A történelem legnagyobb, ember alkotta szerkezete tér vissza hamarosan a Földre, és bár a nagyobb darabjai már a légkörben elégnek, lesznek olyan nagyobb alkatrészek, amelyek az óceánban landolnak. Az Ocean Foundation nevű szervezet szeretné elérni, hogy mérjék fel ennek a környezeti hatásait.
Hamarosan véget ér a Nemzetközi Űrállomás (ISS) Föld körüli pályafutása. A szerkezet leszerelésére és deorbitálására – azaz Föld körüli pályáról történő „lelökése” – 2030-ban kezdődhet meg, az ezt előkészítő folyamatokat azonban már hamarabb megindítják.
Először 2028 elején elkezdik az ISS pályájának csökkentését a Föld természetes légköri ellenállása, valamint az űrállomás orosz szegmense által végrehajtott visszatérési manőverek által.
Ezután 2029-ben a NASA pályára állítaná a SpaceX Dragon űrhajó „szteroidokon nevelt” változatát (USDV), amely végül az ISS-hez dokkolna. Később, az utolsó emberes küldetés befejezése után ez térítené le az űrállomást a pályájáról, hogy a légkörbe lépve elégjen, az egyben maradt részei pedig az óceánban landoljanak egy kijelölt ponton (Point Nemo).
Egy óceánvédelmi szervezet ugyanakkor nem lelkesedik túlzottan ezért az ötletért. A Space.com ugyanis arról ír, hogy az Ocean Foundation szerint „komoly aggályokat” vet fel az óceánok egészsége szempontjából az ISS ilyen módon történő selejtezése. Úgy vélik ugyanis, hogy az űrkutatók még nem foglalkoztak ezzel a problémával kellőképpen.
Mark Spalding, az alapítvány elnöke szerint az óceánok hulladéklerakóként történő használata „aggasztó strukturális hiányosságra világít rá a nemzetközi jogban”, amelyre az ISS példája is élesen rávilágít.
Az Ocean Foundation elnöke kiemeli: ha egy másik ország területére hullik űrszemét, vagy ott anyagi kárt okoz, a szerkezetet indító ország köteles kártérítést fizetni. Az óceán esetében azonban nincs ilyen törvény, így az űrügynökségek az óceánok felé irányítják a visszatérő űreszközeiket, elkerülve a környezet-helyreállítás költségeit.
Mark Spalding ugyanakkor megérti, miért oda szeretnék küldeni az űrállomást – a Point Nemo ugyanis a Föld lakott területeitől legtávolabb eső pont, ami fontos biztonsági szempont. Úgy véli ugyanakkor, hogy az óceán, valamint az abban lévő élőlények ugyanolyan védelmet érdemelnek, mint amilyet a nemzetközi jog értelmében a szárazföldi területek.
Egyúttal felteszi azt a kérdést, hogy mi történik a tengeri ökoszisztémákkal, valamint a tengerfenék élővilágával – az ISS maradványai ugyanis ott fognak végleg megállni.
„Legyünk őszinték, nem tudjuk” – válaszolja meg a saját kérdéseit a szakembert, megjegyezve, hogy egy focipálya méretű szerkezet esetében ez rendkívül aggasztó. Az ISS legtöbb darabja elég ugyan, de lesznek olyan alkatrészek, amelyek végül túlélik a megpróbáltatásokat, és az óceánba csapódnak.
Az Ocean Foundation azt szeretné elérni, hogy több kérdést is vitassanak meg az ISS visszatérése előtt – készüljön hatástanulmány, és hozzák nyilvánosságra azt is, hogy milyen anyagok élhetik túl a légkörbe lépést.
[type] => post
[excerpt] => A történelem legnagyobb, ember alkotta szerkezete tér vissza hamarosan a Földre, és bár a nagyobb darabjai már a légkörben elégnek, lesznek olyan nagyobb alkatrészek, amelyek az óceánban landolnak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1782771900
[modified] => 1782732664
)
[title] => Hullámsírba dobná a NASA a Nemzetközi Űrállomást, nem mindenki lelkesedik az ötletért
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=289281&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 289281
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 289282
[image] => Array
(
[id] => 289282
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/uralllomas.jpg
[original_lng] => 42820
[original_w] => 1220
[original_h] => 813
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/uralllomas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/uralllomas-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/uralllomas-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/uralllomas-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/uralllomas.jpg
[width] => 1220
[height] => 813
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/uralllomas.jpg
[width] => 1220
[height] => 813
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/uralllomas.jpg
[width] => 1220
[height] => 813
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1782722537:12
[_thumbnail_id] => 289282
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 426
[_oembed_2269c17c9d9d3a0a1865a4acdd1907ca] =>
[_oembed_time_2269c17c9d9d3a0a1865a4acdd1907ca] => 1782722538
[_oembed_f71a0b50d19cd0b116cecea94563219e] =>
[_oembed_time_f71a0b50d19cd0b116cecea94563219e] => 1782722539
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 162814443000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2185
[1] => 41425
[2] => 12857
)
[tags_name] => Array
(
[0] => NASA
[1] => Nemzetközi Űrállomás (ISS)
[2] => óceán
)
)
[1] => Array
(
[id] => 287827
[content] =>
A NASA műholdai nagy mennyiségű meleg vizet észleltek a Csendes-óceán egyenlítői részén Dél-Amerika partjainál. A tudósok úgy vélik, hogy ez annak a jele lehet, hogy idén egy El Niño jelenség alakul ki, írja a ScienceDaily.
