Több tucatnyi melegrekord dőlt meg Szibériában a héten, a szakértők szerint pedig jócskán benne van a kezünk a dologban.
Szibéria egyes részein máris rekordok dőlnek meg, ahogy a szélsőséges hőség szokatlan szélességi körökbe nyomul. Olyannyira jelentősnek bizonyul a változás, hogy múlt szombaton a hőmérséklet elérte a 37,9 Celsius-fokot Jalturovoszkban, ezzel a történelem eddigi legmelegebb napja lett, azóta pedig még számos hőmérsékleti rekord dőlt meg Szibériában.
Szerdán több eddigi melegrekord is megdőlt, többek között Bajevóban, ahol 39,6 és Barnaulban, ahol 38,5 Celsius-fokot mértek.
Tehát azt mondhatjuk, hogy ez valóban kivételes, és a régió történelmének legsúlyosabb hőhulláma – írta Maximiliano Herrera éghajlatkutató a Twitteren.
Ugyan csak tudományos elemzéssel lehet megállapítani, hogy az ember okozta éghajlatváltozásnak pontosan mekkora hatása van erre az eseményre, de azt tudjuk, hogy a globális felmelegedés szélsőségesebb hőmérsékleteket okoz.
Szibériában általában is nagy havi és éves hőmérséklet-ingadozások tapasztalhatók, de az elmúlt évtizedekben erős felmelegedési tendencia volt tapasztalható.
Szibéria a bolygó egyik leggyorsabban melegedő régiója, ahol a szélsőséges melegek egyre intenzívebbé válnak – mondta Omar Baddour, a Meteorológiai Világszervezet éghajlatfigyelési és -politikai szolgálatainak vezetője.
Samantha Burgess, az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának igazgatóhelyettese így fogalmazott a melegrekordról: ezek a hőhullámok komoly következményekkel járnak az emberekre és a természetre nézve, és egyre gyakrabban fognak előfordulni, hacsak nem csökkentjük gyorsan az üvegházhatású gázok kibocsátását.
De nem csak Szibériában volt rekordmeleg a héten, hiszen a hőség egész Közép-Ázsiában elterjedt. Herrera szerint április elején Türkmenisztánban 42 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek, ami szintén világrekord volt azon a szélességi fokon.
„Ez egy történelmi hőhullám, amely átírja a világ éghajlati történetét” – írta Herrera a Twitteren.