A WhatsApp egyik népszerű kényelmi funkciója a kelleténél több adatot továbbíthat a háttérben. A linkelőnézet használata IP-címvédelmi kockázatot hordozhat, ám a funkció néhány egyszerű beállítással kikapcsolható – tájékoztat az Origo.
2026 áprilisában ismét előtérbe került, hogy a WhatsApp alapértelmezetten linkelőnézetet készít az elküldött hivatkozásokhoz, vagyis képet, címet és rövid leírást jelenít meg a címzettnek. A WhatsApp hivatalos súgója szerint ha ez a funkció aktív, a küldött linkek előnézete létrejön, és a szolgáltatás kikapcsolása egy opcionális biztonsági réteget ad az IP-cím védelméhez.
Miért lehet kockázatos?
A probléma lényege, hogy a linkelőnézet elkészítéséhez a rendszer kapcsolatba léphet a hivatkozott oldallal.
A WhatsApp saját leírása szerint a funkció kikapcsolása segít megvédeni a felhasználó IP-címét, vagyis a beállítás adatvédelmi jelentőséggel bír.
A Bild összefoglalója szerint a fejlettebb WhatsApp biztonsági opciók közé ma már külön is bekerült a linkelőnézet letiltása.
Hol lehet kikapcsolni a Whatsapp ezen funkcióját?
A WhatsApp hivatalos súgója alapján a beállítás az alkalmazáson belül a Beállítások / Adatvédelem / Speciális menüben érhető el, ahol a „Linkelőnézetek letiltása” opció kapcsolható be. A WhatsApp azt írja, hogy ha ezt aktiválja, az Ön által küldött linkekhez nem készül előnézet.
Kényelmes, de nem mindenkinek éri meg
A linkelőnézet hasznos lehet, mert a címzett rögtön látja, miről szól az elküldött oldal, ugyanakkor aki fontosnak tartja az adatvédelmet, annak érdemes lehet lemondania erről a kényelemről – tájékoztat a Bild.
A WhatsApp hivatalos tájékoztatása alapján a funkció kikapcsolása kifejezetten az IP-cím védelmét szolgálja, ezért ez a lehetőség főként a tudatosabb felhasználóknak lehet fontos.
Orosz állami hátterű hackerek világszerte megpróbálnak hozzáférni a Signal és a WhatsApp üzenetküldő alkalmazások felhasználói fiókjaihoz, köztük holland kormányzati tisztviselők, katonák és újságírókéhoz is – írta a Dutchnews hírportál hétfőn a holland hírszerző szolgálatok bejelentésére hivatkozva.
A holland polgári hírszerző szolgálat, az AIVD, valamint a katonai hírszerzés, az MIVD közlése szerint a kibertámadás-sorozatban holland kormányzati alkalmazottak is célponttá váltak, és egyes esetekben a támadók hozzá is fértek fiókokhoz. A szolgálatok szerint újságírók és más, az orosz hatóságok számára érdekes személyek is a célpontok között lehetnek.
A hackerek egyik módszere, hogy megtévesztéssel próbálják megszerezni a felhasználók ellenőrző és PIN-kódjait, amelyekkel átvehetik az irányítást a fiókok felett. Gyakori taktika például, hogy a támadók a Signal ügyfélszolgálatának chatbotjaként adják ki magukat. A támadók emellett kihasználják a Signal és a WhatsApp „összekapcsolt eszközök” funkcióját, amely lehetővé teszi, hogy egy fiókhoz további készülékeket kapcsoljanak. Így a felhasználók tudta nélkül távolról is olvashatják az üzeneteket.
Ha egy fiókot feltörnek, a támadók hozzáférhetnek a beérkező üzenetekhez, valamint a csoportos beszélgetések tartalmához. A holland hírszerzés szerint a támadássorozat valószínűleg már érzékeny információkhoz is hozzáférést biztosított az elkövetőknek.