A NASA és európai partnerei a Csendes-óceánban felhalmozódó melegvíz-felhalmozódást figyelik. A Michael Freilich Sentinel-6 műhold adatai azt mutatták, hogy egy nagy, több száz kilométer széles, rendellenesen meleg vízfelület érte el Dél-Amerika partjait. Mivel a meleg víz tágul, a tengerszint emelkedése bizonyos területeken segít meghatározni, hogy hol emelkedik a hőmérséklet az óceán felszíne alatt.
Az El Niño jelentősen megváltoztathatja az időjárási körülményeket a világ különböző részein. Egyes régiókban túlzott csapadékot, máshol pedig aszályt okoz. Az ilyen változások hatással vannak a mezőgazdaságra, a közlekedésre, a vízkészletekre és a gazdaságra.
A NASA és az Európai Űrügynökség által a Copernicus program részeként 2020-ban felbocsátott Sentinel-6 Michael Freilich műhold 10 naponta nagyon nagy pontossággal méri az óceánok felszínének magasságát. Egyik fő feladata az úgynevezett Kelvin-hullámok nyomon követése, amelyek szorosan összefüggenek az El Niño kialakulásával.
Ezek a hullámok általában akkor fordulnak elő, amikor a szélirány átmenetileg megváltozik a Csendes-óceán nyugati egyenlítői részén. Ez a víz felmelegedését és a tengerszint emelkedését okozza. A melegvíz-hullám ezután több hét alatt kelet felé halad az óceánon keresztül.
Amikor a hullám eléri Dél-Amerika partjait, az óceán hőmérséklete és a part közelében lévő tengerszint megemelkedik. Az El Niño akkor alakul ki, amikor több hónapon keresztül több ilyen hullám fordul elő, ami melegvíz-felhalmozódáshoz vezet Kolumbia, Ecuador és Peru partjainál.
A jelenlegi folyamat valamivel később kezdődött, mint az 1997-es és 2015-ös erős El Niño események, de fokozatosan erősödik – mondta Josh Willis, a NASA Jet Propulsion Laboratory tengerszint-kutatója. Megjegyezte, hogy túl korai lenne megbecsülni a végső mértékét.
A megfigyelések azt mutatták, hogy egy kis Kelvin-hullám alakult ki Mikronézia közelében január végén, amely február közepére eloszlott. Március elején egy másik hullám alakult ki, és kelet felé kezdett mozogni. Május közepére Peru partjainál a tengerszint több mint 15 centiméterrel meghaladta a többéves átlagot.
Nagya Vinohradova Schiffer, a NASA tudományos programmenedzsere elmagyarázta, hogy a tengerszinten mérő műholdak lehetővé teszik a nagyméretű Kelvin-hullámok nyomon követését, amikor azok áthaladnak a Csendes-óceánon, rögzítik a Föld óceánjaiban bekövetkező változásokat, és javítják a szélsőséges időjárási események előrejelzését, segítve a közösségeket a lehetséges part menti kockázatokra való felkészülésben.
Az El Niño elnevezés a 17. századra nyúlik vissza. A halászok észrevették, hogy az óceánok felmelegedése gyakran felerősödik szenteste előtt, ezért a jelenséget spanyolul „a fiúnak” nevezték el, Jézus Krisztus születése tiszteletére. A meleg víz a halászatot is csökkentette.
A Csendes-óceán középső és keleti részén emelkedő tengerfelszíni hőmérséklet megváltoztatja a légköri cirkulációt és befolyásolja a viharok mozgását. Ez egyes régiókban fokozott csapadékhoz és havazáshoz vezethet, míg máshol forró, száraz időjárás uralkodik. A hatás nagysága az esemény intenzitásától függ. A 2018-as és 2023-as mérsékelt El Niño események főként aszályokat és áradásokat okoztak a trópusi Csendes-óceánon. Ezzel szemben a 2015–2016-os erős El Niño aszállyal Afrikában és Kaliforniában pedig áradásokkal járt együtt.
