Array
(
[count_posts] => 6
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjc5ODI7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 51311
[content] =>
A Kárpátaljai Megyei Tanács Regionális Fejlesztési és Határon Átnyúló Együttműködési Ügynöksége által kidolgozott, „Kárpátaljai várak megőrzése” című projekt megvitatására került sor a megyei tanács épületében.
A megyei tanács legutóbbi plenáris ülésén 4 várral egészítették ki a megye kistérségei, települései és városai közös tulajdonát képező objektumok névsorát. Jelenleg 4 vár állagmegőrzése kapcsán készült el a költségvetési dokumentáció: a királyházi Nyaláb, a nagyszőlősi Kankó, a szerednyei és a tiszaborkúti.
A tervezett munkálatokat a Nagyszőlősi Városi Tanács és a „Kárpátaljai várak megőrzése” projekt a Regionális fejlesztési projektek pályázata keretein belüli három partnerrel közösen. A finanszírozást a Regionális fejlesztési minisztérium az EU-tól kapott támogatás révén biztosítja.
A fent említett munkálatok megkezdéséhez Mihajlo Dankanics, a Regionális Fejlesztési és Határon Átnyúló Együttműködési Ügynökség (továbbiakban Ügynökség) igazgatója felkérte a megyei tanács vezetését, hogy határozatban jelölje ki az Ügynökséget a munkálatok megrendelőjeként. A következő lépés a költségvetési dokumentáció jóváhagyása a Kulturális és Információs Politikai Minisztérium által.
A tervezők szerint a sürgősségi és állagmegóvási munkák magukban foglalják a várromok körüli belső és környező tér tisztítását, antiszeptikus kezelést és a speciális faszerkezetek általi megerősítését, régészek felügyelete általi kutatási munkák, több száz köbméter talaj fellazítás, a várromok különálló elemeinek összekapcsolása és megerősítése, valamint átmeneti tetőszerkezet építése.
A szakértők szerint ezek a munkálatok lehetővé teszik a négy vár 3-5 évre történő megőrzését legalább abban az állapotban, amelyben jelenleg vannak, és zökkenőmentes átmenetet biztosítanak a projektnek megfelelő helyreállítási és konzerválási munkálatok megvalósításához.
A munkálatok mértékét illetően a legkevesebbet a Tiszaborkúti, a legtöbbet a Királyházi Nyaláb-vér igényli. Problémát okoznak, a szerednyi vár kivételével, az objektumokhoz vezető utak, valamint a műemlékek körüli védett zónák. Például, Nagyszőlősön a magánszektor közvetlenül közel van a várromhoz…
A kárpátaljai várak helyreállítása felkeltette magyar szomszédjaink érdeklődését. E tekintetben a jövőben megvitatásra kerül partnerek bevonása Kárpátalja történelmi örökségének helyreállításába.
A „Kárpátaljai várak megőrzése” projektet a Regionális Fejlesztési és Határon Átnyúló Együttműködési Ügynöksége dolgozta ki a már megvalósított „A szerednyei és Szent Miklós várak megőrzése” projekt folytatásaként „A Kárpátok helyi közösségei kezdeményezései támogatása” program keretében, amelyet az „EUROPA REGIÓ KÁRPÁTOK – UKRAJNA” Társulás valósít meg. A pénzeszközöket a Lemberg, Kárpátalja, Ivano-Frankivszk, Csernyivc megyék költségvetése, valamint a HUSKROUA /1702/3.1/0091 „A történelmi Sós út turisztikai vonzerejének helyreállítása” projekt a Határon Átnyúló Együttműködési Programja keretében, az Európai Unió biztosítja.
