Május 15-én ünnepi keretek között rendezték meg a XX. Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferenciát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány szervezésében. A jubileumi esemény nem csupán a tudományos napok kiemelkedő programja volt, hanem lehetőséget kínált a szakmai párbeszéd mellett az elmúlt évek eredményeinek összegzésére és értékelésére is.
A jubileumi rendezvényt Váradi Natália, a konferencia szakmai szervezője és a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója nyitotta meg. Majd a résztvevőket Gyebnár István beregszászi magyar konzul köszöntötte. A diplomata beszédében kiemelte: „Amikor körbenézek ebben a teremben, a legnagyobb értéknek a tudás iránti elkötelezettséget látom. Gondolkodó, érző és alkotó fiatalokat, akik bizonyítják, hogy a tudomány nem csupán verseny vagy szakmai megmérettetés, hanem közös felelősség és lehetőség is. A Tudományos Diákköri Konferencia évről évre azt üzeni számunkra, hogy a magyar innováció, az összefogás és a szellemi erő nem ismer határokat, és képes választ keresni korunk legnagyobb kihívásaira is. Legyen szó a gazdasági egyenlőtlenségekről, a migrációról, az energia- és élelmiszer-biztonságról vagy az emberiséget érintő globális problémákról, a megoldások alapját mindig a tudás, a kutatás és az együttműködés jelentik. Önök, fiatal kutatók és hallgatók, ennek a jövőnek az építői.”
Ezután Kocsis Károly akadémikus, HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének igazgatója fejtette ki gondolatait a konferencia kapcsán.
Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke is köszöntötte a résztvevőket. A megnyitón elhangzott beszédekben is hangsúlyozták: a Tudományos Diákköri Konferencia nemcsak szakmai megmérettetés, hanem a jövő kutatóinak egyik legfontosabb találkozási pontja is.
Majd elismerő oklevéllel méltatták azokat a tanárokat, akik az elmúlt 20 évben, vagy annak jelentős részében aktív szerepet vállaltak a TDK munkájában, továbbá számos hallgatót készítettek fel a konferenciára.
Ezt követően Orosz Ildikó, a Rákóczi Egyetem elnöke is köszöntötte a konferenciát: „Egy tudományos diákköri konferencia kapcsán minden évben elmondom: nemcsak a lehetőség teremti meg a sikert, hanem a tudóst is a lehetőség szüli. Ha nincs alkalom a kutatásra, az eredmények bemutatására, megvitatására, akkor nem születnek új gondolatok és új tudományos eredmények sem. A tudomány fejlődéséhez nemcsak emberi tehetségre van szükség, hanem támogatásra, anyagi háttérre és megfelelő lehetőségekre is. A tudomány éppen olyan, mint az élet számos más területe: fejlődni csak akkor tud, ha megkapja a szükséges támogatást és bizalmat. Ez a húsz év erről a fejlődésről szól, és ezt bizonyítja az a kötet is, amely a konferencia történetét foglalja össze. Ezért szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik hozzájárultak ehhez a munkához, különösen az anyaországnak, amely hosszú évek óta támogatja közösségünket és intézményeink fejlődését. Közösen jutottunk el oda, hogy a Beregszászi Tanárképző Főiskola egykori kihelyezett képzéséből mára önálló és meghatározó intézményként működik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és Egyetem közössége. Ez egyfajta felnőtté válás története is. A legfontosabb azonban az, hogy a jövő generációi miként tudják továbbvinni ezt az örökséget, és mennyire tudják megőrizni azt a kezdeményező szellemet, amelyből ez a közösség kinőtt. Azok munkája és példája is velünk van ma, akik már nem lehetnek közöttünk személyesen, de szellemiségük tovább él mindabban, ami itt történik. Köszönöm mindenkinek a munkáját, és szívből gratulálok minden résztvevőnek – oktatóknak, kutatóknak és hallgatóknak egyaránt. Sok sikert kívánok a további kutatásokhoz, szakmai munkához és az előttük álló lehetőségekhez.”
A konferencia során nyolc szekcióban zajlottak az előadások. A hallgatók a földrajz, társadalomtudomány, gazdaságtudomány, nyelv- és irodalomtudomány, pedagógia, természettudomány, történelem, valamint turizmus és regionális fejlesztés témaköreiben mutatták be kutatásaikat. A konferencián összesen 42 előadás hangzott el, amelyeket 57 szakemberből álló zsűri értékelt. Az előadások színvonala jól tükrözte a kárpátaljai magyar felsőoktatásban folyó tehetséggondozó munka eredményességét, valamint azt, hogy több diák előadásával kijutott az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára.
