Mégis nyújt némi védelmet a BCG-oltás a koronavírus-fertőzés ellen?

A kutatók világszerte találtak összefüggést a BCG-átoltottság és a koronavírus-járvány terjedése között. Miközben egyre több kutatás ad bizakodásra okot, a WHO lehűtötte a kedélyeket. Az egészségügyi világszervezet bizonyítottság hiányára hivatkozva nem javasolja a BCG-oltást a Covid-19 elleni védekezésül. Németországban azonban már az egészségügyi személyzetet oltják a BCG egy továbbfejlesztett változatával, mert ők másképp látják.

Egyre több cikk, publikáció és kutatási eredmény jelenik meg arról, hogy kisebb mértékű az új koronavírus okozta halálozás azokban az országokban, ahol a tuberkulózis megelőzésére kifejlesztett újszülöttkori BCG-védőoltást a XX. század első felétől egészen napjainkig kötelező jelleggel alkalmazzák, ismertet egy nemrég napvilágot látott epidemiológiai vizsgálatot dr. Ruppert Mihály a Semmelweis.hu oldalon. Eszerint, ha a megfigyelés helytálló, Magyarország – ahol 1954 óta alkalmazzák az oltást – a kedvezőbb helyzetű országok közé sorolható. A járványtani megfigyelés bizonyítására a következő napokban, hetekben a világ számos pontján kezdődnek klinikai vizsgálatok.

A Covid-19 által okozott járvány hetek alatt pandémiává vált. Bár a fertőzés valóban minden földrészen jelen van, bizonyos országok között jelentős különbségek figyelhetők meg a vírussal összefüggő megbetegedési és halálozási mutatókban. Annak okát, hogy egyes országokban rendkívül magas, máshol pedig meglepően alacsony a koronavírus okozta megbetegedések és halálozások aránya, már számos kutató keresi. Újabb kutatási eredmények felvetették, hogy e jelenség hátterében – a kulturális normákban és az egészségügyi ellátás minőségében tapasztalható különbségek mellett – az eltérő oltási gyakorlat is szerepet játszhat.

Dr. Ruppert Mihály leírása szerint egy friss kutatás során azt találták, hogy a tuberkulózis, azaz a tbc megelőzésére kifejlesztett védőoltás, a BCG alkalmazása fordított összefüggést mutat a Covid-19-fertőzöttséggel, illetve a betegség lefolyásával. Azokban az országokban, ahol a BCG-oltási programot felfüggesztették (Spanyolország, Franciaország) vagy egyáltalán nem volt kötelező (USA, Dél-Hollandia, Olaszország), a vírusfertőzés meglehetősen nagy arányban követeli a betegek életét.

Magyarországon 1954 óta kötelező minden egészséges kisbabának a BCG-oltás, amit néhány napos korukban meg is kapnak. Viszont az 1954 előtt születettek (vagyis a 65 évnél idősebbek) nincsenek tömegesen beoltva. Ez az a korosztály, amelyikre egyébként is sokkal veszélyesebb a koronavírus-fertőzés. Ám nemcsak az 1954-ben és azután született babák kaptak vakcinát, hanem az iskolások nagy része is, ezenkívül kampányszerű oltások zajlottak egy-egy területen, ahol a tbc jobban elterjedt, tehát valószínűleg az 1954 előtt születettek egy része is megkapta a védőoltást. A kötelező BCG-t újszülöttkorban a mai napig élete első hetében minden gyereknek beadják.

A pontos mechanizmus, amelyen keresztül a BCG-vakcináció a tbc mellett a Covid-19 és egyéb felső légúti vírusfertőzésekkel szemben is védelmet nyújtana, jelenleg kevésbé ismert. Bizonyos állatkísérletes adatok a BCG-oltás hatását azzal hozzák összefüggésbe, hogy a vakcina olyan gyulladásos mediátorok képződését segíti elő, amelyek a nem specifikus vírusellenes immunitás hatékonyságát fokozzák. Ennek igazolására további alapkutatások szükségesek.

A BCG-oltás nemcsak a tbc elleni immunitást alakítja ki valamilyen mértékig, hanem immunrendszerünk szabályozását is befolyásolja: például a húgyhólyagrák kezelésében is használják a BCG-oltóanyagot, mivel az immunrendszer válasza miatt a ráksejtek ellen is képes hatékonyan fellépni. „A kutatási eredményeink szerint a BCG-vakcinának a veleszületett immunrendszerre kifejtett hatása összhangban van azokkal a tapasztalatokkal, miszerint az oltás előnyei meghaladják a tbc-vel szembeni védelmet. Ezek az immunrendszeri hatások rendkívül érdekesek és további kutatásokat tesznek szükségessé” – olvasható az idézett tanulmányban.