[type] => post
[excerpt] => A Kárpátaljai Megyei Tanács Regionális Fejlesztési és Határon Átnyúló Együttműködési Ügynöksége által kidolgozott, „Kárpátaljai várak megőrzése” című projekt megvitatására került sor a megyei tanács épületében.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1617394980
[modified] => 1617395479
)
[title] => Magyarország érdeklődik a kárpátaljai várak helyreállításáról
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=51311&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 51311
[uk] => 51073
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 51074
[image] => Array
(
[id] => 51074
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/167210152-3980836755293187-6440921158358595279-n.jpg
[original_lng] => 328982
[original_w] => 1250
[original_h] => 1250
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/167210152-3980836755293187-6440921158358595279-n-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/167210152-3980836755293187-6440921158358595279-n-300x300.jpg
[width] => 300
[height] => 300
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/167210152-3980836755293187-6440921158358595279-n-768x768.jpg
[width] => 768
[height] => 768
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/167210152-3980836755293187-6440921158358595279-n-1024x1024.jpg
[width] => 1024
[height] => 1024
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/167210152-3980836755293187-6440921158358595279-n.jpg
[width] => 1250
[height] => 1250
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/167210152-3980836755293187-6440921158358595279-n.jpg
[width] => 1250
[height] => 1250
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/167210152-3980836755293187-6440921158358595279-n.jpg
[width] => 1250
[height] => 1250
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1617384679:12
[_thumbnail_id] => 51074
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3344
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_a6fcd263a14b5ec2475d8a7cdc2db7cc] =>
[_oembed_time_a6fcd263a14b5ec2475d8a7cdc2db7cc] => 1617348392
[_oembed_9d60f99e8fe54e0078088926812ac3a5] =>
[_oembed_time_9d60f99e8fe54e0078088926812ac3a5] => 1617348392
[_oembed_56c63d11f7fc20605fa17d69fe205d59] =>
[_oembed_time_56c63d11f7fc20605fa17d69fe205d59] => 1617348392
[_oembed_0d37e95605f36d09c17201a531c5522e] =>
[_oembed_time_0d37e95605f36d09c17201a531c5522e] => 1617384187
[_oembed_1e5d2d76e01d4d48e425b447ea58e579] =>
[_oembed_time_1e5d2d76e01d4d48e425b447ea58e579] => 1624727079
[_oembed_d5b378dcc25af028d154a3a8cf34fb06] =>
[_oembed_time_d5b378dcc25af028d154a3a8cf34fb06] => 1719762187
[_oembed_e8e097bc66c5df256a3b86e2a51c5d03] => {{unknown}}
[_oembed_238f8c48827d6a60b9986a401b87a477] => {{unknown}}
[_oembed_12160206e9a33bd790cc9f2d9ffdf6d0] => {{unknown}}
[_oembed_a25e4d331d5d06e16a6e57b7a46014cf] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 31
[3] => 11
[4] => 592
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kárpátalja
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
)
[tags] => Array
(
[0] => 43654
[1] => 7982
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Kárpátaljai Megyei Tanács Regionális Fejlesztési és Határon Átnyúló Együttműködési Ügynöksége
[1] => várak
)
)
[1] => Array
(
[id] => 50919
[content] =>
A dolhai múzeumban látható kiállítás a kárpátaljai várak és kastélyok csaknem tökéletes másolatait mutatja be, amelyek 135-szörös kicsinyítésben az eredeti helyszíneken gyűjtött kőmintákból készültek.
A község központjában álló, a XVII. század végén épült dolhai várkastély jó néhány átalakításon, bővítésen esett át az idők folyamán, viszont az utóbbi száz évben gyakorlatilag semmilyen felújítást nem végeztek rajta.
A Kárpátaljai Regionális Fejlesztési Ügynökség több hónapon át dolgozott azon, hogy elkészítse a szerednyei vár egykori arculatának hiteles ábrázolását, amit most egy üveglapra festve helyeztek ki a várrom közelében. A projekt megvalósításához pályázati úton szereztek támogatást. A munka hosszú időt vett igénybe, hiszen a lehető leghitelesebb források alapján kívánták megjeleníteni a vár mostanra már elpusztult felső részét és tetőzetét.
Veszélyes állapotban van az ungvári járási szerednyei vár. A történelmi jelentőségű épületet a XIII. században valószínűleg a templomos lovagrend emelte. A román stílusban készített vár értékes műemlék, amely nemzeti védelem alatt áll, ennek ellenére igencsak megviselt állapotú.
A szerednyei vár melletti területet jelenleg a szerednyeiek gondozzák. A falusi tanács a közelmúltban azzal a kéréssel fordult a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció vezetőségéhez, hogy adják vissza a falu tulajdonába a műemléket.
