Bazinagy aszteroida érkezik holnap a Földhöz

Az előzetes számítások szerint szabályosan súrolni fogja a Földet az a hatalmas felhőkarcoló méretű űrszikla, ami március 25-én, szombaton lesz legközelebb a Földhöz, bőven a Föld-Hold távolságon belül.

Szombaton este élőben is követhető lesz a földsúroló aszteroida

A 2023 DZ2 katalógusszámot kapott aszteroidát idén februárban fedezték fel a Kanári-szigeteken működő La Paloma obszervatórium csillagászai. Az elvégzett pályaszámítások szerint a 44-99 méter közötti átmérőjűre becsült méretes űrszikla a földpályát metsző, úgynevezett Apolló-típusú és fokozottan veszélyes aszteroidák közé tartozik.

Az aszteroida március 25-én, szombaton lesz legközelebb a Földhöz, mintegy 173 ezer kilométerre, vagyis kevesebb, mint a Föld és a Hold közötti távolság felénél.

(A Hold Földtől mért közepes távolsága 384 ezer kilométer, a szerk.)

Az aszteroida sebessége 28 044 km/óra az asztronómusok mérései szerint.

A 2023 DZ2 mérete és földközelsége miatt március 24-én pénteken este az északi féltekéről már kisebb teleszkópokkal is megfigyelhető lesz a délkeleti horizont felett.

Legalább 15 cm-es, vagy ennél nagyobb objektívátmérőjű amatőr műszerekkel is megpillantható a 2023 DZ2, a hazánkból jelenleg a kora esti órákban a déli horizont felett látható Orion, illetve a Canis Maior ( Nagykutya) valamint a Canis Minor (Kiskutya) csillagképektől keleti irányban. A Virtual Telescope Project szombaton magyar idő szerint este 19:30-tól élő közvetítésben fogja bemutatni a földsúroló aszteroidát.

Súlyos következményei lennének, ha a 2023 DZ2 lakott területen csapódna be

A 2023 DZ2 rendkívüli közelsége miatt sokak számára lehet nyugtalanító az a kérdés, hogy nem kell-e az űrszikla becsapódásától tartanunk. Az EarthSky csillagászati portálon közzétett, és az amerikai űrkutatási hivatal aszteroidafigyelő csoportja, a NASA Asteroid Watch közleményén alapuló cikk szerint a 2023 DZ2 elhaladása „tiszta” lesz, vagyis az aszteroida rendkívüli közelsége ellenére sem kell becsapódástól tartanunk.

A 2023 DZ2 három év múlva, 2026-ban kerül ismét földközelbe. A jelenlegi pályaadatok szerint 2026. március 27-én 1:430 lesz az esélye annak, hogy az aszteroida becsapódik a Földbe. Ha ez bekövetkezne és lakott területet érne a becsapódás, ennek súlyos következményei lennének. A 2023 DZ2 minimum háromszor nagyobb a 2013. február 15-én az oroszországi Cseljabinszk felett felrobbant aszteroidánál, aminek 17 méterre becsülték az átmérőjét.

A még a légkörben felrobbant és több darabra szétesett cseljabinszki meteor komoly károkat okozott; hétezer lakóépületben keletkeztek károk, és 1200-an sérültek meg a detonáció következtében. A 2023 DZ2 a méretéből adódóan ennél sokkal súlyosabb károkat okozna, ha becsapódna.

Egyre gyarapszik a potenciálisan veszélyes földközeli objektumok száma

A frissen felfedezett 2023 DZ2 eredetéről egyelőre nem sokat tudnak még a csillagászok. A pályaszámítások szerint a 2023 DZ2 keringési ideje 3,17 év, ebből pedig az következik, hogy az űrszikla a Mars és a Jupiter pályája közötti aszteroida-övből származhat. A NASA Földközeli Tanulmányok Központjának Sentry programja jelenleg 24 olyan eddig felfedezett aszteroidát tart nyilván, amelyek a földsúroló Apolló-típusú űrsziklák közé tartoznak, és potenciális fenyegetést jelenthetnek a Földre.

A csillagászati szakirodalom földközeli objektumoknak (Near-Earth Object, NEO) nevezi azokat az égitesteket (aszteroidákat, üstökösöket, vagy nagyobb meteoroidokat) amelyek pályája 1,3 Csillagászati Egység (CSE) távolságon belül metszi a földpályát, így elvileg fenáll az ütközés veszélye.

(Egy CSE egyenlő a Föld-Nap közepes távolsággal, vagyis kereken 150 millió kilométer, a szerk.) Az Egyesült Államok Kongresszusa még korábban arra kötelezte a NASA-t, hogy 2020-ig készítse el a 140 méternél nagyobb földközeli objektumok katalógusát.

A 140 méteres, vagy ennél nagyobb átmérőjű égitestek becsapódása már globálisan érzékelhető következményekkel járna, az 1 kilométeres vagy ennél nagyobb égitestekkel való ütközés pedig súlyos globális kataklizmát okozna.

A NASA jelenleg 800, egy kilométeres vagy annál nagyobb átmérőjű földközeli objektumot tart nyilván. A NEO-objektumok száma folyamatosan gyarapszik a rendszeres megfigyeléseknek köszönhetően.

(origo.hu)