Különleges pillanatot jelentett a konferencia során a húszéves történetét bemutató kötet ismertetése is. A Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencia múltja és jelene című kiadvány átfogó képet ad a rendezvény fejlődéséről, valamint az elmúlt két évtized tudományos közösségépítő munkájáról.
A kárpátaljai magyar tudományos élet egyik meghatározó eseményét, a Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferenciát (KTDK) idén is egy rangos előrendezvény vezette fel: a Tudományos Vitadélután. Május 14-én már kilencedik alkalommal találkoztak tapasztalt kutatók és a tudomány iránt elhivatott fiatalok a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Apáczai Csere János Könyvtárában.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány és a Rákóczi Egyetem közös szervezésében megvalósult rendezvény célja idén is a tudományos utánpótlás ösztönzése és a szakmai párbeszéd elősegítése volt. Ahogy Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója kiemelte: a program nem csupán előadássorozat, hanem egyfajta műhelymunka, ahol a hallgatók – elsősorban a Zrínyi Ilona Szakkollégium tagjai – közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a tudományos élet nagyjaival. Az esemény népszerűségét jelzi, hogy közel száz regisztrált érdeklődő töltötte meg az olvasótermet.
„Nagyon igyekszünk, hogy ez ne csupán egy előadás-sorozat legyen, hanem a fiataloknak lehetőséget biztosítsunk arra, hogy a rendezvény tudományos részét követően kötetlenül beszélgessenek a kutatókkal, előadókkal az aktuális témákról. Azt reméljük, hogy ezután bekapcsolódnak egy-egy tudományos műhelybe vagy kutatási témába, hiszen a rendezvény célja a tudományos utánpótlás biztosítása a kárpátaljai magyar közösség és egyben az egyetemes magyarság számára” – emelte ki Váradi Natália.
Az idei vitadélután tematikáját jelentős évfordulók határozták meg. Az előadók érintették a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának 200., II. Rákóczi Ferenc születésének 350., az 1956-os forradalom 70., valamint a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) fennállásának 10. évfordulóját.
Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia tagja előadásában az Akadémia történetét és tagsági rendszerét világította meg. Hangsúlyozta, hogy a határon túli magyar tudósok az MTA szerves részét képezik.
Tóth Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Rákóczi-emigráció neves kutatója a rodostói száműzetés eddig kevésbé ismert részleteibe avatta be a hallgatóságot.
Csernicskó István, a Rákóczi Egyetem rektora, a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács elnöke a KMAT munkáját és a tudományos utánpótlás fontosságát hangsúlyozta.
„Egészen pontosan 11 évvel ezelőtt jött létre a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács, amely a Magyar Tudományos Akadémiának egyfajta kihelyezett egysége, egy ernyőszervezet, amely a kárpátaljai magyar kutatókat, tudósokat fogja össze. […] A kárpátaljai magyar tudományosság nem szervezetlen, nem kaotikus, hanem van együttműködés, és így van szoros kapcsolódás a magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia felé” – mondta el a rektor. Hozzátette: az ilyen vitadélutánok olyanok a fiatal kutatók számára, mint a sportolóknak az edzés – itt tanulják meg érveik ütköztetését és álláspontjuk védelmét, mielőtt kilépnének a valódi tudományos élet porondjára.
Az előadások sorában Váradi Natália a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék tanáraként mutatta be az 1956-os forradalom közelgő 70. évfordulója alkalmából a történelmi tényeket a hallgatóságnak.
A tudományos előadásokat követően a Szegedi Tudományegyetemen működő Pro Talentis Universitatis Alapítvány képviseletében Badó Attila elnök és Katona Péter jogász nyújtottak át ösztöndíjakat annak a 29 kárpátaljai diáknak, akik a GENIUS Tehetségpontok valamelyikében tanulnak, és édesapjuk a fronton teljesít szolgálatot.
A IX. Tudományos Vitadélután lezárásaként a résztvevők a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Lélektánc című darabját tekintették meg.
Jelenléti foglalkozásokkal folytatódott a VIII. Zenevarázslat képzés a Rákóczi egyetemen a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány szervezésében. Vidékünk zene- és művészeti iskolái ifjú zongoristái számára szervezett kurzus célja a tehetségek felkarolása, fejlődésük ösztönzése, valamint a klasszikus zene iránti érdeklődés fokozása. A 120 órás képzésre 43 fiatal nyert felvételt. A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány tizenkettedik alkalommal hirdette meg a „Szól a Fülemüle!” – kárpátaljai népzenei és néptánc tehetségkutatót a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Tehetség Program támogatásával. A seregszemle célja, hogy a felnövekvő generáció minél szélesebb körben ismerje meg és aktívan ápolja a magyar kulturális örökséget, értékeket. A Hagyományok Háza Hálózat Kárpátaljai Kirendeltségének szakmai irányításával létrehozott népzenei seregszemle állandó házigazdája a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem.
