Előrelépés a vírus elleni harcban: antitesteket termel szinte minden fertőzött

A SARS-CoV-2-vel kapcsolatban még mindig sok kérdőjel övezi az antitestek kimutatásán alapuló gyorstesztek hatékonyságát. A szerológiai tesztek, amelyek vérvétellel járnak, kulcsfontosságúak annak meghatározásában, hogy egy adott személy átesett-e már a fertőzésen. A kutatók és az orvosok – akik a vírus okozta Covid–19 tüdőgyulladásos betegség ellen küzdenek – szerint az is fő kérdés ezzel kapcsolatban, hogy aki átesett már a vírusfertőzésen, annak szervezete termel-e antitesteket, amelyek megvédik őt egy esetleges újrafertőzéstől.

A kutatók szerint minél több eseten alapuló vizsgálatokra van szükség ezeknek a tisztázáshoz, ezért örömteli, hogy egy friss kutatás viszonylag nagy mintán mutatta ki: a fertőzöttek szervezete szinte kivétel nélkül termel antitesteket.

A Nature Medicine című szaklapban megjelent tanulmány ezért arra ösztönözheti világszerte a kutatókat, hogy minél szélesebb körben végezzenek antitestteszteket, illetve vegyenek részt minél hatékonyabb és olcsóbb tesztek kifejlesztésében.

Sok szó esett már róla, de elevenítsük fel, mik is azok az antitestek. Az antitesteket a szervezet immunrendszere termeli, egy vírusfertőzés ellen harcolva. Ezek olyan, vérben található, nagy méretű fehérjék (immunglobulinok, röviden: Ig), amik egyrészt a szervezetbe kerülő fertőző mikroorganizmusok idegen molekuláit igyekeznek semlegesíteni, másrészt segítenek a testnek egy jövőbeni fertőzés elleni védekezésben is. Ezek jelenléte vérmintából kimutatható.

A koronavírus-fertőzést kétféleképpen lehet igazolni: a polimeráz-láncreakción (PCR) alapuló genetikai vizsgálat közvetlenül a vírus örökítő anyagát mutatja ki a páciens légúti (légcső vagy orr-torok) váladékából. Ez rendkívül megbízható, de csak akkor ad pozitív eredményt, ha még van a szervezetben aktív vírus – tehát a fertőzés jelenlétéről tudósít. A PCR az a referencia-módszer, ami alapján kimondják, valaki koronavírussal fertőzött-e.

A vérvétellel történő antitestvizsgálat során a vírus ellen termelődő ellenanyagokat mutatják ki, amelyek utalnak a vírussal való találkozásra. Az IgM típusú antitest korábban kezd termelődni, majd mennyisége csökken; a IgG típusú immunglobulin később kezd megjelenni, és tovább jelen van a vérben. A kettő arányából utólag meghatározható, hogy mikor zajlott a fertőzés.

Az újonnan megjelent kínai tanulmány 285 kórházban ápolt Covid–19-es beteg vérmintáinak elemzésén alapul, és a csunkingi orvosi egyetem kutatói arra jutottak, hogy a páciensek immunrendszere az első tünetek megjelenése után két-három héttel termelni kezdte a vírus elleni antitesteket. Azt egyelőre nem tudni, ezért további vizsgálatok tárgya kell legyen, hogy ezek a fehérjék mennyire hatásosak a vírus ellen és mennyi ideig nyújtanak védettséget, de a friss eredmények arra utalnak, hogy a Covid–19 betegségből felépülő emberek szervezete, immunrendszere jó eséllyel képes egy következő vírusfertőzést felismerni és ellene védelmet nyújtani.

A vizsgálat adatai szerint néhány kivételtől eltekintve a 285 páciens csaknem mindegyikénél ki lehetett mutatni az IgM típusú ellenanyagot: 40 százalékuknál már a tünetek megjelenése utáni egy héttel, két hét múlva meg már 95 százalékuknál. Emellett a vizsgált 285 páciens mindegyikénél kimutatták az IgG típusú antitesteket, amivel a kialakult immunitást szokás igazolni. A kínai kutatók az eredmények megerősítése érdekében további 69 beteg vérmintáit is elemezték, két páciens kivételével húsz napon belül ki lehetett mutatni az antitesteket.

(index.hu)