Az izlandi kormány beleegyezett, hogy megvásárolja az összes lakóingatlant Grindavik halászvárosban, amelyet két hónap alatt három vulkánkitörés lakhatatlanná tett – számolt be a Bloomberg nyomán a Jevropejszka pravda.
2023 vége óta Grindavik ismételten a vulkáni tevékenység epicentrumában találta magát. És bár a lávafolyások csak néhány házat pusztítottak el, az evakuált mintegy 3700 lakos nem térhet vissza a további kitörések veszélye miatt.
Otthonaik elvesztésének kompenzálására a kormány felajánlotta, hogy a városban található összes lakás biztosítási értékének 95%-át kifizeti, ami körülbelül 61 milliárd izlandi korona (440 millió dollár) lehet.
A törvényjavaslat értelmében a kormány létrehozna és finanszírozna egy szervezetet, amely felügyelné a beszerzéseket, és követelné az izlandi katasztrófabiztosítási alaptól a visszatérítést.
A mintegy 23 milliárd koronás kintlévő jelzáloghiteleket kombinált új szerkezetű banki hitellé alakítják át. A javaslatot, amely ezen a héten kerül a parlament elé, az ellenzéki pártokkal együttműködve dolgozták ki.
Az izlandi polgári védelmi és katasztrófavédelmi osztály megkezdte az ország déli részén található Grímsvötn vulkán fokozott megfigyelését a megnövekedett aktivitás miatt. Erről a Reykjavik Grapevine számolt be.
A Grímsvötnu térségében 4,7-es erősségű földrengést rögzítettek január 11-én délelőtt, ami a legnagyobb volt a megfigyelések 1991. évi megkezdése óta.
Magnus Tumi Gudmundsson izlandi geológus úgy véli, hogy a vulkán jelenleg egy olyan felfokozott aktivitási periódusban van, amely 60-80 évig is eltarthat.
Az utolsó hasonló időszak 2004-ben zajlott. Korábban legalább kétszer – 1934-ben és 1922-ben – vulkánkitörés követte.
A Tonga közelében lévő víz alatti vulkán kitörésének tetőpontján, 2023 januárjában 5 perc alatt 25 500 villámcsapást idézett elő – ez a világ összes villámcsapásának körülbelül a fele.
A hírt a CNN közölte a Vaisala jelentésére hivatkozva. A jelentés szerint „a kataklizmikus kitörés minden rekordot megdöntött”.
A kitörés több mint 25 500 villámcsapást okozott mindössze öt perc alatt. Hat óra alatt csaknem 400 000 villámcsapást regisztráltak.
„Ez az általunk valaha észlelt legnagyobb villámkoncentráció. 40 éve vizsgáljuk a villámlásokat, és ez valóban extrém esemény” – mondta Chris Wagaski meteorológus és villámszakértő.
183 millió évvel ezelőtt a bolygót apokaliptikus méretű vulkánkitörések rázták meg, amelyek óriási mennyiségű üvegházgázt juttattak a légkörbe. Ez volt a pliensbachi–toarci kihalási esemény, egy rövidebb epizód a Föld történetén végigvonuló tömeges kihalások sorában. Ez egy anoxikus esemény volt, amelynek során visszaesett a világ óceánjaiban termelt oxigén szintje. Eddig úgy sejtették, hogy vulkanikus tevékenység okozhatta a történteket – most a dublini Trinity College professzora, Micha Ruhl Science Advancesban közölt tudományos dolgozata egy olyan megoldást talált a rejtélyre, ami a jövőre nézve is fontos lesz.
A kataklizma oka, hogy a kontinenseket hordozó földtani lemezek mozgása lelassult, aminek következtében nagy mennyiségű izzó magma lepte el a szárazföldet, így jöttek létre az úgynevezett terjedelmes vulkanikus területek, amilyenek Dél-Afrikában vagy az Antarktisz alatt találhatók.
Ruhl magyarázatának újdonsága, hogy a kontinensek sebessége összefügg a vulkanizmussal.
A mechanizmus egyezést mutat a terjedelmes vulkanikus területeket létrehozó eseményekkel a Föld története során, és ezzel együtt a földi légkör változásaival és kihalási eseményekkel – írják.
„Konceptuálisan ez egy nagyon egyszerű modell. Mindenki azt mondta rá, hogy ez egy csomó mindent megmagyaráz, miért nem gondoltunk rá eddig” – mondta Ruhl a Vice magazinnak.
A professzor szerint ez úgy működik, mint amikor egy papírt mozgatunk a gyertya lángja felett. Ha a mozgás gyors, nem történik semmi. Ha a mozgás lassú, a láng lyukat éget lapba. A kontinensekkel is ez történik: amikor lassabban mozognak, a magma átégeti a talapzatot, és a felszínre tör.
A szedimentológus és csapata másfél kilométer mélyről származó üledékmintákat elemezve alkotott modelleket, és megállapították, hogy a lemezek lelassuló vagy megálló mozgása egybeesik a legsúlyosabb kihalási eseményekkel, például a nagy kihalással, amely 250 millió évvel ezelőtt a földi élet kilencven százalékát törölte el.
A kontinensek ma több centimétert mozognak évente, akárcsak több millió évvel a pliensbachi–toarci kihalási esemény előtt. Az elmélet egyik fontos tanulsága a jövőre nézve, hogy nemcsak az emberi tevékenység, de a vulkanizmus is nagy mennyiségű szén-dioxidot juttat a légkörbe.
