának fejlesztése késik.
A Spectrum hordozórakéta 28 méter hosszú, átmérője 2 méter. Az 50 tonnás típus a kívánt pályától függően 700 és 1000 kilogramm közötti hasznos terhet tud a világűrbe juttatni. A vállalatnál két további rakéta építése van folyamatban.
Kedden visszatért a Földre a SpaceX űregységével az a két amerikai asztronauta, akik a tervezett nyolc nap helyett közel kilenc hónapig tartózkodtak a Nemzetközi Űrállomáson. Küldetésük a Starliner meghibásodása miatt húzódott el – számolt be az Index.
A két asztronauta, a 62 éves Butch Wilmore és az 59 éves Suni Williams azért érkeztek még 2024 június 5-én a Nemzetközi Űrállomásra, hogy egy új űrhajót, a Boeing Starliner nevű űrjárművét teszteljék és a járművet összekapcsolják az űrállomással. A Boeing űregysége már az út során rendellenességeket mutatott, héliumszivárgást észleltek és a manőverező rakéták sem működtek megfelelően. Ennek következményeképp az asztronauták biztonsága érdekében a visszatérésüket elhalasztották, így az eredetileg 8 naposnak tervezett misszió 9 hónapra nyúlt.
Butch Wilmore és Suni Williams kedden két másik asztronauta társaságában a tervezettnek megfelelő helyen, Florida közelében az Amerikai-öböl (korábbi nevén Mexikói-öböl) területén érte el a felszínt a Dragon űregységben a kijelölt időpontban, keleti parti idő szerint este 5 óra 57 perckor.
Congratulations to the @SpaceX and @NASA teams for another safe astronaut return!
Az indulás eredetileg kijelölt napja szerda volt, de az időjárási körülmények miatt a Nemzetközi Űrállomásról való lekapcsolódást egy nappal korábbra hozták. Az asztronautákat szállító űrkapszula csaknem 17 óra alatt tette meg a világűrben keringő állomás és a Föld felszíne közötti utat.
A két űrben rekedt asztronauta kimentését már régóta tervezték, tavaly szeptemberben a SpaceX legénysége két főből állt, és az őket szállító Dragon űrkapszulán fenntartottak két ülést. A SpaceX 9 legénysége, az amerikai Nick Hague és az orosz Alekszandr Gorbunov, valamint a két további amerikai asztronauta távozását az űrállomásról az tette lehetővé, hogy a múlt hétvégén megérkezett az új legénység – két amerikai, egy orosz és egy japán űrhajós –, őket szintén a Dragon űrkapszula szállította. A visszaút eredetileg februárban történt volna meg, de műszaki okok miatt el kellett halasztani az indulást.
Elon Musk, a SpaceX tulajdonosa a közelmúltban arról nyilatkozott, hogy saját űrhajóegységeit már tavaly felajánlotta a NASA két asztronautájának gyorsabb kimentésére, de az akkori adminisztráció ezt elutasította. Donald Trump elnök hivatalba lépését követően, január végén közölte, hogy arra kérte Muskot mint elnöki tanácsadót, hogy segítsen a két asztronauta visszajuttatásában.
Musk az X-en köszönte meg a SpaceX-nek és a NASA-nak az asztronauták sikeres visszatérését a Földre, a megérkezés pillanatáról a SpaceX tett közzé videót.
[type] => post [excerpt] => Visszatért a Földre a SpaceX űregységével az a két amerikai asztronauta, akik a tervezett nyolc nap helyett közel kilenc hónapig tartózkodtak a Nemzetközi Űrállomáson. Küldetésük a Starliner meghibásodása miatt húzódott el. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1742383920 [modified] => 1742379512 ) [title] => 8 nap helyett majd 9 hónapot töltöttek az űrben – visszatért a földre a két „fentrekedt” asztronauta [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=235913&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 235913 [uk] => 235998 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 235917 [image] => Array ( [id] => 235917 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif [original_lng] => 20148 [original_w] => 1280 [original_h] => 720 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif [width] => 150 [height] => 84 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif [width] => 1280 [height] => 720 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif [width] => 1280 [height] => 720 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif [width] => 1280 [height] => 720 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1742406459:2 [_oembed_273975bb088f4d85fb50260c557daba5] =>
Congratulations to the @SpaceX and @NASA teams for another safe astronaut return!