A jelentés szerint a támadók különösen a Signal alkalmazást veszik célba, amelyet biztonságos kommunikációs platformként tartanak számon, és amelyet a végpontok közötti titkosítás miatt számos kormányzati szereplő használ.
Az MIVD igazgatója, Peter Reesink altengernagy ugyanakkor hangsúlyozta: a titkosított üzenetküldő alkalmazások nem alkalmasak minősített kormányzati információk kezelésére. „Az olyan chatalkalmazások, mint a Signal vagy a WhatsApp, még ha végpontok közötti titkosítást is alkalmaznak, nem használhatók minősített vagy érzékeny információk továbbítására” – mondta.
Az AIVD főigazgatója, Simone Smit közölte: a támadássorozat nem az alkalmazások rendszerének feltörésére irányul, hanem egyes felhasználók megtévesztésére. „Nem arról van szó, hogy a Signal vagy a WhatsApp egésze sérült volna, hanem egyes felhasználói fiókok kerülnek célkeresztbe” – fogalmazott.
A két hírszerző szolgálat kiberbiztonsági figyelmeztetést adott ki, amely ismerteti a lehetséges támadások jeleit is. Ilyen például, ha egy csoportos beszélgetésben egy felhasználó neve enyhén módosított formában kétszer jelenik meg, ami arra utalhat, hogy a feltört fiókot egy új váltotta fel. A felhasználóknak azt is javasolják, hogy figyeljenek az ismeretlen csoporttagokra, illetve azokra az esetekre, amikor egy fiók megjelenített neve hirtelen „Törölt fiókra” változik – ezt a hackerek olykor a gyanú elkerülésére használják.
A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői megjegyezték, a Kreml továbbra is szigorítja a cenzúrát az internet-erőforrások ellenőrzése érdekében, számolt be az ISW.
„A Kreml folytatja hosszú távú cenzúraintézkedéseit az internetes orosz információs tér feletti ellenőrzés megerősítése érdekében” – áll a jelentésben.
Az elemzők megjegyezték, hogy Anton Gorelkin, az Orosz Állami Duma Információpolitikai Bizottságának első alelnöke július 18-án arra figyelmeztetett, hogy a népszerű WhatsApp üzenetküldő alkalmazásnak fel kell készülnie az orosz piacról való kilépésre, mivel „nagyon valószínű”, hogy korlátozó intézkedések alá kerül.
Gorelkin hozzátette, hogy a Kreml által ellenőrzött MAX üzenetküldő platform a WhatsApp-felhasználók helyére lép.
Anton Nemkin, az Orosz Állami Duma Információpolitikai Bizottságának tagja elmondta, véleménye szerint a WhatsApp jelenléte Oroszország digitális terében a nemzetbiztonság megsértését jelenti, és azt javasolta Oroszországnak, hogy fontolja meg alternatívaként a Telegramot, bár elismerte, hogy a MAX a fő lehetőség a WhatsApp helyettesítésére.
Az orosz Meduza kiadvány arról számolt be, hogy a WhatsApp a legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazás Oroszországban, körülbelül napi 84 millió felhasználóval, és hogy két, az orosz elnöki adminisztrációhoz közel álló forrás szerint az orosz hatóságok szinte biztosan betiltják a WhatsAppot.
Egy másik, az Elnöki Adminisztrációhoz közel álló forrás azt nyilatkozta a Meduza-nak, hogy az orosz hatóságok valószínűleg tolerálni fogják a Telegramot, mivel az számos, a Kremlhez köthető csatornát tartalmaz.
A jelentésben hozzátették, hogy a WhatsApp tulajdonosa a Meta, amelyet a Kreml szélsőséges szervezetnek nyilvánított.
Russian youth in St. Petersburg party to anti-war music
Videos circulating on social media show crowds of young Russians singing along to banned anti-war songs — and have already sparked outrage among pro-Kremlin “Z-patriots.” So far, no arrests have been reported.
