Az OceanGate négy napja elveszett merülőhajója, a Titan továbbra is vagy az óceán mélyén vagy a felszínen sodródva várja, hogy megtalálják. Az idő azonban vészesen sürget, a szakértők szerint a mentési esélyek ennyi idő elteltével egyre inkább a nullához közelítenek. A legfrissebb hírek szerint mostanra az Atlanti-óceánban négy kilométer mélyen, körülbelül negyed Magyarországnyi területen, a legmodernebb technikával zajlik a keresés. Mindeközben az utasoknak a becslések szerint csütörtökön végleg elfogy az oxigénje. A Hírradó.hu összegyűjtötte, amit a mentésről tudunk.
Fokozódik a versenyfutás az idővel: mostanra nemzetközi kutatóakció keretében keresik egyre nagyobb erőkkel az Atlanti-óceán északi részén eltűnt merülőhajót és annak öt utasát.
Szakértők szerint azonban a kanadai Új-Fundland partjainál jelet vesztett mélytengeri jármű oxigénje várhatóan legkésőbb csütörtökön végleg elfogy, a remény a túlélésre pedig vele együtt hal.
Hol tart a mentés?
Magát az akciót – amelynek van egy felszíni és egy vízi része – az Egyesült Államok parti őrsége vezeti, a helyi haditengerészettel és a kanadai parti őrséggel közösen, valamint a kanadai és az amerikai légierővel kötelékben.
Csütörtökön már összesen 10 kutató egységgel próbálnak a hatméteres búvárhajó nyomára bukkanni 25 ezer négyzetkilométer nagyságú területen. Az egységek között több távirányítású robot-tengeralattjáró és repülőgép, illetve olyan
hanglokátoros bóják is vannak, amelyek a hangokat akár négyezer méteres mélységben is érzékelik.
Nemrég Emmanuel Macron francia elnök elrendelte, hogy az Atalante kutatóhajó is csatlakozzon a kereséshez, amely egy olyan víz alatti robottal van felszerelve, amely akár 4000 méteres mélységbe is eljuthat.
A kutatási terület 700 kilométerre délre fekszik a kanadai Új-Fundland fővárosától és 1500 kilométerre keletre az Egyesült Államokbeli Cape Codtól.
Hogyan sikerülhet a mentés?
Alistair Greig, a University College London tengerészmérnök professzora két forgatókönyvet is felvázolt a mentőakció kimeneteléről.
- Mivel a tengeralattjárók általában rendelkeznek olyan ballasztsúllyal, amelyet vészhelyzetben ki tudnak engedni, a felhajtóerő segítheti a felemelkedésüket a felszínre. Ha kommunikációs és elektromos hiba történt, akkor a Titan valószínűleg valahol a felszínen lebeg, és várja a mentést.
- A másik forgatókönyv szerint viszont ha a hajótest szivárog, akkor súlyosabb a helyzet. Ha a Titan lesüllyedt a fenékre, és saját erőből nem képes felszínre emelkedni, nehezebben juthatnak le hozzá és az is kétséges, hogy a nyílásához csatlakozni tudnak.
Mivel nincs mód arra, hogy az öt embert egy másik tengeralattjáróra átszállítva megmentsék, az egyetlen reális esély, ha egy kifinomult, távirányítású járműre kábellel rákötik a merülőhajót, majd a felszínre húzzák, ahol az ajtaját fel tudják fúrni.
De még ez is hihetetlenül időigényes feladat, amely akár egy napot is igénybe vehet – és az idő az, amivel a Titan fedélzetén lévők nem rendelkeznek.
Mi történik, ha a Titan megsérül?
Ha a hajótest átszakad, a benne tartózkodók szinte azonnal áldozatul esnek a mélytengeri nyomásnak, a 3800 méteres mélységben körülbelül 380-szorosa a felszíni légnyomásnak.
Ha a búvárhajó az óceán fenekére süllyedt, akkor egy sor ismeretlen dolog van, ami megnehezíti a hajó megtalálását.
Az óceánfenék ugyanis sokkal zordabb, mint a szárazföld, a víz pedig egyáltalán nem homogén –
különböző rétegződésű szintjei és áramlatai vannak, nem beszélve a teljes sötétségről és a dermesztő, átlagban 4-5 Celsius-fokos hidegről.
Az alábbi videó jól szemlélteti az óceáni mélységet, amelyen az eltűnt búvárhajó tartózkodhat.
Mi történik az emberi testtel ekkora mélységben?
Az emberek körülbelül 15 percet élhetnek túl oxigén nélkül a vízben, bár már jóval korábban elveszítik az eszméletüket, a levegő hiánya miatti maradandó agykárosodás pedig pár perc után beáll.
- Ha búvárhajó teste megreped, az óriási nyomás miatt az emberi szervezet összeomlik. A létfontosságú szervek összenyomódnak, a dobhártya beszakad. Majd az ember megfullad.
- A mélytengerben uralkodó nagy nyomáson a test belső kémiai összetétele is megváltozik. Ennek következtében a nitrogén, amely a belélegzett levegő részét képezi, az erekben oldottabbá válik és felhalmozódik, majd gyakorlatilag kilöki az oxigént a vérből – ezáltal az ember szintén megfullad.
- Ha pedig mindez nem lenne elég, a nagy mélységben uralkodó hideg miatt az emberi test gyorsan kihűl, a fellépő hipotermia miatt pedig a szervezet működése leáll.
A kilátások tehát ennyi idő elteltével kifejezetten rosszak, ezt erősíti a tény, hogy a mélytengeri mentések hatékonysága egyébként is kirívóan alacsony. A CNN szerint az eddigi legmélyebb mentés 1973-ban történt, akkor két személyt sikerült felhozni csupán 480 méterről a Pisces III búvárhajóról.