[type] => post
[excerpt] => A román stílusban készített vár értékes műemlék, amely nemzeti védelem alatt áll, ennek ellenére igencsak megviselt állapotú.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1596019920
[modified] => 1596012094
)
[title] => Rossz állapotban van a szerednyei vár (videó)
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=23133&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 23133
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 23134
[image] => Array
(
[id] => 23134
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szerednyei-var.jpg
[original_lng] => 240376
[original_w] => 1490
[original_h] => 838
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szerednyei-var-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szerednyei-var-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szerednyei-var-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szerednyei-var-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szerednyei-var.jpg
[width] => 1490
[height] => 838
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szerednyei-var.jpg
[width] => 1490
[height] => 838
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szerednyei-var.jpg
[width] => 1490
[height] => 838
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1596001294:10
[_oembed_56c63d11f7fc20605fa17d69fe205d59] =>
[_oembed_time_56c63d11f7fc20605fa17d69fe205d59] => 1596001163
[_thumbnail_id] => 23134
[_edit_last] => 10
[views_count] => 4304
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_9d60f99e8fe54e0078088926812ac3a5] =>
[_oembed_time_9d60f99e8fe54e0078088926812ac3a5] => 1605626456
[_oembed_a6fcd263a14b5ec2475d8a7cdc2db7cc] =>
[_oembed_time_a6fcd263a14b5ec2475d8a7cdc2db7cc] => 1616832212
[_oembed_0d37e95605f36d09c17201a531c5522e] =>
[_oembed_time_0d37e95605f36d09c17201a531c5522e] => 1617676268
[_oembed_a25e4d331d5d06e16a6e57b7a46014cf] => {{unknown}}
[_oembed_e8e097bc66c5df256a3b86e2a51c5d03] => {{unknown}}
[_oembed_238f8c48827d6a60b9986a401b87a477] => {{unknown}}
[_oembed_12160206e9a33bd790cc9f2d9ffdf6d0] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 31
[3] => 25
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kárpátalja
[3] => Videók
)
[tags] => Array
(
[0] => 7982
)
[tags_name] => Array
(
[0] => várak
)
)
[5] => Array
(
[id] => 13699
[content] =>
Évről évre népszerűbb
a misztikus turizmus. Nyugat-Ukrajnában számos olyan vár található, amely
középkori titkokat és érdekes történeteket őriz.
A Pidhoreckiji vár az 1630-as évek végén épült,
először a koronázott Stanislaw Koniecpolski hetyman, később III. Sobieski János
lengyel király, majd Václav Zhevuski mágnás tulajdona volt. Zhevuski idején a
vár a nyugat-ukrajnai terület legimpozánsabb kastélya volt. A Pidhoreckij vár
sok megpróbáltatáson esett át évszázadokon keresztül. Újabb és újabb
tulajdonosai lettek, kirabolták, tönkretették, felgyújtották.
De mindenki, aki
legalább egy éjszakát töltött a legendás falak között a XVIII. századtól
napjainkig, látták szörnyű titkát – egy fiatal nő áttetsző, fehér ruhában,
fekete arccal. Az egy időben itt lakó lengyel földbirtokosok családja még
papírra is vetette emlékeit, hogy hallhatatlanná tegye a szellemmel való
találkozást. „Gyakran előfordult, hogy a palota második emeleti ajtaja
önmagától kinyílt, és egy fehér ruhás nő szinte láthatatlan alakja szobáról
szobára sétált” – áll Sengushki jegyzeteiben.
Ki ő az a
kísértet-nő, akit szinte a falu minden lakosa látott? Kiderült, hogy ez Maria,
Václav Zhevusky meggyilkolt fiatal felesége lelkének nincs nyugta. Valójában
maga a gróf ölte meg féltékenységből a grófnőt. A holttestet itt, a kastélyban rejtette
el, mert a szertartásnak megfelelően nem tudta eltemetni. Néhányan azt állítják,
hogy a fiatal feleség holttestét a kastély kőfalaiba falazták el.
Oleszkiji vár
Az Oleszkiji vár
története nagyon régi és szorosan kapcsolódik számos fontos történelmi eseményhez.
A vár Voliny és Galícia határán állt, Litvánia és Lengyelország között állandó
küzdelem folyt érte. A várat folyamatosan egyik tulajdonostól a másiknak adták át.
1340-től a kastély Lubart litván herceg tulajdonában volt. 1366-ban III. Kázmér
lengyel király újból elfoglalta.
Ennek az erődnek
sok tulajdonosa volt: Sennai Jan családja, akinek leszármazottait Oleszkijinek
nevezték magukat; Żółkiewski, Herburty, Daniłowicz, Koniecpolski, Rzewuski és
mások. 1629 telén III. Sobieski
János, Lengyelország jövendőbeli királya, Litvánia nagyfejedelme az Oleszkiji
várban született éppen akkor, amikor tatárok vették körül. Születéséhez egy ősi
legenda kapcsolódik, miszerint, amikor Daniłowicz-i Sofia Teofilia, Jákob Sobieski
második felesége fiát szülte, súlyos vihar dúlt. Amikor a bábaasszony a kisbabát
a márványasztalra helyezte, villámcsapás csapott oda, és az asztal kétfelé
repedt. Megjelent egy prófécia, hogy az újszülött rendkívüli ember lesz.
Valójában III. János lett az egyik legjelentősebb lengyel király.
Érdekes tény,
hogy tíz évvel III. János születése után az Oleszkiji erőd falai közt született
meg Lengyelország második leendő királya, Wiśniowiecki Mihály is.