Az El Niño jellemzően november és január között éri el a csúcspontját, így a jelenlegi folyamat lehetséges hatásainak felmérése még több hónapot vesz igénybe.
A NASA Jet Propulsion Laboratory kutatója, Severin Fournier megjegyezte, hogy minden El Niño-nak megvannak a maga sajátosságai, de az ilyen jelenségeket szinte mindig a globális hőmérséklet emelkedése és a világ különböző régióiban a csapadékmennyiség észrevehető változása kíséri.
A Sentinel-6 Michael Freilich jelenleg a globális tengerszint-mérés elsődleges referenciaműholdja. A küldetés folytatja az 1992-ben kezdődött megfigyelési sorozatot. A Sentinel-6B-t 2025 novemberében indították útnak, és várhatóan 2026 végére veszi át a küldetés elsődleges funkcióit.
[type] => post
[excerpt] => A NASA műholdai nagy mennyiségű meleg vizet észleltek a Csendes-óceán egyenlítői részén Dél-Amerika partjainál. A tudósok úgy vélik, hogy ez annak a jele lehet, hogy idén egy El Niño jelenség alakul ki, írja a ScienceDaily.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1781905620
[modified] => 1781803141
)
[title] => A NASA már az El Niño visszatérésének jeleit észleli a Csendes-óceánon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=287827&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 287827
[uk] => 287551
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 287552
[image] => Array
(
[id] => 287552
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf.webp
[original_lng] => 27800
[original_w] => 900
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf-300x150.webp
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf-768x384.webp
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1781792356:12
[_thumbnail_id] => 287552
[_edit_last] => 12
[views_count] => 841
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_1c3ac30c101386858c3eecc5ee9c164c] =>
[_oembed_time_1c3ac30c101386858c3eecc5ee9c164c] => 1781792313
[_algolia_sync] => 996556365001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 690241
[1] => 1362
[2] => 176896
[3] => 2185
)
[tags_name] => Array
(
[0] => El Nino
[1] => időjárás
[2] => műholdak
[3] => NASA
)
)
[2] => Array
(
[id] => 286095
[content] =>
Miután már hat hónapja nem tudták felvenni vele a kapcsolatot, az amerikai űrhivatal (NASA) halottnak nyilvánította a több mint egy évtizedig a Mars körül keringő Maven űrszondáját.
Az űrhivatal jelentette be, hogy a misszió hivatalosan is véget ért. A Maven-küldetés vezető tudósa, Shannon Curry elmondta, hogy a tudóscsoport nagyon letört a Maven elvesztése miatt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy hihetetlenül büszkék az elmúlt évtizedben elért tudományos eredményeikre. Az űrszonda a marsi légkör és evolúciójának megismerésében is fontos szerepet játszott – tette hozzá.
A 2013-ban felbocsátott Maven (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) űrszonda, amely a vörös bolygó körül keringve végezte megfigyeléseit, december elején hallgatott el. A Földre érkezett adatok azt mutatták, hogy gyors forgásba kezdett, ami megzavarta a pályáját és lemerítette az akkumulátorait.
A NASA vizsgálata megállapította, hogy az űrszondát nem lehet életre kelteni.
Várhatóan még 50–100 évig kering, majd a Marsba csapódik. Az űrhivatal szerint a bolygó körül keringő többi űreszközre nem jelent veszélyt. A küldetés szakemberei tovább dolgoznak azon, hogy megfejtsék a meghibásodás okát.
A Maven fő feladata a marsi légkör és időjárás, valamint a légkör evolúciójának tanulmányozása volt, emellett tavaly egy „eltévedt” csillagközi üstökösös megfigyelésére is használták, és segített a NASA Curiosity és Perseverance marsjárói által gyűjtött információk továbbításában. A bolygó körül keringő négy másik űrszonda – két amerikai és két európai műhold – át tudja venni a Maven feladatait az űrhivatal közlése szerint, így a roverek tudományos adatai nem vesznek el.
Sikerrel visszaérkezett a Földre az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Holdat megkerülő űrkabinja, az Orion, négy tagú legénységgel a fedélzetén pénteken.
Az Artemis II űrrepülésével csaknem 54 év után jutott ember ismét a Hold közelébe.
Az Orion űrkabin ejtőernyők segítségével kaliforniai idő szerint péntek este 6 óra után San Diego közelében ereszkedett a Csendes-óceánra.
Az eszköz a tenger felszínének elérése előtt mintegy 15 perccel érte el a Föld légkörét, a NASA tájékoztatása szerint a hangsebesség 35-szörösét elérő sebességgel.
