BMW-vezér: a belső égésű motorok betiltása ellenőrizhetetlen következményekkel járhat

A hidrogén meghajtású autók gyártását szorgalmazta, és a határozottan állást foglalt a hagyományos, belső égésű motorok betitása ellen Oliver Zipse, a BMW igazgatótanácsának elnöke.
A BMW legfelső vezetője a bajorországi Erlangenben tartott, a tekintélyes német gazdasági hetilap, a WirtschaftsWoche szervezésében rendezett, immár hagyományos innovációs napon mondott beszédet. Oliver Zipse óvott a belső égésű motorral szerelt gépkocsik tervezett betiltásától az Európai Unió országaiban.

Az igazgató szerint az autógyártás mind a termelés skáláját, mind szerkezetét tekintetve teljesen más képet mutat akkor, ha csupán egyfajta technológiára rendezkedik be. Éppen ezért nem arra van szükség, hogy csak elektromos meghajtású autókat gyártsanak, hanem ehelyett sokkal inkább a technológiai újításokra nyitott gyártás szükséges – fogalmazott a BMW első számú vezetője.

„Ha az autógyártásban a szén-dioxid-kibocsátást illetően minden évben 5 százalékos javulás elérése lenne a kötelező cél, annak jelentős mértékű pozitív hatása lenne az éghajlatra” – hangsúlyozta.

Ezzel szemben a belső égésű motorok betiltása olyan következményekkel járhat, amelyeket nem lehet kontrollálni – tette hozzá.

A legtöbb autógyártótól eltérően a BMW hosszú távon nem csupán az elektromos járművekre összpontosít, hanem különböző meghajtási technológiákra, így a belső égésű motorokra, a belső égésű és elektromos motorral egyaránt rendelkező hibridváltozatra, a teljesen elektromos meghajtású autókra, valamint a hidrogén meghajtású gépkocsikra.

Zipse szerint az elektromos autók töltéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése még hosszú évekig eltart. Sok országban ennek az infrastruktúrának a létrehozása nem valósulhat meg olyan gyors ütemben, mint ami a klímavédelem szempontjából szükséges lenne. Ezért lenne észszerű az elektromos autók mellett a hidrogén meghajtású autók gyártása is – hangsúlyozta az igazgató.

„A hidrogén ugyanis az egyetlen olyan nyersanyag, amely tartósan előállítható és tárolható” -– mutatott rá. Ezért a töltéshez nincs szükség külön saját infrastruktúrára, a jelenlegi állomások is használhatók a hidrogénnel tankolásra – érvelt Zipse.

Szerinte egy adott töltőállomás ebből a célból két nap alatt átalakítható. Az elektromos autók esetében nehezebb a helyzet, mert csatlakozást kell biztosítani a középfeszültségű hálózathoz, és minden autónak szüksége van töltőinfrastruktúrára. „Ez pedig már költséges. Megvalósítható, de nem kizárólagos megoldásként. És a megvalósítás túl hosszú időt vesz igénybe” – vélekedett.

„Ezért hiszünk egészen szilárdan a hidrogénben”
– hangsúlyozta az igazgató, aki szerint eljön a hidrogén meghajtású autók gyártása. „A BMW-nél ez meg fog történni, ebben egészen, egészen biztos vagyok” – jelentette ki.

Zipke elmondta, hogy a BMW hozzákezdett egy 100 hidrogén meghajtású autóból álló kisebb széria gyártásához, ezeket az elkövetkező években kell tesztelni. A gyár szerint a típus piaci bevezetése 2025 után elképzelhető.

A BMW vezetője számít arra, hogy recesszió köszönt be Németországban, ugyanakkor óv a pániktól.

„Recesszió jön. Ez mindig olyan drámaian hangzik. Valójában egy idő óta már nincs növekedés. A világ azonban nem áll meg, ha recesszió köszönt be” – fogalmazott a BMW elnöke.

Az igazgató az energiaellátást illetően is józanságra intett. Arra számít, hogy gázhiány miatt nem lesz termeléskiesés a BMW-nél vagy a beszállítóknál.

Németországnak erényeire, azaz a fegyelemre, a takarékosságra és a hatékonyságra kell támaszkodnia, és akkor előreláthatólag a várható gázszűkösséggel is megbirkózik – hangsúlyozta Oliver Zipse.

Az Európai Parlament júliusban szavazta meg azt azt javaslatot, hogy 2035 után az unió államaiban ne lehessen benzines és dízelmotoros autókat újonnan eladni. A parlament indítványát a tagállamok kormányainak is el kell fogadniuk. Több tagország -– köztük Németország is – már állást foglalt a hagyományos meghajtású autók 2035-től való kivezetése ellen.

Forrás