Szombaton reggel ismét vizsgázók népesítették be a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem folyosóit. Ezúttal azonban nem a hagyományos iskolai tantárgyak, hanem a magyar nyelv elsajátítása volt a központban. A Felnőttképzési Központ által szervezett Kótyuk István nyelvi akadálymentesítő tanfolyam résztvevői érkeztek el képzésük záró szakaszához. A program kifejezetten azoknak nyújt segítséget, akik számára a magyar nyelv nem az anyanyelvük, de a mindennapi boldoguláshoz vagy munkavállaláshoz elengedhetetlen a nyelvismeret. A hallgatók egy intenzív, 100 órás felkészítő szakaszon vannak túl, amely során a szakszókincs mellett a hétköznapi kommunikációt is gyakorolták. Az elmúlt nap a magyar mint idegen nyelv tanfolyam hallgatói írásbeli és szóbeli szintfelmérő vizsgán adtak számot a megszerzett tudásukról. A szervezők szerint az ilyen típusú képzések hidat képeznek a régióban élő különböző nemzetiségek között, elősegítve a kölcsönös megértést és a nyelvi akadályok lebontását.
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem 2016 óta működik együtt a Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Központ ECL Nyelvvizsga Központjával, amely külföldi vizsgahelyszínként funkcionál. Ennek a megállapodásnak köszönhetően az egyetem lehetőség nyílt nemzetközi nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésére. A legutóbbi vizsga periódusban 18-an éltek a lehetőséggel, akik közül tizenöten az elmúlt napokban vehették át nyelvvizsga bizonyítványaikat. Ezen kívül lezárultak az ide idegen nyelvi képzés is, az ezeken résztvevők pedig szintén oklevelekkel térhettek haza.
A tehetséget csak tettekkel lehet életre kelteni, mert önmagában nem hoz gyümölcsöt – hangsúlyozta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért elismerések budapesti átadóján. A 2013-ban alapított díj célja, hogy erkölcsi és anyagi elismerésben részesítse azokat a magyarországi és határon túli magyar vagy nemzetiségi szakembereket, akik munkájuk során kiemelkedően sokat tesznek a fiatalok tehetségének kibontakoztatásáért. A díjazottak között volt dr. Váradi Natália, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Történelem Tanszékének professzora, a GENIUS Jótékonysági Alapítvány igazgatója. A díj több száz ember áldozatos munkájának az elismerése, a tehetséggondozás pedig a jövő építését jelenti, fogalmazott Váradi Natália.
Elindult a 26. Zrínyi Ilona Kárpátaljai Magyar Szakkollégium. A felvételt a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány hirdette meg a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával a 2025/2026-os tanév második szemeszterére. A programba a kárpátaljai felsőoktatási intézmények harmadik és hatodik évfolyama között tanuló, nappali tagozatos, kiemelkedő eredményeket elérő magyar nemzetiségű hallgatók jelentkezhettek.
2016 januárjában az egyeztetéseket követően az akkor még II. RF KMF együttműködési szerződést kötött a Pécsi Tudományegyetemmel annak érdekében, hogy külföldi vizsgahelyszínként bonyolíthasson le nyelvvizsgákat. Ennek köszönhetően a ma már Rákóczi-egyetem hallgatói, oktatói és az érdeklődők helyben is lehetőséget kapnak a nemzetközileg elismert ECL-nyelvvizsga teljesítésére. Az elmúlt 10 év alatt összesen 378 vizsgázó jelentkezett, közülük 305 fő sikeresen teljesítette a vizsgakövetelményeket, és nyelvvizsga-bizonyítványt vehetett át. A 2025-ös novemberi vizsgaidőszakra 9-en jelentkeztek, és összesen 8 főnek sikerült megszereznie nyelvvizsga-bizonyítványát. Az ünnepélyes átadón a bizonyítványokat Orosz Ildikó, a Rákóczi Egyetem elnöke és Csernicskó István, az intézmény rektora adta át.
A fennmaradt kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én, Szatmárcsekén fejezte be és tisztázta le legismertebb művét, a Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból című költeményt, amely később a magyar nemzet imádságává, a Himnusszá vált. Ez a nap 1989 óta a magyar kultúra napja, és a Tisza bal partján fekvő település 1994 óta minden évben külön megemlékezéssel tiszteleg világhírű szülötte alkotása előtt.
A Tisza jobb partján lévő, Szatmárcsekétől légvonalban alig egy kilométerre fekvő Badalóban 2023-ban, a Himnusz születésének 200. évfordulóján egy Kölcsey Ferenc portréját ábrázoló domborműves emléktáblát – Matl Péter szobrászművész alkotását – avattak fel, és azóta itt is megemlékeznek erről az eseményről. Az itt élők vasárnap gyülekezeti közösségben méltatták a magyar kultúra napját.
