A területi toborzási és szociális támogatási központok (TCK) munkatársainak mozgásával és munkájával kapcsolatos információk terjesztése büntetőjogi felelősséggel és akár 8 év börtönbüntetéssel jár – közölte kedden az rbc.ua hírportál a Hmelnickij megyei TCK Facebook-figyelmeztetésére hivatkozva.
A közlemény szerint „a közösségi hálózatokon, az interneten, az üzenetküldő alkalmazásokon a Hmelnickij-megyei TCK munkatársainak helyével, mozgásával és behívó-kézbesítési tevékenységével kapcsolatos információk terjesztése az ukrán fegyveres erők tekintélyének aláásásához vezet a társadalomban.”
A TCK ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a munkájára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala büntetőtörvénykönyv 114-1. cikkelyének 1. részében előírt bűncselekmény elemeit tartalmazza (a fegyveres erők és más katonai alakulatok jogszerű tevékenységének akadályozása hadiállapot idején). Ez különösen a TCK tevékenységébe való beavatkozásban, akadályok létrehozásában fejeződik ki, aminek a célja a fegyveres erők egységei és más katonai alakulatok bizonyos akcióinak akadályozása. Ezért a TCK munkájáról szóló információk terjesztése öttől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Új megfigyelő rendszert kapott az Ungvári Járási Rendőrkapitányság. Ezen túl videofelvétel készül a gyanúsított őrizetbe vételéről a kihallgatásáról, a fogdában töltött idejéről. A kapitányságon emberi jogi felügyelők is szolgálatot teljesítenek, így mind a rendőrség, mind a fogvatartott jogai védve lesznek. Az új, úgynevezett „nyitott iroda” munkájának bemutatásakor modellezték egy viszonylag agresszív férfi őrizetbe vételét. Bemutatták a rendőrségre való beszállítástól a vallomástételig tartó folyamatot, amit a rendőr test kamerájával rögzítettek, ez elkerülhetővé teszi a későbbi manipulációt. Ezeknek a központoknak a megnyitása az európai integráció folyamatának egyik eleme – hangsúlyozta a kormányzó.
Ukrajnában folytatódik az állampolgárok általános mozgósítása a hadiállapot és az orosz agresszió miatt, ezért a behívók kézbesítési szabályainak gyakori megsértése miatt sok megyében a területi toborzási és szociális támogatási központok munkatársait testkamerák viselésére kötelezték, és rögzíteniük kell a behívók rögzítésének folyamatát – írta vasárnap az rbc.ua hírportál.
A kiadvány szerint sok állampolgár saját kamerájával, leggyakrabban a mobiltelefonjával szeretne felvételeket készíteni a területi toborzási és szociális támogatási központok munkatársairól és a behívók kézbesítésének folyamatáról. Ugyanakkor a katonai személyzet megtilthatja a videózást.
Ezzel kapcsolatban Roman Szimutyin ügyvéd a hírportál érdeklődésére elmagyarázta, hogy lehet-e kamerával rögzíteni a behívók kézbesítését, és rámutatott egy érdekes momentumra.
A testkamerás videót a területi toborzási és szociális támogatási központok munkatársai annak bizonyítására használják, hogy kézbesítették a behívót – tette hozzá. Ha vita merül fel, akkor pedig csak egy klipet adnak meg a videóból, amely megerősíti a behívó kézbesítésének vagy az átvétele megtagadásának tényét – emlékeztetett. „Hát ki adna ki önszántából egy videót, amelyen valakit megtörtek, megmotoztak, elvették az okmányait és kitöltötték a behívót. És fegyvertelen személyek körében átadják aláírásra. És az ilyen videókat a bíróságon pontosan annak bizonyítására használják majd, hogy a meghívót megfelelően kézbesítették” – mutatott rá a jogász.
Szimutyin azt javasolja, hogy azokban a helyzetekben, amikor a területi toborzási és szociális támogatási központok munkatársai egyértelműen megsértik a törvényt, vegyék elő a telefont, és kapcsolják be a videofelvételt. Szerinte a legtöbb esetben a területi toborzási és szociális támogatási központok munkatársai ellenzik a videózást. Arra hivatkoznak, hogy a katonai személyzetről háború idején nem készíthetők felvételek – jegyezte meg. „De helyzet viszont az, hogy a törvény szerint a területi toborzási és szociális támogatási központok munkatársait.A testkamerával történő videózáshoz pedig kötelesek engedélyt kérni attól, akinek behívót kézbesítenek” – hangsúlyozta.
„A helyzet komikuma az, hogy a területi toborzási és szociális támogatási központok munkatársainak nincs joguk videózni, mert ekkor nem a törvénynek megfelelően járnak el, és formálisan engedélyt kell kérniük a videózáshoz” – húzta alá Szimutyin. Hozzátette: „a rendőrök és katonák minden intézkedését a hadkötelesekkel szemben lehet és kell is videóra rögzíteni.”
„Ha valakit a katonák vagy rendőrök megállítanak, valamivel megvádolnak, behívót adnak át, megfenyegetnek, vagy erőszakkal a hadkiegészítő parancsnokságra hurcolnak, azaz a személyét illetően intézkednek, akkor teljes joga van a videózásra és felvételek készítésére egyaránt” – állította Roman Szimutyin ügyvéd.