A vulkanizmus és a környezeti és légköri változások viszonya nagyon fontos, mert tudjuk, hogy a vulkánok nagy mennyiségű szenet és üvegházgázt juttatnak az atmoszférába. Az időbeli összefüggés megértése tényleg elég fontos, mert lehetővé teszi, hogy megismerjük, mennyi volt a szénkibocsátás, és hogy ez hány fokos felmelegedéssel járt az óceánok felszíni vizeiben, mennyivel csökkent a pH és így tovább. Ezt tanulmányozva megérthetjük, egy ekkora kibocsátás mivel jár a Földre mint rendszerre nézve – mutatott rá Ruhl.
Tegnap este látványos robbanások kíséretében összeomlott a spanyolországi La Palma szigetén lévő Cumbre Vieja vulkán északi oldala – jelentette a Reuters.
A Cuembra Vieja vulkán továbbra is tombol, de a fokozott aktivitás ellenére úgy tűnik, hogy a lávafolyam a korábbi áramlásokhoz hasonló pályát követ, és elkerüli azokat a területeket, amelyeket eddig megkímélt.
„A levegő minősége miatt el kellett rendelnünk néhány korlátozást, de nem tervezzük több ember evakuálását” – mondta a TVE televíziós csatornának adott interjújában Angel Victor Torres, a Kanári-szigetek regionális elnöke.
A vulkán nagyjából háromszor annyi lávát és egyéb anyagot bocsátott ki eddig, mint a sziget legutóbbi, 1971-es nagy kitörése során, negyedannyi idő alatt.
A kitörés szeptember 19-i kezdete óta nagyjából 1000 épület semmisült meg, és 6000 embert evakuáltak, főként El Paso és Los Llanos de Aridane városokból, a 83 000 lakosú sziget két legnagyobb városából.
A spanyol kormány mintegy 300 ház megvásárlását tervezi azoktól, akik elvesztették otthonukat.
Pedro Sanchez miniszterelnök a hétvégén a szigetre látogatva 206 millió eurós segélyt ígért az újjáépítéshez, és hangsúlyozta, hogy La Palma biztonságos a turizmus számára.
La isla de La Palma crece. Imagen de la plataforma de medio kilómetro de ancho ganada al mar por la colada, que genera nubes de gases en contacto con el agua. Autor: Manuel Nogales, investigador del @IPNA_CSICpic.twitter.com/LsW7BybBXX
A japán meteorológiai ügynökség felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy az új sziget közelében jelentős füstre és hamura kell számítani.
Az új szigetet, mely egy vulkánkitörés következtében jött létre, a partiőrség vette észre – írja a Kyodo News. Az információk szerint a vulkán továbbra is aktív, ezért további kitörések várhatóak.
Az új sziget átmérője körülbelül egy kilométer, s alakja egy C betűre emlékeztet. Legutóbb ilyen jelenséget 1904-ben, 1914-ben és 1986-ban figyeltek meg.
Az Ausztráliában 2019–2020-ban pusztító bozóttüzek olyan intenzívek voltak, hogy annyi füstöt okádtak a sztratoszférába, mint egy nagy vulkánkitörés és nagyon súlyos kárt okoztak a környezetre izraeli tudósok tanulmánya szerint.
A sztratoszféra a föld légkörének a földfelszíntől mintegy 12–50 kilométer közötti magasságban lévő középső része.
„Nagy meglepetés volt számunkra látni ezt a jelentős hatást. Soha nem láttam ekkora füstbeáramlást a sztratoszférába” – mondta Ilan Koren, az izraeli Weizmann Tudományos Intézet professzora az AFP francia hírügynökségnek.
A tüzek által a légkörbe bocsátott füstmennyiség ahhoz hasonló, mint amekkora füstöt XX. század második legnagyobb vulkánkitörése, a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörése okozott.
A kutatók emlékeztettek arra, hogy a füst Ausztráliától keletre sodródott, majd visszatért a kontinens fölé két hét múlva.
„Láthattuk azt, hogy a füst két hét alatt egy teljes körforgást végzett. Soha nem láttam ilyen erőteljes jelenséget ilyen gyorsan terjedni” – hangoztatta Koren.
A jelenséget a kutatók a Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban három tényezővel magyarázzák.
Az első a tüzek intenzitása. A második, hogy Ausztrália legdélibb részének egy olyan térségében keletkeztek, ahol a távolság a troposzféra és a sztratoszféra között kisebb, mint máshol. Végül a tüzek erős szelek közelében lobbantak fel, amelyek segítették azt, hogy a tűz magasabbra terjedjen a légkörben.
Az a tény, hogy a füst képes volt ilyen magasra terjedni, létfontosságú környezeti hatásának megértéséhez.
„Általában az ilyen tüzek a légkör alacsonyabb részén maradhatnak csak meg néhány napig vagy hétig. Ám amint a sztratoszférát elérik, ott maradnak hónapokig, akár évekig” – magyarázta Koren. Tulajdonképpen egy nagyon vékony füsttakarót kaptunk, amely az egész féltekét hónapokig beborítja – tette hozzá.
A kutatók a füstöt hat hónapig látták a sztratoszférában – 2020 januárjától júliusáig – műholdak révén. Ugyanakkor túlságosan nehéz volt elválasztani az ausztráliai bozóttüzek füstjét a sztratoszférában lévő olyan füsttől, amely más forrásból eredt.
A füst ilyen hosszútávú megmaradásának a légkörben az a fő hatása, hogy visszaverheti a napsugárzást. Koren szerint ennek mindenhol hűtő hatása van, különösen az óceánokon, ahol szétzilálhatja az algák fotoszintézisét a déli féltekén.
A füst elnyelheti a napsugárzást, aminek lokálisan melegítő hatása van.
„A füst által okozott melegedés következményei a sztratoszférában még nem világosak” – közölte a kutató.
Az ausztrál bozóttüzekben harminchárman vesztették életüket, több mint háromezer otthon és 24 millió hektár földterület vált a lángok martalékává.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022