A képről, amiről sokáig azt hittük, hogy II. Rákóczi Ferenc édesanyja, Zrínyi Ilona képmását őrzi, kiderült, hogy valójában egy lengyel királyné portréja.
A magyar történelem egyik legismertebb portréjáról, az évszázadok során több tankönyvben és ismeretterjesztő kötetben is megjelent Zrínyi Ilona portréról a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténésze, Serfőző Szabolcs mondta el a Magyar Nemzetnek, hogy nem is II. Rákóczi Ferenc édesanyját ábrázolja.
A múzeumban őrzött festményről az Esterházy Magánalapítvány munkatársa, Margit Kopp derítette ki, hogy valójában Arquieni Mária Kazimiera lengyel királyné, III. (Sobieski) János király feleségének portréja. Na de hogy került egy lengyel királyné portréja a XVIII. század Magyarországára? A szálak Rákóczi Erzsébethez, a kuruc fejedelem távoli rokonához vezetnek, akinek az 1708-ban bekövetkezett halála után a kistapolcsányi Rákóczi-kastélyban nyolc nagyobb és 12 kisebb festményt írtak össze, ezek között szerepeltek a lengyel uralkodópár képmásai is. A képek nagy részét 1709-ben aztán a munkácsi várban helyezték el.
A sztori megértéséhez a XVII. század végének zavaros viszonyairól érdemes tudni pár részletet. A Rákóczi-családnak történetünk szempontjából két ága itt a lényeges, az egyik az erdélyi fejedelmeket is adó protestáns, a másik pedig a magyarországi katolikus ága. Erzsébet az utóbbinak volt a tagja és a katolikusokért nem túlzottan rajongó, jellemzően protestánsokból álló, Thököly Imrét követő kuruc csapatok foglyul is ejtették az 1680-as évek elején. A kéthetes fogságának Sobieski János lengyel király közbenjárása vetett véget, aki Krakkóban menedéket is nyújtott a menekülő asszonynak. A viharos időszak lecsengése után hazaköltöző Rákóczi Erzsébet hálából rendelhette meg a lengyel uralkodópár képmását.
A lengyel királyné aztán a XIX. században „változott át” Zrínyi Ilonává, már a magyar történetírás egyik korai mestere, Horváth Mihály is szerepelteti a képet a Zrínyi Ilonáról készített, 1869-ben publikált életrajzában. De hogy miért pont Zrínyi Ilona lett János király hitveséből, arra talán válasz lehet a képek megtalálási helye, Zrínyi ugyanis, mint a munkácsi vár hős védője vonult be a magyar történelem nagy nőalakjai közé, így nem nélkülözte a logikát az a feltételezés, hogy a várban talált női portré csakis őt ábrázolhatja.
A cserét támasztják alá az antropológiai adatok is, amikor 1906-ban Magyarországra szállították Törökországból II. Rákóczi Ferenc hamvait, akkor a szintén török száműzetésben elhunyt Zrínyi Ilona és férje, Thököly Imre földi maradványai is hazatértek. A csontokat az újratemetésük előtt megvizsgálta Török Aurél, a budapesti egyetem antropológiai intézetének vezetője és az általa leírt Zrínyi Ilona nem hasonlít a festményen látható nőhöz. Serfőző szerint a jelenkor technológiájával nagyobb sikerrel futhatnának neki az arcrekonstrukciónak.
(magyarnemzet.hu)