Az Artemis II küldetés tagjai – Reid Wiseman parancsnoksága alatt – rekordot állítottak fel, amikor kedden minden korábbinál mélyebben hatoltak a világűrbe, és olyan távolságban kerültek a Földtől, mint korábban egyetlen ember sem. A legénység tagjai: Christina Koch, Victor Glover és a kanadai Jeremy Hansen.
A küldetés során felvételeket készítettek a Hold Föld felől nem látható „sötét oldaláról”, előkészítették az Artemis-program következő repülését, amely a Holdra szálló jármű teszteléséről is szól majd. A legénység tagjai több egyéb tesztet is elvégeznek, ami az űrben való hosszú távú tartózkodás élettani hatásaival függ össze.
A négy asztronauta szerdán a világűrből tartott sajtótájékoztatón osztotta meg élményeit, amelynek során „lenyűgöző” tapasztalatról beszéltek, különösen azokat a pillanatokat tekintve, amikor a Hold teljesen kitakarta a Földet, és tervezett módon a rádiókapcsolat is megszakadt az irányítóközponttal.
Az asztronauták a Hold Föld felől nem látható felületén két krátert elkereszteltek, egyiket Integritynek, a másikat Carrollnak. Utóbbival a parancsnok 2020-ben elhunyt feleségére emlékeztek.
Az Artemis II mintegy 7400 kilométerrel (4600 mérföld) repült túl a Holdon, mielőtt azt megkerülve ismét a Föld felé vette az irányt. Az Orion űrkabin a Földtől mintegy 400 ezer kilométerre (250 ezer mérföld) távolodott el, amivel megdöntötte a NASA 54 évvel korábban zárult Apollo Hold-programja során elért rekordot.
Az Artemis program keretében az Egyesült Államok űrkutatási hivatala, a NASA 2028-ban tervezi, hogy ismét embert juttat a Holdra, ahol állandó emberi tartózkodásra alkalmas bázist akarnak létrehozni.
Április 7-én egy „potenciálisan veszélyesnek” minősített 2002 TB70 jelű aszteroida halad el a Föld közelében – számolt be az amerikai űrügynökség, a NASA.
A NASA adatai alapján az égitest átmérője mintegy 163,9 méter, és megközelítőleg 5,2 millió kilométeres távolságban halad el a Föld mellett.
A NASA akkor sorol egy aszteroidát a „potenciálisan veszélyes objektumok” közé, ha az 7,5 millió kilométernél közelebb kerül a Földhöz, és mérete meghaladja a 150 métert.
Az Artemis II. 2026. április 2-án, magyar idő szerint hajnali fél 1-kor történt sikeres indítása új szakaszt nyitott az emberes űrrepülésben: több mint fél évszázad után ismét űrhajósok tartanak a Hold felé, a Bizalom (Confidence) névre keresztelt Orion-kapszulában. Bár a mostani küldetés célja nem a holdra szállás, de kulcsszerepet játszik abban, hogy a következő években ténylegesen visszatérhessen az ember a Hold felszínére. Nem beszélve arról, hogy a Hold sikeres belakása után új utak nyílnak meg a Mars felé.
Az Artemis programot a NASA azzal a céllal indította el, hogy ne csak egy újabb látogatás valósuljon meg a Holdon, hanem tartós jelenlétet hozzanak létre a felszínén. Ez már messze túlmutat az Apollo program céljain: most már nem erődemonstrációról beszélünk, hanem olyan infrastruktúra kiépítéséről, mely jelentős alternatívákat hozhat létre az emberiség számára hosszabb távon tudományos, gazdasági és technológiai szempontból.
A program első lépcsője, az Artemis I. 2022-ben zajlott le, személyzet nélkül. Ennek során az Orion teljes értékű holdkerülő pályán repült, és visszatért a Földre, miközben a mérnökök adatokat gyűjtöttek a hővédelemről, a navigációról és a mélyűri kommunikációról. Bár a küldetés alapvetően sikeres volt, több olyan technikai kérdés is felmerült – különösen a hővédő pajzs viselkedésével kapcsolatban –, melyeket a következő lépések előtt kezelni kellett.
Ezek után most az Artemis II. egyfajta emberes főpróbának is felfogható: a négyfős legénység az Orion fedélzetén, a Space Launch System segítségével jutott el a Hold felé vezető pályára.
A mostani küldetés során az űrhajó megkerüli a Holdat egy úgynevezett szabad visszatérési pályán, majd visszatér a Földre.
A repülés elsődleges célja, hogy valós körülmények között teszteljék az életfenntartó rendszereket, az ember-gép együttműködést és a mélyűri működést, melyek nélkül a holdra szállás nem lenne biztonságosan kivitelezhető.
