Május 1-jétől a rendőrség szigorúbban szankcionálhatja a gyorshajtókat, de eddig több kérdés is fölvetődött azzal kapcsolatban, a gyakorlatban mit is fog ez jelenteni. Óberling József ezredes, a magyar Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője a kreszvaltozas.hu-nak válaszolva tisztázta a felmerülő kérdéseket.
Miután a korszerű sebességmérő eszközök már pontos sebességértékeket mérnek, a rendőrség szakított azzal a gyakorlattal, hogy 100 km/órás sebességnél 3 km/órás, 100 km/óra fölött pedig 3 százalékos eltérést engedtek meg. Vagyis amilyen értéket a traffipax mutat, azt fogják hivatalosan is az autó sebességének tekinteni.
Ennek az autósok számára az a gyakorlati következménye, hogy már 1 km/órás sebességtúllépés is szankcionálható.
A gyorshajtást lehet szabálysértési, illetve közigazgatási eljárás keretében is elbírálni. Ha a sebességtúllépés nem éri el a közigazgatási bírság jogszabályban meghatározott alsó értékét, akkor szabálysértésről van szó, és a rendőr dönti el, hogy helyszíni bírságot alkalmaz, feljelentést tesz, vagy csak figyelmeztet.
Amennyiben a sebesség eléri vagy meghaladja a nevezett alsó értéket, akkor az dönti el a további eljárást, hogy az intézkedéskor megállítják-e járművet. Ha igen, úgy a jármű vezetőjét szankcionálják, ha nem, az objektív felelősség elve alapján a jármű üzembentartóját. De közigazgatási eljárásban nincs lehetőség mérlegelésre, mindenképpen meg kell fizetni a bírságot.
Óberling József pontosította azt a kérdést, hogy 1 km/órás sebességtúllépés esetén csak akkor számíthat-e a járművezető bírságra, ha megállítják.
Nem, ez így nem igaz. A kismértékű sebességtúllépéseket szabálysértési eljárásban vizsgálják. Itt is megvan annak a lehetősége, hogy a szabálysértési hatóság az eljárás során azonosítsa a járművezetőt. Persze az intézkedéseink során arra törekszünk, hogy a helyszínen tegyünk pontot az ügy végére – mondta a rendőr ezredes.