Visszakövetelik a brit koronázási jelképekbe foglalt gyémántokat

Az indiaiak visszakérik a legendás Koh-i-Noort, Dél-Afrika pedig a Cullinant, Afrika Nagy Csillagát. És lehet, hogy mások is jelentkeznek még más értékekért.

Ez a világ legértékesebb gyémántjára utal. Királynők nemzedékei viselték a koronájukon. Legutóbb ez volt egyike annak a 2800 drágakőnek, amelyeket III. Károly király nagyanyjának, az anyakirálynőnek készített koronájába foglaltak.

Arról azonban vita folyik, hogy a 105 karátos, ovális alakú gyémánt a Windsor-házat illeti-e.

Az értékes gyémántért évszázadok óta harc folyik, olyannyira, hogy a brit királyi legenda szerint a méretes briliáns balszerencsét hoz a viselőjének.

Az indiaiak arra emlékeztetnek, hogy a ma 591 millió dollárt érő, de inkább felbecsülhetetlen drágakő országuk déli részéről, a mai Ándhra Prades területéről származik.

„Az indiaiak nevében visszakérjük a Koh-i-Noorunkat” – üzente egy indiai Twitter-felhasználó alig nyolc perccel a királynő halálának hivatalos bejelentése után.

Mások arra emlékeztettek, hogy a brit koronaékszerek különböző gyarmatokról származnak.

A Koh-i-Noor viharos története

A gyémántról szóló legkorábbi feljegyzések a XII. századból származnak. A Koh-i-Noorra igényt tartottak a mogul iszlám uralkodók, a szikh maharadzsák és az afganisztáni emírek egyaránt. Az 1800-as években az utolsó szikh maharadzsa, Dalíp Szingh birtokába került, aki alig 11 évesen került a mai Pandzsáb élére. Ez volt az indiai szubkontinens egyik utolsó olyan területe, amelyet még nem gyarmatosítottak a britek.

Viktória királynő uralkodása alatt végül, két véres háborút követően, 1849-ben több ezer áldozat árán mégis elfoglalták. A Koh-i-Noor a maharadzsa és a britek között kötött békeszerződés része volt. Harmadik záradékában kikötötték, hogy a gyémánt az angol királynőt illeti.

A gyémántot 1850-ben Viktória királynőnek adományozták, és ma a londoni Towerben, a koronaékszerek részeként tekinthető meg.

Az ezredfordulón, 2000-ben egyébként indiai képviselők írásos petícióban követelték a Koh-i-Noor visszaszármaztatását.

Éles emlékeztetője annak, hogy mi is volt valójában a gyarmatosítás: szégyentelen leigázás, kényszerítés és eltulajdonítás – állt a levelükben.

A brit miniszterelnök 2013-as indiai látogatásakor is felmerült a gyémánt visszaszolgáltatása. Hirtelen kiürülne a British Museum – védekezett.

Attól tartok, nemet kell mondanom – közölte David Cameron.

India mellett a Koh-i-Noorra igényt tart Pakisztán, Afganisztán és Irán is. Azt állítják: a gyémánt az övék. A Koh-i-Noort legközelebb Kamilla fogja viselni férje, Károly koronázásakor.

Afrika Nagy Csillaga

Dél-Afrikában közben egyre többen követelik a brit királyi családtól, hogy II. Erzsébet királynő halála után adják vissza a világ legnagyobb csiszolt gyémántját.

Az Afrika Nagy Csillaga vagy Cullinan I. néven ismert gyémántot egy nagyobb drágakőből csiszolták, amelyet 1905-ben bányásztak Dél-Afrikában. Jelenleg a mindenkori brit uralkodó jogarát díszíti. Sok dél-afrikai úgy véli, hogy Nagy-Britannia jogtalanul szerezte meg az ékszereket.

„A Cullinan-gyémántot azonnali hatállyal vissza kell szolgáltatni Dél-Afrikának” – követeli Thanduxolo Sabelo aktivista, aki szerint hazája ásványkincsei Nagy-Britanniát szolgálják, népe kárára.

Több mint hatezren írták alá a petíciót, amelyben azt kérik, hogy Afrika Nagy Csillagát adják vissza, és állítsák ki egy dél-afrikai múzeumban.

A dél-afrikai parlament egyik tagja, Vuyolwethu Zungula felszólította országa vezetését, hogy „követeljen jóvátételt a Nagy-Britannia által okozott összes kárért”, és „követelje vissza a Nagy-Britannia által ellopott összes aranyat, gyémántot”.

Az eredeti, nyers gyémánt 3106 karátot nyomott, akkora volt, mint egy emberi szív – állította az az amszterdami Asscher, amely a Cullinant feldarabolta, majd csiszolta.

A Royal Asscher szerint a Cullinan-gyémántot kilenc nagy és 96 kisebb darabra vágták. A legnagyobb követ VII. Edward király Afrika Nagy Csillagának, a második legnagyobb csiszolt követ pedig Afrika Kisebb Csillagának nevezte el. A nagyobb gyémántot a jogarba foglalták, a második csiszolt kő pedig a koronába került.

II. Erzsébet királynőt számos portrén örökítették meg a gyémántokkal.

(index.hu)