[type] => post
[excerpt] => Az Artemis II. 2026. április 2-án, magyar idő szerint hajnali fél 1-kor történt sikeres indítása új szakaszt nyitott az emberes űrrepülésben: több mint fél évszázad után ismét űrhajósok tartanak a Hold felé, a Bizalom (Confidence) névre keresztelt...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1775506200
[modified] => 1775496659
)
[title] => Az Artemis II űrhajósai beléptek a Hold gravitációs zónájába
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=279107&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 279107
[uk] => 279056
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 279057
[image] => Array
(
[id] => 279057
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81.png
[original_lng] => 358335
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81.png
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1775485891:12
[_thumbnail_id] => 279057
[_edit_last] => 12
[views_count] => 996
[_oembed_e80673624eb8d97d4f63e2a8b2802854] =>
Több mint fél évszázados várakozás ért véget itthoni idő szerint csütörtök éjszaka: hivatalosan is elstartolt az Artemis–2-küldetés, minek keretén belül 53 év után ismét emberek merészkednek a Hold közelébe. A NASA eddigi legerősebb hordozórakétája, a Space Launch System (SLS) brutális erővel emelte az égbe az Orion űrkapszulát és annak négyfős, történelmi jelentőségű legénységét. Az Artemis–2-misszióval ráadásul nem csupán egy új űrkorszak vette kezdetét, de a fedélzeten utazó asztronauták a következő tíz napban olyan messzire merészkednek a mélyűrbe, ahol ember még sosem járt.
„És felszállás! Az Artemis–2 legénysége immár a Hold felé tart. Kezdetét veszi az emberiség következő nagy utazása” – ezekkel a szavakkal indította útjára Derrol Nail, a NASA szóvivője a történelmi küldetést a floridai Kennedy Űrközpontból, keleti parti idő szerint 18 óra 35 perckor. A drámai és lenyűgöző pillanatot azonban feszült percek előzték meg, az indulás ugyanis nem volt 100 százalékban problémamentes.
Váratlan hiba miatt csúszott a rajt
A visszaszámlálás során a mérnökök hibát észleltek az SLS rakéta repülésmegszakító rendszerével (Flight Termination System – FTS) kapcsolatban, amelynek felügyeletéért az Egyesült Államok Űrhadereje felel. Ez a rendszer lényegében egy kritikus önmegsemmisítő mechanizmus: ha a rakéta a felszállás során meghibásodna és lakott területeket veszélyeztető, letérő pályára állna, ez a rendszer robbantja fel a hordozóeszközt. Éles helyzetben az Orion űrkapszula ilyenkor automatikusan leválasztaná magát a rakétáról, és a vészmenekítő hajtóművek segítségével biztonságos távolságba repítené az űrhajósokat. A hibát sikeresen elhárították, az eredetileg kitűzött, magyarországi idő szerint 00:24-es rajtot azonban nem tudták tartani, helyette 11 perccel később, 00:35-kor emelkedett az égbe a legénység.
Mi vár a legénységre a következő napokban?
Bár az Artemis–2-küldetés során az űrhajósok nem fognak leszállni a Hold felszínére, a misszió egy hihetetlenül komplex, 10 napos, nagyjából 1,1 millió kilométeres űrutazást foglal magában, amelynek során megkerülik égi kísérőnket.
Az indítást követő első nap után a legénység a 2–4. napon a Hold felé tartó utazással tölti az idejét. Ez a fázis a rendszerek folyamatos teszteléséről szól. Az igazi izgalmak az 5. napon következnek be, amikor az Orion űrkapszula végrehajtja a holdmegkerülő manővert. A tervek szerint az űrhajó mintegy 7560 kilométerre (4700 mérföldre) halad majd el a Hold sötét, Földről sosem látható túlsó oldala mögött.
Ezzel a manőverrel az Artemis–2 legénysége történelmet ír: várhatóan megdöntik az Apollo–13 legénysége által 1970-ben felállított távolsági rekordot. Míg Jim Lovellék 400 171 kilométerre távolodtak el a mi bolygónktól, a mostani négy űrhajós nagyjából 402 ezer kilométeres távolságba jut, mélyebbre az űrbe, mint eddig bárki. A 6. és 10. nap között a kapszula megkezdi a visszatérést, amely a Föld légkörébe való tüzes belépéssel és az óceánra való landolással zárul.
Az út azonban rendkívüli kockázatokat rejt. A Hold megkerülésekor, annak túlsó oldalán a legénység időszakosan teljesen elveszíti a rádiókapcsolatot az irányítóközponttal. Ezenfelül az Orion a Föld mágneses mezejének védelmét elhagyva magas kozmikus sugárzásnak lesz kitéve, így a küldetés egyik fő célja épp annak tesztelése, hogyan védik meg a rendszerek az emberi szervezetet ebben az extrém környezetben.