A badalói református templomban megtartott ünnepi istentiszteleten Sápi Zsolt lelkipásztor János evangéliuma 6. fejezetének 27–28. verséből vett idézettel – „Ne veszendő eledelért fáradozzatok, hanem az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az Emberfia ad majd nektek, mert őt pecsétjével igazolta az Isten” – hirdette Isten igéjét a templomot megtöltő gyülekezeti tagok számára. Az igehirdető azt a lelki üzenetet tolmácsolta a hívek felé, hogy aki az élet kenyeréből eszik, az soha meg nem éhezik.
Az igehirdetést követően Jakab Lajos, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Badalói Alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és arról beszélt, hogy mit is jelent számunkra a magyar kultúra. „Az anyanyelvünk, a költészetünk, a művészetünk, a zenevilágunk, néptáncaink, hagyományaink – és még hosszasan lehetne folytatni a felsorolást – mind olyan értékek, amelyek jelképezik és alkotják a kultúránkat” – húzta alá.
Az érdekvédelmi szervezet helyi első embere beszélt arról is, hogy ugyan nincs arról feljegyzés, hogy a XIX. század elején több mint húsz éven át Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc járhatott-e Badalóban, de ez szinte biztosra vehető. A Himnusz kéziratát kortársainak, írótársainak a beregszászi postán feladó költőnek ehhez át kellett kelnie a Tiszán lévő Hidason, majd Badalón keresztül juthatott el Beregszászba. Az itt élők ezért tartották fontosnak, hogy a Himnusz bölcsőjének számító Szatmárcseke tőszomszédságában, Badalóban is legyen emlékhelye Kölcseynek, amelynél minden év januárjában leróhatják a tiszteletüket.
„A magyar nemzet csak akkor maradhat erős, ha megvédi kultúráját, megőrzi épített és szellemi örökségét” – mondta köszöntőjében Jusztin Miklós beregszászi magyar konzul. „A magyar kultúra nem jelent kevesebbet, mint észrevenni Kárpát-medencei múltunkat, nyelvünket, irodalmunkat, népdalkincsünket, meséinket, hagyományainkat és hitünket. Ez az az örökség, amely magyarrá tesz bennünket.”
Köszöntötte az ünneplő gyülekezetet dr. Váradi Natália történész, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Felnőttképzési Központjának vezetője, aki azt emelte ki, hogy Kölcsey Ferenc szándékai szerint a Himnusz nem pusztán egy hazafias költemény, hanem egy olyan nemzeti fohász, amelyben a magyar nép Istenhez fordul segítségért, bűnbánatért és kegyelemért.
„Bárhol a világon, ahol megszólal, felcsendül a Himnusz, ott egyben imádkozás is zajlik. Így aztán elmondhatjuk, hogy nincs még egy nemzet a világon, amely annyit imádkozik és fohászkodik, mint a magyar…” – mondta a történész.
Dr. Váradi Natáliát elkísérte Badalóba a GENIUS tehetségkutató alapítvány által támogatott és a múlt év novemberében a brüsszeli Kárpátalja Napon fellépő Zenevarázslat koncert egyik tehetséges növendéke, Klárikova Zsófia. A Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola tanulója Leo Weiner Csűrdöngölő – hagyományos falusi tánc című művét adta elő szaxofonon, majd Draskóczy László Korondi táncok című darabját szólaltatta meg (felkészítő tanár: Turjanica Terézia, koncertmester: Roszoha Mária).
Egy vers is elhangzott Klárikova Zsófia előadásában: Aranyosi Ervin Súgom a békét című költeménye.
„Magyarország a XIX. század elején olyan korban létezett, amikor az ország erősen leromlott és elmaradt állapotban volt a nyugati országokhoz képest, így Kölcsey Ferenc is belátta, hogy a reformok elkerülhetetlenek” – idézte vissza a két évszázaddal ezelőtti időket Sin József, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke. Az pedig, hogy a reformkor nagyjaira – élükön Kölcseyvel – emlékezhetünk, szent kötelesség is számunkra, hiszen a Himnusszal a költő erkölcsi iránymutatást is adott a nemzetünknek – emelte ki.
Mint mondta, bármilyen veszedelem jött ránk az elmúlt századok során, a magyar nemzet mindig meg tudott újulni, felállni és továbbmenni. Így lesz ez most is!
Az áldásokban gazdag esemény végén az ünneplő gyülekezet elénekelte nemzeti imánkat, a Himnuszt, majd megkoszorúzták a templom külső falán lévő Kölcsey Ferenc-emléktáblát.
