Találkozó a nagymuzsalyi aranybánya területén

A Beregszászi járásban nagymuzsalyi aranybánya ügye a legvitatottabb téma az elmúlt 20 évben. Nagy érdeklődés övezi nemcsak politikailag, de az emberek félelmét kiváltó környezetszennyező hatást előidéző tényezők miatt is. Az eddig kibányászott halmoknál a Karpatszka Rudna Korporacija (Avellana Goldhoz tartozó úgymond ukrán leányvállalat) újabb munkálatokba kezdett. December 10-én a bányavállalat látogatási engedélyt biztosított, ahol a megjelenteknek hangsúlyozták, hogy a feldolgozás csak víz felhasználásával, centrifugák segítségével valósul meg, és a nagyobb környezeti veszélyeket jelentő feldolgozás nem a falu területén, hanem egy belső ukrajnai üzemben vagy külföldi üzemben történik.

A fentebb említett megnyugtatóan hangzó szavak ellenére a szakemberek azt állítják, hogy a meddőhányóban lévő anyag a hegyről lefutó vízzel egy-egy esőzés után olyan csatornába kerül, amely a mezőgecsei határba folyik, azoknak a mélyfúrású kutaknak a közelébe kerül, amelyek Beregszász vízellátását biztosítják.

Rahimov Ivan, az Avellana Gold termelési szakembere az ungvári TV21-nek adott interjújában elmondta, hogy a terület először nem teljesen volt alkalmas az általuk foganatosítani kívánt átmosási folyamatra, ám aztán különböző technológiával megoldották a problémát, fixálták a dombokat, így a vízrezervoár kapacitása 38 000 m³-re nőtt, amely csupán az egyik tartályhely a három közül. A zárt ciklikus átmosási folyamathoz a felhasznált átlagos vízmennyiség várhatóan 45 000 m³ tesz majd ki. Ezt a vízmennyiséget a vállalat saját maga részére folyamatosan biztosítani tudja, hiszen ‒ hangsúlyozta ‒ zárt ciklusú a folyamat. Az adott interjúban biztosított mindenkit arról, hogy semmilyen káros kémiai vegyület nem kerül a talajba, sőt sehová, hiszen maga a berendezés, amely az átmosást szolgálja, csak tiszta vízzel dolgozik. A továbbiakban elmondta, hogy az átmosás által keletkezett homokot bárhol fel lehet majd használni, akár az építőiparban is. A vízveszteséget, illetve annak talajba jutását különleges, úgynevezett partvonalakkal akadályozzák majd meg, vagyis teljesen izolálják a használt technológia által.

A terepszemlén szintén jelen volt Horváth László, a Beregszászi Járási Tanács alelnöke, aki tüzetesen végigjárta a vállalat képviselőivel a bánya területét, miközben kérdéseket intézett a vállalat képviselőihez az átmosási technológia, illetve a víznyerési folyamattal kapcsolatban. Interjújában elmondta tapasztalatit, illetve a kapott válaszokat a kérdéseire. Nagyjából ugyanazt tapasztalta, amit az Avellana Gold termelési szakembere elmondott: semmilyen kémiai anyag nem fenyegeti a lakosságot, csak tiszta vízzel dolgoznak centrifugás módszerrel, ami azt jelenti, hogy ledarálják a földet 0.2-0.4 mm nagyságúra, aztán ezt vízzel feldúsítják, majd a centrifugán keresztül a gép elkezdi pörgetni, ezáltal a benne lévő nehézfémek kicsapódnak, amelyeket „big bag” zsákokba helyeznek majd, és tovább szállítanak Ukrajna valamely területére vagy külföldre, attól függően, hogy üzleti szempontból hol éri meg jobban a vállalatnak. A végtermék pedig a felhasználható homok lesz.

Bár a biztonsági feltételeket és a technológiákat bemutatták a jelenlevőknek, további kételyek merültek fel, amelyek a korábbi tapasztalatokon alapulnak, hiszen az előző vállalat is addig működött, míg megérte nekik a kitermelés. A helyiek attól tartanak, hogy az utolsó szakasz lezárása után ismét a hegyen marad a kitermelt meddő.

TV21Ungvár/karpataljalap.net