A négy úttörő, aki megváltoztatja a történelmet
Több mint 50 éve, az Apollo-korszakban a Holdhoz utazó űrhajósok kivétel nélkül fehér, amerikai férfi katonai pilóták voltak. Ahogy arról korábban az Indexen is írtunk, az Artemis–2 legénysége azonban már a 21. századot, a nemzetközi összefogást és a sokszínűséget tükrözi.
A történelmi küldetés parancsnoka az a 48 éves Reid Wiseman, aki egykori haditengerészeti vadászpilótaként már 165 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson. A tapasztalt vezető korábban a NASA űrhajós irodáját is irányította, és tökéletesen felfogja a misszió hatalmas súlyát. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az indulás előtt leült gyermekeivel, és átadta nekik a végrendeletét, felkészítve őket a legrosszabb forgatókönyvre is, mondván: bárcsak több ember beszélne így a családjával, hiszen soha nem tudhatjuk, mit hoz a következő nap. Mellette foglal helyet Victor Glover pilóta, aki azzal ír történelmet, hogy ő az első színes bőrű űrhajós, aki elhagyja a Föld körüli pályát. A SpaceX Crew-1 korábbi pilótáját végtelenül nyugodt, szinte meditatív személyiségként ismerik, aki szentül hiszi, hogy az érzelmek kontrollja egyenesen életmentő az űrben.
A csapat küldetésfelelősei között találjuk Christina Hammock Kochot, akinek köszönhetően a misszióval az első nő is eljut a Holdig. Koch nevéhez fűződik a nők által egyhuzamban az űrben töltött idő rekordja a maga 328 napjával, ráadásul ő vett részt a történelem első, tisztán női űrsétáján is. Számára a mostani utazás nemcsak technikai, hanem egy mélyebb, filozófiai kérdés is, amelynek célja megérteni az emberiség helyét a világegyetemben. Csatlakozik hozzá a Kanadai Űrügynökséget (CSA) képviselő Jeremy Hansen is, így ő lett az első nem amerikai űrhajós, aki ilyen messzire merészkedik a kozmoszban. Bár a négyesből ő az egyetlen „újonc”, aki korábban még nem járt a világűrben, kiképzése során számos extrém földi – például barlangász- és mélytengeri – misszión bizonyított, társai szerint pedig az ő humora az egyik leghatékonyabb fegyver az összezártság okozta stressz ellen.
A Mars felé vezető út első lépései
„A legjobb legénységet állítottuk össze a NASA és a Kanadai Űrügynökség soraiból. Lassan fogunk haladni, és maximálisan bízunk egymásban – így fogjuk végigcsinálni” – mondta Wiseman parancsnok az indulás előtt, hozzátéve, hogy az Artemis–2 sikere kritikus fontosságú.
Mint ismeretes, ez az a főpróba, amely előkészíti az utat a következő küldetés, az Artemis–3 számára, amelynek során az emberiség évtizedek után ismét talpat fog a Holdon, ezúttal a feltáratlan déli pólus közelében. A távlati cél pedig egy állandó holdbázis kiépítése, amely ugródeszkaként szolgál majd a végső nagy álom, a Mars meghódítása felé.
Aki élőben szeretné követni az űrhajósok epikus, 10 napos utazását, a NASA+ streamingszolgáltatón és a YouTube-on folyamatosan megteheti, ahol az Orion fedélzeti kamerái is rendszeresen élő képet sugároznak a Földtől egyre távolodó űrkapszulából – de természetesen az Indexen is figyelemmel követjük a legénység útját.
Az amerikai űrügynökség bejelentette, hogy felgyorsítja az állandó holdbázis építésének tervét. A március 24-én közölt lépés nem titkolt célja, hogy minél gyorsabban megvalósítsák Donald Trump elnök nemzeti űrpolitikáját és előmozdítsák Amerika vezető szerepét az űrben – közölte a NASA.
A holdbázis építésére a következő hét évben 20 milliárd dollárt különítenek el. „A NASA elkötelezett amellett, hogy ismét elérje a szinte lehetetlent, hogy Trump elnök mandátumának vége előtt visszatérjen a Holdra, megépítsen egy holdbázist, tartós jelenlétet biztosítson, és megtegye Amerika űrben betöltött vezető szerepének biztosításához szükséges egyéb dolgokat” – mondta Jared Isaacman, a NASA igazgatója.
NASA: az Egyesült Államok célja, hogy visszatérjen a Holdra, még mielőtt Kína űrhajósokat küldene oda
Jared Isaacman, az amerikai űrügynökség vezetője, akit Donald Trump elnök nevezett ki, és aki decemberben vette át a NASA irányítását, példátlan számú változtatást jelentett be az Artemis holdprogramban, amelyek kiterjesztik az emberiség űrben való jelenlétét. Miközben az Egyesült Államok arra törekszik, hogy visszatérjen a Holdra, mielőtt Kína űrhajósokat küld oda 2030 körül – írta a Reuters.