Tavaly szeptemberben, tehát még jóval a koronavírus-járvány kitörése előtt több mint 1300 olyan indonéziai résztvevő bevonásával végeztek vizsgálatot, akik tbc-s beteggel élnek egy háztartásban, és azt találták, hogy a BCG-oltás hatékonyabb és hosszabb ideig tartó védelmet nyújt, mint ahogy eddig hitték.

– Azt is felfedeztük, hogy a védőhatás összefüggött a különböző patogén baktériumokra adott veleszületett immunválasz jobb hatékonyságával, ami arra utal, hogy a BCG-oltás a vakcináknál ismert hagyományos mechanizmuson túl is fokozza a veleszületett immunsejtek aktivitását – mondta erről a kutatás vezetője. – A BCG-oltás hatásmechanizmusának pontosabb megértése segíthet új, még hatásosabb és biztonságosabb védőoltások kifejlesztésében. Eredményeink alátámasztják, hogy a fertőzéssel szemben ellenálló személyek valóban immunissá váltak, és nem a véletlennek köszönhető, hogy nem fertőződtek meg – tette hozzá.

A BCG egyébként nem úgy működik, mint a többi oltás, nemcsak a tbc ellen véd, hanem a betegség egyik szövődményét, az agyhártyagyulladást is meg lehet vele előzni. Egy dán antropológuspár, Peter Aaby és Christine Benn szerint a tbc elleni vakcina úgy fejti ki a hatását, hogy „edzi” az immunrendszert, és így nemcsak a tuberkulózist okozó baktérium, hanem egyes vírusok ellen is védelmet nyújt.

Németországban is feltűnt, hogy a volt NDK területén lényegesen kevesebb a koronavírus-fertőzött és a fertőzés következtében bekövetkezett elhalálozás, mint a nyugatnémet tartományokban, ahol a védőoltás nem kötelező. Német, ausztrál és holland tudósok ezért az egészségügyi személyzet oltását és tesztelését kezdték meg a BCG-oltás egy modernizált, továbbfejlesztett változatával, a VPM1002-vel. A német Max Planck Intézet által továbbfejlesztett BCG-vakcinát, a VPM1002-t először az egészségügyi személyzeten, majd a második körben az időseken tesztelik. A Robert Koch Intézet 50-80 százalékos védettséget vár a régi-új oltóanyagtól a koronavírussal szemben.

Ausztráliában négyezer orvost, ápolót és egyéb egészségügyi dolgozót immunizálnak a következő hetekben egy kontrollcsoporttal végzett klinikai vizsgálat során, és a tesztet a WHO is támogatja. Hollandiában már a múlt héten megkezdődtek a tesztek, első körben ezer egészségügyi dolgozót oltanak be a BCG-vel vagy placebóval, és ugyanazt fogják vizsgálni, mint az ausztrálok. Az Exeteri Egyetemen is bejelentették, hogy BCG-oltóprogramokat indítanak az idősek körében, hogy azt vizsgálják, megvédi-e őket a vakcina a betegségtől.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs bizonyíték arra, hogy a tuberkulózis ellen gyermekkorban beadott védőoltás megvédené az embereket a Covid-19 nevű vírussal szemben, olvasható a szervezet honlapján. Ezért bizonyítottság hiányában a WHO nem javasolja a BCG-oltást a Covid-19 elleni védekezésül. „Embereken és állatokon végzett kísérletek egyaránt bizonyítják, hogy a BCG-vakcinának a célzott betegségen kívül hatása van az immunrendszerre, de ezeket nem írták körül alaposan, és a klinikai jelentőségük sem ismert” – olvasható közleményükben, vagyis nem ellenzik, csupán keveslik a bizonyítékokat.

A WHO brit, francia és kínai kutatások alapján április 11-én frissítette a Covid-19-cel, a koronavírussal, a SARS-CoV-2-vel és a BCG-vel kapcsolatos tudományos adatbázisait és a klinikai kísérletek leírását tartalmazó adattárait. Eközben három olyan dokumentumot találtak, amelyeknek a szerzői összehasonlították, miként folyik le a Covid-19 betegség az olyan országokban, ahol rutinjelleggel alkalmazzák a BCG-oltást, illetve ahol nem. Azt tapasztalták, hogy ahol a csecsemők megkapják a BCG-vakcinát, onnan kevesebb igazolt fertőzöttet jelentettek. „Ezek a kutatások azonban jelentős eltéréseket mutatnak az ország népesedési jellemzői, az elvégzett koronavírus-tesztek aránya és a járványnak az adott országban érvényes szakasza miatt” – olvasható a WHO közleményében, amely ezért nem javasolja a BCG-oltást a koronavírus elleni védekezésben.

Evidens, hiszen nem is arra fejlesztették ki. Mi azonban bizonyítottság hiányában is bizakodhatunk, mivel azon országok közé tartozunk, ahol a lakosok kötelezően be voltak és vannak oltva ezzel a régi-új, ígéretes vakcinával. Kivéve esetleg a nagyon időseket, akik ezért most talán veszélyben lehetnek.

(demokrata.hu)