Az Oleszkiji vár
évtizedekig számos ország fontos történelmi és politikai eseményeinek tanúja
volt. Addig, amíg 1938. január 23-án egy pusztító földrengés nem sújtotta a
hatalmas erődítményt. De nem kevesebb kárt okoztak az épületben tulajdonosai
is. Egyszer egy befalazott kincset találtak az egyik szobában. Akkor
elkezdődött az ékszerek lázas keresése: falfestéses falakat romboltak le,
kandallókat vertek szét, padlókat szakítottak fel. A XIX. század végére az Oleszkiji
vár egy romhalmazzá vált. Mára az épületet teljesen felújították, de az erőd
továbbra is a kincstárra hasonlít, amely a középkor misztikus titkait rejti.
Szerednyei vár
A vár története
a Szent Grállal, a Templomos Lovagrenddel, a Dobó, a Drugeth és a Rákoczi
családokkal kapcsolódik össze, akik különböző időkben birtokolták az erődöt. A
történészek egyetértenek abban, hogy a híres középkori emlékművet a Templomos
Lovadrend szerzetesei építették, akik harciasan védték a katolicizmust, még a
sötét erőkkel való kapcsolatban is meggyanúsították őket. Emiatt üldözték,
börtönbe vetették és halálra kínozták őket. A legenda szerint a Grál-kelyhet,
amelyet Lucifer arkangyal smaragdkoronájából készítettek, valamikor a
szerednyei vár falai közt rejtették el, mert ez volt a Templomos Lovagrend
egyik legtávolabbi vára.
Nevickei vár
Sok legenda szól
a fenséges Nevickei várról. Az egyik arról szól, hogy a telihold idején egy
gyönyörű fiatal nő szelleme jelenik meg itt. Az egyik legenda szerint a
nevickei erőd tulajdonosa Upor ellopta és feleségül vette a munkácsi Gara
herceg menyasszonyát. Gara hatalmas hadsereget toborzott, és úgy döntött, hogy
bosszút áll, ám Upor, rémületében váltságdíjat kínál. A munkácsi nemesember
viszont azt kívánta, hogy tizenhat éves korában adja oda neki a lányát.
Egy évvel később
Upor felesége megszülte Judit nevű lányukat, de szülés közben meghalt. A lányt
az apja nevelte fel. Amikor a lány tizenhat éves volt, beleszeretett egy fiatal
helyi erdészbe. De jött a munkácsi herceg, és emlékeztette Uport az esküvői
megállapodásról. Judit még csak nem akart hallani Garáról, viszont hogy ígéretének
eleget tegyen, az esküvői ceremónia kezdetéig az apa bezárta a lányát a szobájába.
Az esküvő napján a menyasszony, meghallván,
hogy jönnek érte, az ablakon át kiugrott a szakadékba. Azt mondják, hogy abban
a pillanatban a várat hatalmas villámcsapás érte, és összetörte. A menyasszony
szelleme pedig máig keresi szeretett erdészét a várban. Ennek a legendának a
születését valószínűleg az 1644-es események váltották ki, amikor is I. Rákóczi
György erdélyi herceg megtámadta és elpusztította a várat. Végül is volt egy udvarháza
Munkács közelében.
Ungvári vár
A legenda
szerint a XVII. században az ungvári kastély tulajdonosa egy magyar lovag,
Drugeth volt. Nagyon szép lánya volt. A kárpátaljai városokat akkoriban
lengyelek támadták meg. Egy lengyel iparmágnás azt tervezte, hogy elfoglalja
Ungvár várát. Hogy kifürkéssze, hogyan is lehetne ezt véghez vinni, vándorló
lovagként érkezett a várba. Esténként az ál-utazó messze földi kalandjairól
mesélt a vár tulajdonosainak. És hát, hallgatva és megcsodálva ezeket a
történeteket, Drugeth lánya beleszeretett vándor lovagba. De miután megtudta,
ki is a szeretője, nem tudta legyőzni a érzelmeit, és elmesélte, hogy mennyi
katonai van az erődben, hogy lehet őket legyőzni egy titkos átjárón keresztül, amiről
csak a vártulajdonos családjának volt tudomása. A lengyel iparmágnásnak azonban
nem volt alkalma felhasználni a megszerzett információkat, leleplezték és
kivégezték. Amikor a lány apja tudomást szerzett az árulásról, élve falazta be
lányát az erőd falába. Azóta esténként egy szellem sétál a várban, a lány keresi
szerelmét. Az első kakasszóra a szellem eltűnik, hogy másnap éjfélkor ismét
kereshesse kedvesét. A várban nagy vihar előtt gyászos sírást hallani. Drugeth
lánya kéri apját, hogy bocsásson meg neki…
várak (1 Oldal)