A NASA szerint a holdbázist három fő szakaszban építik meg. Az első szakasz a küldetések gyakoriságának növelésére, valamint a közművek, például az áramtermelés megvalósítására irányul. A második szakasz egy „félig lakható” infrastruktúra létrehozására összpontosít. Végül, a harmadik fázis „leszállítja a Holdon való folyamatos emberi jelenléthez szükséges bonyolultabb infrastruktúrát” – közölte a NASA.
A terv az amerikai űrhajósok holdfelszínre való visszatérését 2028 -ra irányozza elő.
Trump elnök 2025 decemberében adta ki az amerikai űrfelsőbbség biztosítását célzó rendeletet, amely részletezi „Amerika vezető szerepét az űrkutatásban, valamint az űrben való emberi tevékenység bővítését”. Ebben a legnagyobb vetélytárs Kína, amely szintén azon dolgozik, hogy embereket juttasson a Holdra. Noha a kínai vezetés a 2030-as dátumot jelölte meg a Holdra szállásra.
Egyébiránt az Apollo-8 volt az első űrhajó, amely emberi legénységgel megkerülte a Holdat, majd 1969. július 20-án Neil Armstrong (az Apollo-11 parancsnoka) a Hold felszínére is lépett. Ez után még öt misszió során tudott sikeres leszállást végrehajtani a NASA, azaz eddig összesen tizenkét ember járt a Holdon.
Egyenes út vezet az űr kereskedelmi hasznosításáig
Egy 2010-ben életre hívott (Commercial Crew) program keretében a NASA magánvállalatokkal működik együtt az embereket szállító űrhajók fejlesztésében, a Nemzetközi Űrállomás pedig 2020-tól megnyitotta kapuit a magán-űrturisták előtt. Így, bár az nem valószínű, hogy az elkövetkező pár évben a hétköznapi emberek nagy része már tanúja lehetne a Holdra való utazás megindító élményének, a magáncégek nagyméretű befektetései alapján viszont jogosan lehet következtetni arra, hogy az űrturizmus hosszú távon egyre jelentősebb iparággá válik – írta cikkében az Origo.
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai űrügynökség bejelentette, hogy felgyorsítja az állandó holdbázis építésének tervét. A március 24-én közölt lépés nem titkolt célja, hogy minél gyorsabban megvalósítsák Donald Trump elnök nemzeti űrpolitikáját és előmozdítsák Amerika ve...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1774801320
[modified] => 1774740242
)
[title] => 20 milliárd dollárból épít állandó bázist a Holdra a NASA
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=277934&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 277934
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 277935
[image] => Array
(
[id] => 277935
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/2a87d11cdf5a4e6aa038454b49fbd6ea.jpg
[original_lng] => 137058
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/2a87d11cdf5a4e6aa038454b49fbd6ea-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/2a87d11cdf5a4e6aa038454b49fbd6ea-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/2a87d11cdf5a4e6aa038454b49fbd6ea-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/2a87d11cdf5a4e6aa038454b49fbd6ea-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/2a87d11cdf5a4e6aa038454b49fbd6ea.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/2a87d11cdf5a4e6aa038454b49fbd6ea.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/2a87d11cdf5a4e6aa038454b49fbd6ea.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1774733046:12
[_thumbnail_id] => 277935
[_edit_last] => 12
[views_count] => 642
[_oembed_3a14544d9aa83dc0d84c3aaaf660eb0f] =>
In a legal first, a jury in New York awarded $2 million in damages to a 22-year-old woman over her gender transition surgery that took place when she was a teenager. The plaintiff accused her psychologist and plastic surgeon of violating standard practices in their fields.… pic.twitter.com/PQ8Ea0rk19
Humanoid robot soldiers Phantom MK-1 that Ukraine received for testing their effectiveness on the front line. This can’t be good. pic.twitter.com/cqteomDsCK
A San Francisco–based robotics startup, Foundation, is in discussions with the U.S. Department of Defense, aiming for its humanoid robot, Phantom MK1, to assist or even replace soldiers in dangerous missions. The company has… pic.twitter.com/sOieeCrhXm
China's robot war dog is here—equipped with a stabilized turret and a QJB-201 belt-fed machine gun!
This is just the beginning. Future versions will have a fully articulated spine for better agility and larger frames for added armor! pic.twitter.com/ih9tuuXM0w
The Pentagon has begun releasing new files on UFOs, saying members of the public can draw their own conclusions on “unidentified anomalous phenomena.” https://t.co/4IcXcOvien
Négy űrhajóst idő előtt hazarendelt a NASA egy egészségügyi probléma miatt. A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén így átmenetileg mindössze háromfős személyzet dolgozik.
