Péntek este földrengés veszélyére adott ki figyelmeztetést Fukusima prefektúra közelében a japán meteorológiai ügynökség (JMA).
Az előrejelzés szerint a földmozgás epicentruma 40 kilométer mélyen lehet. Cunamitól nem kell tartaniuk a helyieknek.
Előzetesen a Richter-skála szerinti 5,1-es erősségűre tippelték a földrengés erejét, a szeizmikus intenzitás tekintetében a hetes skálán négyesre tippelték a földmozgást.
2011. március 11-én a Richter-skála szerinti 9,0-es erősségű földrengés rázta meg Japán keleti partvidékét, ami tragikus következményekkel járt: a partokat 15 méteres cunami árasztotta el, ami a becslések szerint 18 ezer ember halálát okozta
A pusztító hullámok a Fukusima Daiicsi nevet viselő atomerőművet is elérték. A cunami miatt megszakadt az atomerőmű áramellátása, aminek következtében leálltak a hűtőrendszerek is – ekkor következett be a második tragédia.
Ugyan a teljes atomkatasztrófát sikerült elkerülni, az áramkimaradás miatt három atomreaktor még így is leolvadt, ezzel nagy mennyiségű radioaktív szennyeződést juttatva a környezetbe.
The world's oldest person, Japanese woman Tomiko Itooka, died aged 116 on December 29 at a nursing home where she resided since 2019, the city where she lived, Ashiya, announced on Saturday. She was born on May 23, 1908. ➡️ https://t.co/9WxutZPRO1pic.twitter.com/ONkljQ3jqA
Nem elképzelhetetlen, hogy az ünnepekre nem mindenkinek jut kenyér és péksütemény.
Veszélybe kerülhet Szlovákiában a kenyér és péksütemények folyamatos ellátása, figyelmeztetett a pékeket, cukrászokat és tésztagyártókat képviselő érdekvédelmi szervezet. A boltok péksüteményes polcai akár az ünnepekre is kiürülhetnek a munkaerőhiány miatt – írja az Új Szóra hivatkozva a liner.hu.
A szlovákiai sütőipar már évek óta komoly munkaerőhiánnyal küzd, a helyzet pedig mostanra kritikus szintet ért el: országszerte közel kétezer dolgozó hiányzik a termelésből. Milan Lapšanský, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének (SZPCC) elnöke szerint bár idén nem tapasztaltak akkora felmondási hullámot, mint tavaly, a probléma továbbra is súlyos.
Az előző évben számos sütőipari dolgozó korkedvezményes nyugdíjba vonult, amit a kormány megpróbált szabályozásokkal megfékezni. Noha az államháztartási hiány miatt bezárták az idő előtti nyugdíjazás lehetőségeit, ez sem enyhítette az ágazat nehézségeit.
A helyzetet pedig csak tovább súlyosbíthatja, ha az idei influenzaszezon hasonlóan intenzív lesz, mint a tavalyi: egy ilyen járvány miatt a pékipari cégek komoly működési nehézségekkel szembesülhetnek, hiszen a lebetegedett munkavállalók helyét nem tudják pótolni.
Lapšanský emlékeztetett, 2023-ban több vállalatnak ellátási korlátozásokat kellett bevezetnie, mert a betegségek miatt nem tudták teljesíteni megrendeléseiket. Az SZPCC a problémák hosszú távú megoldása érdekében nyílt levelet intézett Robert Fico miniszterelnök kabinetjéhez, melyben arra kérik a törvényhozókat, hogy vizsgálják felül a bérpótlékokra vonatkozó adózási szabályokat, melyek jelenleg hátrányosan érintik az iparágat.
A klímaváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő olyan felhőszakadások, mint amilyenek szeptemberben pusztító árvizeket okoztak Közép-Európában – figyelmeztetett szerdán közzétett jelentésében a World Weather Attribution (WWA) nemzetközi tudóscsoport, amely arra szólította fel a politikai döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket a globális felmelegedés megállítására.
A klímaváltozással kapcsolatos szélsőséges időjárási eseményeket tanulmányozó WWA jelentésében megállapította, hogy a négynapos esőzéssel járó Boris vihar volt a valaha mért legerősebb Közép-Európában.
Az elmúlt két évtized legsúlyosabb közép-európai áradásai 24 halálos áldozatot követeltek, jelentős anyagi károkat okoztak, épületek és hidak rongálódtak meg, a helyreállítás pedig több milliárd dollárt emészthet fel. A jelentés szerzőinek megállapítása szerint az ilyen felhőszakadások valószínűsége legalább kétszeresére nőtt, és erejük hét százalékkal hevesebb lett.
Joyce Kimutai, az Imperial College London Grantham Intézetének kutatója, a tanulmány társszerzője kiemelte, hogy az áradások ismét rávilágítanak a fosszilis tüzelőanyagok okozta felmelegedés pusztító hatásaira.
Amíg az olajat, a gázt és a szenet nem váltják fel megújuló energiával, addig a Borishoz hasonló viharok még hevesebb esőzéseket és gazdasági károkkal járó áradásokat fognak okozni” – fűzte hozzá.
A jelentés szerint ilyen vihar várhatóan átlagosan 100–300 évente egyszer fordulhat elő a mai éghajlati viszonyok között, az iparosodás előtti szinthez képest 1,3 Celsius-fokos felmelegedésnél.
Azonban ha az iparosodás előtti szinthez képest a felmelegedés eléri a 2 Celsius-fokot, ami várhatóan a 2050-es években következik be, az ilyen viharok legalább 5 százalékkal több esővel fognak érkezni, és a mostaninál 50 százalékkal gyakrabban fordulnak majd elő – írták a tanulmány szerzői.