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
😱Снежный апокалипсис на Камчатке: в магазинах — пустые полки, на улицах из громкоговорителей предупреждают о возможном сходе лавин с крыш pic.twitter.com/EEcxtxH9no
Irán szigorít a WhatsApp használatával szemben: az állami televízió felszólította a lakosságot, hogy távolítsák el készülékeikről a népszerű üzenetküldő alkalmazást – számolt be az Origo. A hivatalos indoklás szerint – bár konkrét bizonyítékokat nem közöltek – a WhatsApp állítólag izraeli szervezeteknek továbbítja a felhasználói adatokat. A Meta cáfolja a vádakat, miközben a vita egyre élesebb formát ölt a digitális térben – az AP News.
A WhatsApp egy közleményben reagált a vádakra, hangsúlyozva:
Aggodalommal figyeljük, hogy ezek a hamis állítások esetleg ürügyként szolgálhatnak arra, hogy blokkolják szolgáltatásainkat – éppen akkor, amikor az embereknek a legnagyobb szükségük lenne rájuk.
A cég emlékeztetett arra, hogy a WhatsApp végpontok közötti titkosítást használ, ami azt jelenti, hogy az üzeneteket kizárólag a küldő és a címzett láthatja – harmadik fél, így a szolgáltató sem férhet hozzájuk – írja a The Washington Post.
„Nem követjük nyomon a felhasználók pontos tartózkodási helyét, nem rögzítjük, hogy ki kivel lép kapcsolatba, és nem figyeljük az emberek személyes üzenetváltásait” – tették hozzá. „Emellett semmilyen kormányzatnak nem adunk át tömeges adatokat.”
A végpontok közötti titkosítás lényege, hogy az üzenetek kódolt formában közlekednek, és csak a feladó és a címzett tudja azokat elolvasni. Ha valaki lehallgatná ezeket az üzeneteket, csupán értelmezhetetlen karakterhalmazt látna, amelyet a titkosítási kulcs nélkül lehetetlen megfejteni.
— South West Defender (@SouthernDefence) June 17, 2025
Szakértő figyelmeztet: A WhatsApp nem annyira biztonságos
Gregory Falco, a Cornell Egyetem mérnöki karának adjunktusa és kiberbiztonsági szakértő szerint bizonyított tény, hogy a WhatsApp titkosítással nem védett metaadatai értelmezhetők.
„Így nyomon követhető, hogyan használják az emberek az alkalmazást – és ez folyamatos problémát jelent, mivel a felhasználók többsége nincs is tudatában annak, hogy ilyen módon is elemezhető a tevékenységük” – mondta Falco.
Hozzátette: egy másik komoly kihívás az adatok szuverenitása, vagyis az, hogy az egyes országokban élő felhasználók adatait nem feltétlenül abban az országban tárolják, ahol azok keletkeztek. Példaként említette, hogy az iráni WhatsApp-felhasználók adatai nagy valószínűséggel nem Irán területén található adatközpontban vannak.
Az lenne az ideális, ha az országok saját adataikat a határaikon belül tárolnák, és azokat helyben, saját algoritmusaikkal dolgoznák fel. Egyre nehezebb ugyanis megbízni a globális adatkezelési infrastruktúrában
– tette hozzá.
A WhatsApp a Facebookot és az Instagramot is birtokló Meta Platforms tulajdonában van.
Irán az évek során több közösségimédia-platformhoz is korlátozta a hozzáférést, ám sokan még mindig proxy szerverek és VPN-ek (virtuális magánhálózatok) segítségével érik el ezeket a szolgáltatásokat.
2022-ben, amikor országos tiltakozások robbantak ki egy fiatal nő halála miatt – akit az erkölcsrendészet tartóztatott le –, a hatóságok betiltották többek között a WhatsApp és a Google Play használatát is. Ez a tilalom csak 2024 végén szűnt meg.
A WhatsApp korábban az Instagrammal és a Telegrammal együtt az egyik legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazás volt Iránban.