A Nemzetközi Űrállomás működésében szokatlan helyzet alakult ki: négy űrhajós idő előtt tért vissza a Földre, így átmenetileg mindössze háromfős személyzet maradt az orbitális laboratóriumban. A NASA egészségügyi okokra hivatkozva döntött a korai hazautazás mellett – írja a CNN.
Miért hagyta el a személyzet egy része a Nemzetközi Űrállomást?
A Nemzetközi Űrállomást elhagyó négy űrhajós a Crew–11 küldetés tagja volt. A NASA azért döntött a korai visszatérés mellett, mert az egyik asztronautánál egészségügyi problémát észleltek. Bár az ügynökség nem árulta el, pontosan kiről van szó, annyit közöltek: az érintett állapota stabil. A döntés következményeként egy január elejére tervezett űrsétát is törölni kellett.
Kik maradtak a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén?
Jelenleg három űrhajós dolgozik az ISS-en: az orosz Roszkoszmosz két kozmonautája, Szergej Kud-Szvercsov és Szergej Mikajev, valamint a NASA amerikai asztronautája, Chris Williams. Bár a létszám a megszokottnál jóval alacsonyabb, a NASA szerint a megmaradt személyzet képes biztosítani az állomás alapvető működését és a tervezett kutatások egy részét.
Milyen feladatok maradnak el a létszámhiány miatt?
A kisebb legénység miatt átmenetileg több feladatot félre kellett tenni. Ezek közé tartozik egy olyan űrséta is, amelynek célja új napelemek felszerelésének előkészítése lett volna. A NASA hangsúlyozta: az ISS energiaellátása jelenleg stabil, az új panelek inkább a jövőbeli kapacitásbővítést szolgálták volna, nem pedig egy sürgős problémát oldottak volna meg.
Milyen kockázatokkal jár a háromfős működés?
Szakértők szerint a legnagyobb kockázatot egy váratlan külső meghibásodás jelentené. Ha például az űrállomás amerikai szegmensének külső rendszerein lépne fel komolyabb hiba, azt az egyetlen amerikai űrhajós nem tudná egyedül űrsétával elhárítani. Bár egy ilyen forgatókönyv rendkívül ritka, jól mutatja, miért törekszik a NASA arra, hogy az ISS mindig teljes személyzettel működjön.
Mikor állhat helyre a normál működés a Nemzetközi Űrállomáson?
A NASA már dolgozik a következő váltócsapat, a Crew–12 indításának felgyorsításán, amely eredetileg február közepére volt ütemezve. Az ügynökség célja továbbra is az, hogy a Nemzetközi Űrállomás hátralévő éveiben a lehető legtöbb tudományos eredményt hozza ki az évente több milliárd dollárral működtetett orbitális laborból.
Történelmi küldetésre készül a NASA: több mint 50 év után ismét emberek indulnak a Holdhoz
A holdra szállás ismét valós közelségbe kerül, miután a NASA bejelentette: újabb emberes küldetés indul a Hold irányába.
Lélegzetvisszafojtva figyel a világ: brutális gépszörny gördül ki a NASA hangárjából
Várhatóan napokon belül a kilövőállásra szállítják a NASA óriásrakétáját a floridai Kennedy Űrközpontban, megkezdve ezzel az indítás előtti végső tesztek sorozatát.
Szerdán indul vissza a küldetését az egyik űrhajós egészségi állapota miatt megszakító Crew-11 négyfős legénysége a Nemzetközi Űrállomásról (ISS). A NASA, az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal drasztikus lépésre szánta el magát: félbeszakította a hónapokra tervezett küldetését.
A NASA tervei szerint az űrhajó a földi időjárás függvényében legkorábban szerdán a greenwichi középidő (GMT) szerint 22 órakor indul el az űrállomásról.
A legénység csütörtökön, helyi idő szerint hajnali 4 óra körül landol az óceánon, Kalifornia partjainál – írták a közleményben, hozzátéve, hogy az induláshoz közeli időpontban az összes körülmény figyelembe vételével határozzák majd meg a hazatérés pontos idejét. A NASA csütörtökön számolt be arról, hogy az ISS történetében először kell hamarabb hazatérnie egy küldetés legénységének a Földre az egyik űrhajós egészségi állapota miatt. Az űrhivatal hangsúlyozta, hogy az űrhajós állapota stabil, egészségi problémája nem az űrállomás számára végzett munkájához kapcsolódik, az űrállomáson nem alakult ki vészhelyzet. Ugyanakkor továbbra is titkolóznak, hogy mi az asztronauta baja, de valószínűleg komoly a betegsége, ha haza kell jönnie.
