A beregszászi Rákóczi lovasszobor sztorija (videó)

2019 decemberében került a helyére II. Rákóczi Ferenc lovas szobra a beregszászi Budapest téren. Kárpátalján először száz évvel ezelőtt, Munkácson akartak lovas szobrot állítani a nagyságos fejedelemnek, de akkor ezt a trianoni események megakadályozták. A szobor helyére állítása nem volt egyszerű folyamat, hiszen először a talapzat tetején a csapok helyét jelölték ki, majd belefúrtak és helyére illesztették az alkotást. A bronzszobor súlya 1,2 tonna, ami megfelel egy átlagos személyautó súlyának. A hatalmas méretű lovas szobrairól ismert alkotó, a püspökladányi Győrfi Lajos akkor elmondta, hogy ez a tizenegyedik ilyen nagyságú munkája. A szobor avatására pár nappal később került sor. Beregszász központjába akkor egész Kárpátaljáról érkeztek vendégek, nem véletlenül, hiszen a vidéken mindig is élt a Rákóczi-kultusz. A II. Rákóczi Ferenc fejedelem az életben közel 190 centiméter magas ember volt és jól ki volt pödörve a bajusza. Az alkotás hiteles arckép alapján készült, melyet 1724-ben Mányoki Ádám festett Lengyelországban. Győrfi Lajos alkotása hamar Beregszász egyik jelképévé vált. Békeidőben találkozóhely, turistacélpont és a fiatalok is szívesen szelfiznek itt. Pláne a róla elnevezett II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatói. Az elmúlt években még a kárpátaljai magyarság identitását erősítő klip is készült itt, mely a háború kitörése után az egyik legtöbbet megosztott videó lett a közösségi oldalakon. A KMKSZ kezdeményezésére felállított szobor tehát fontos értéke lett a városnak, ahol rendszeresen megemlékeznek a nagyságos fejedelemről és az általa vezetett szabadságharcról egyaránt. Legutóbb március végén, a Rákóczi-napok alkalmával koszorúzták meg Kárpátalja talán legszebb és legismertebb lovas szobrát.