1952-ben a soknyelvű Pakisztánban az urdut nyilvánítottak hivatalos nyelvvé, s ezzel együtt sok más nyelvet háttérbe szorítottak, többek között a bengálit is. Az akkor még Pakisztánhoz tartozó Dakkában 1952. február 21-én diákok lázadtak fel, s tüntettek anyanyelvük, a bengáli nyelv használata mellett. Ennek emlékére, Banglades javaslatára az UNESCO 1999-ben határozott az anyanyelv nemzetközi napjának megtartásáról, amelyet 2000 óta minden év február 21-én tartanak meg. Az anyanyelv napját méltatták a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is, ahol a Filológia Tanszék Magyar Tanszéki Csoportja, illetve a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont idén is változatos programokat rendezett az esemény kapcsán. Idén a nemrég megjelent kiadványaik anyanyelvvel és nyelvhasználattal foglalkozó írásait mutatták be a megjelentek és az online bekapcsolódók számára. A kárpátaljai magyar közösségnek története során ritkán volt alkalma az élet napfényes oldalán sütkérezni, de szép dolgok is nőhetnek az árnyékban, hangzott el az előadáson. Csernicskó István, a főiskola rektora stábunk kérdésére hangsúlyozta, hogy ameddig anyanyelvünkön beszélhetünk, addig biztosított a magyar megmaradás is Kárpátalján. A bemutatott kiadványok jól tükrözik a Filológia Tanszék kutatásait, azok szemléletformáló hatását, illetve, hogy nyelvész, néprajzos, irodalmár együtt gondolkodik az anyanyelvén, az anyanyelvéről, zárta gondolatmentével a programot Csordás László az esemény moderátora.