Mit tehet, akit erőszakkal vittek be a hadkiegészítő parancsnokságra – jogászok tanácsai

Az Oroszország által Ukrajna ellen indított teljes körű invázió folytatódása miatt a hadiállapot és az általános mozgósítás van érvényben, és szinte minden nap érkeznek hírek arról, hogy a területi toborzási és szociális támogató központok munkatársai megsértik az emberi jogokat – nyilatkozta csütörtökön Rosztiszlav Kravec ügyvéd, a Kravec és társai ügyvédi iroda vezetője az rbc.ua hírportálnak.

A kiadvány emlékeztetett arra, hogy gyakoriak az olyan esetek, amikor a hadköteleseknek az utcán adják át a behívót, majd erőszakkal a területi toborzási és szociális támogató központba viszik őket a katonai orvosi bizottság elé állítás vagy „adategyeztetés” céljából. A legtöbben nem tudják, hogyan reagáljanak az ilyen helyzetekben, és mit nem szabad tenniük.

Mint Kravec hangsúlyozta, semmi estre sem szabad vitatkozni, és még inkább dulakodni azokkal, akiknél fegyver van. Ennek minden érintett számára rossz vége lehet – tette hozzá. „Ha az illető életben marad és sértetlenül megússza az incidenst, büntetőjogi felelősségre vonható hatósági személy ellen elkövetett testi sértésért, ami túllépte a szükséges önvédelem határait” –figyelmeztetett. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a katonáknak nem áll jogukban ellenőrizni a személyi okmányokat, ezért mindig rendőröknek kell lenniük velük.

Elmondása szerint annak a hadkötelesnek, akit erőszakkal vittek be a területi toborzási és szociális támogató központba joga van: tájékozódni a fogva tartásáról és fogva tartásának okairól a központban; rendőrséghez fordulni (hívni a rendőrséget), és követelni, hogy az védje meg jogait és tisztázza a helyzetet; követelni ügyvéd ingyenes biztosítását; feljelentést tenni olyan bűncselekmény elkövetéséről, amely a büntetőtörvénykönyv 371. cikkelyének hatálya alá esik (jogellenes fogva tartás, törvénytelen előállítás, házi őrizetben vagy őrizetben tartás).

„Ha valakinek sérülést okoztak vagy megütötték, érdemes a rendőrséghez fordulni bűncselekmény elkövetésének tényállása miatt. Ezenkívül lehetőség van a jövőben bírósághoz fordulni annak érdekében, hogy a területi toborzási és szociális támogató központ munkatársainak cselekményét törvénytelennek ismerje el, és erkölcsi kártérítést ítéljen meg az államtól” – mondta el Andrij Sabelnyikov, az egyik ügyvédegyesület ügyvezető partnere.

Lehetőség szerint rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel is fel kell venni a kapcsolatot – telefonon felhívni őket, és a következőket kérni: forduljanak annak a kerületnek, járásnak a bíróságához, ahol a területi toborzási és szociális támogató központ található; bejelentést tenni a nyomozási bírónak (a kialakult helyzettel kapcsolatban).

„A Büntetőtörvénykönyv 206. cikkelye szerint mindegy, hogy szombat vagy vasárnap van. Az emberi jogok bíróság általi védelméről van szó. Bármely bíróság, ha olyan információhoz jut, hogy az állami hatóságok jogellenesen tartanak őrizetben egy személyt, köteles azonnal határozatot hozni ennek a személynek a bíróság elé állításáról, és tájékoztatásáról, hogy milyen indokok alapján tartják fogva. Követeljék tehát a hozzátartozóiktól, hogy forduljanak bírósághoz, és követeljenek a bíróságtól megfelelő végzést. Menjenek a bíróságra, és követeljék a 206. cikkely alapján, hogy vitessék a bíróságra a fogva tartott személyt, és tájékoztassák, hogy milyen indokkal vették őrizetbe. A személy semmit ne írjon alá, és ne menjen sehova. Ha aláírják helyette, akkor büntetőjogi felelősségre vonják az aláírót. Csak bírósági határozattal lehet őrizetbe venni személyeket” – mutatott rá Rosztiszlav Kravec.

A hasonló helyzetekben tapasztalattal rendelkező ügyvédek hangsúlyozzák, hogy a területi toborzási és szociális támogató központban való fogva tartása alatt a hadkötelesnek semmilyen körülmények között sem szabad a következőket tennie: bármilyen dokumentumot aláírni (ügyvédi javaslat nélkül); katonai orvosi vizsgálaton részt venni (a helyzet tisztázásáig).

Dmitro Vinnickij ügyvéd szerint, ha egy személyt illegálisan tartanak fogva, beszállítanak és fogva tartanak egy katonai egység területén, „a felelős személyek cselekményei a büntetőtörvénykönyv 141. cikkelyét (törvénytelen szabadságmegvonás vagy emberrablás) vagy a 141-1. cikkelyét (kényszereltüntetés), amely személy letartóztatásának, őrizetbe vételének, elrablásának vagy szabadságától való megfosztásának minősül a letartóztatás, őrizetbe vétel, emberrablás vagy szabadságmegvonás tényének vagy a személy tartózkodási helyére vonatkozó információk ezt követőt tagadásával bármely más formában. Köztudomású, hogy az államhatalmi és helyi önkormányzati szervek (valamint tisztségviselőik) csak a hatályos törvények és Ukrajna Alkotmánya alapján, hatáskörükön belül és annak megfelelő módon kötelesek eljárni.

„Tekintettel arra a tényre, hogy Ukrajna jogszabályai a behívók kézbesítésére jogosult személyeknek csak a kézbesítés jogát biztosítják, hajthatnak végre más cselekményeket, meg kell érteni, hogy más cselekmények elkövetése, például őrizetbe vétel és/vagy személy motozása, személy elleni erőszak alkalmazása, mozgásszabadság korlátozását, a területi toborzási és szociális támogató központnak történő kényszerátadása nem törvényes, ezért az ilyen cselekmények a bíróság által jogellenesnek minősíthetők” – magyarázta Olekszandr Kamsa ügyvéd.

A területi toborzási és szociális támogató központ munkatársai csak behívók kézbesítésére jogosultak. Minden más személy elleni cselekmény (fogva tartás vagy házkutatás, erőszak alkalmazása, a szabad mozgás korlátozása stb.) jogellenesnek minősül. Ugyanakkor a személy őrizetbe vétele és a területi toborzási és szociális támogató központba kényszerrel történő szállítása jogszerűnek minősül abban az esetben, ha az illető korábban behívót kapott, de nem jelent meg. „Ha valakinek behívót kézbesítettek, hivatalosan eleget kell tennie az abban foglaltaknak – meg kell jelennie a területi toborzási és szociális támogató központban, és teljesítenie kell az ott érvényes követelményeket” – zárta ismertetését Rosztiszlav Kravec.

(vb/rbc.ua)