A Kárpátaljai Református Egyházkerület 100. évfordulóját méltatták

A Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) 1923-ban, a trianoni békadiktátumot követően jött létre. Október 29-én emlékzsinat keretében a beregszászi református templomban méltatták a századik évfordulót, ahol felidézték az eltelt száz év fontosabb eseményeit, megemlékeztek a KRE első püspökéről, Bertók Béláról. A jubileumi eseményen a két XX. századi világháború közötti években még egy országban élő gyülekezetek egyházkerületeinek püspökei is hirdették Isten igéjét: Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, valamint Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, s a számos vendég között jelen volt és tolmácsolta igei üzenetét Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke is.

Isten igéjét a 100. zsoltár alapján Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdette, a zsoltárossal biztatva Kárpátalja reformátusságát: „Ujjongjatok, mert nem akármilyen száz esztendő van mögöttetek! Ez a száz esztendő olyan, amelyben ott volt az Úr előtt minden történés, minden szereplő és minden mellékszereplő is. Az ő tekintete előtt zajlott mindez, és ebben a száz esztendőben is ott volt maga az Úristen is veletek.”

Danku Gábor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főgondnoka az önálló kárpátaljai egyház száz évvel korábbi létrejöttének körülményeiről beszélt bevezető történelmi visszatekintésében. Kárpátalja (Podkarpatská Rus) 1920-ban jön létre, a területére került református egyházközségek három egyházmegyéhez tartoztak, amelyek közül a Máramaros-Ugocsai és a Beregi Református Egyházmegyék a Tiszántúli, az Ungi Református Egyházmegye pedig a Tiszáninneni Református Egyházkerület része volt korábban. „Miután a magyarországi egyházhoz tartozás lehetősége végleg bezárult, továbbra is kérdéses maradt, hogy a felvidéki egyház újonnan alapított Tiszáninneni Egyházkerületéhez csatlakozzanak-e, vagy önálló egyházkerületet hozzanak létre. 1921 augusztusában a gyülekezetek szavazásra hívták híveiket, hogy döntsenek az önálló egyházkerület és a Tiszáninnenihez való csatlakozás között. A beérkezett érvényes szavazatok mindegyike a kárpátaljai egyházkerület mellett foglalt állást. Október elején, az Ungi Református Egyházmegye ungvári közgyűlésén a Kárpátaljához került gyülekezetek leváltak az új felvidéki egyházkerület egyházmegyéjéről és létrehozták az új, kárpátaljai Ungi Egyházmegyét. A Kárpátaljai Református Egyházkerület alakuló közgyűlésére 1922. október 31-én, Beregszászban került sor, ahol megszavazták az egyházkerület megalapítását, de a tisztségviselőket nem választották meg. […] 1923. április 17-én megválasztották a gyülekezetek Bertók Béla munkácsi lelkészt az egyházkerület első püspökének, György Endrét pedig főgondnoknak” – emlékezett a száz évvel korábbi eseményekre a jelenlegi főgondnok. Majd összehasonlította az akkor lelkészjavadalmakat a mostaniakkal, az egyház által akkor és most fenntartott intézményeket bizonyítva a fejlődést, előrelépést.

Az emlékzsinatot Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke nyitotta meg, majd Baksa Dávid csapi lelkész felolvasta Balog Zoltánnak, a Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi elnökének üdvözlő levelét.

Orosz Zsolt zápszonyi, bakosi és újbátyúi református lelkész az első kárpátaljai püspök, Bertók Béla életét mutatta be előadásában.

Dr. Hadnagy István, a Beregi Református Egyházmegye főgondnoka imádságában hálát adott az élő Istennek „mindazért a kegyelemért, szeretetért, megtartatásért, amiben részeltetted a Te itt élő népedet, nemzedékeken át” – fogalmazott az egyházmegye főgondnoka. Majd a mezővári Kovács család alkotta BorzsaVári zenekar dicsérte Istent az alkalomhoz illő dalokkal és református énekek előadásával.

Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke igei szolgálatában azt üzente, hogy legyen áldott és boldog hitvallása a kárpátaljai reformátusságnak és magyarságnak, hogy jó az Isten. Minden körülmények között és minden élethelyzetben jó, és ez nem attól függ, hogy éppen most milyen helyzetben van a kárpátaljai reformátusság és magyarság, hanem Isten azért jó, mert az ő szeretete örök és végtelen. Elmondta, hisz abban, hogy a mostani élethelyzetből is ki fogja a kárpátaljaiakat hozni, meg fogja szabadítani az ő népét, és áldássá teszi ezen a helyen.

Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke köszöntő beszédében elmondta: „Mi folyamatosan imádságos lelkülettel vagyunk a kárpátaljai történésekkel kapcsolatosan. Az elmúlt időszak történései megérintették a felvidéki magyarságot és reformátusságot is, az összetartozás tudata mindenféle tekintetben megjelent. Egy történelmi léptékű adakozás indult el a kárpátaljai testvérek megsegítésére…” – mondta el Felvidék református püspöke, hangsúlyozva: „Velünk van az Isten, és ő tart meg bennünket. Forduljunk hozzá örömmel, reménységgel és bizalommal!”

Zán Fábián Sándor püspök zárszavában kijelentette: „Higgyétek el, ha hűségesek maradunk az Isten igéjéhez, akkor itt élet marad és élet lesz. Ide vissza fognak vágyni. Itt ki kell tartani, hogy legyen helye az innen elmenteknek, hogy hazajöhessenek majd…”

Az emlékzsinaton vendégként jelen voltak a szomszédos egyházkerületek püspökei mellett azok főgondnokai is, a magyar állam képviseletében Bacskai József ungvári magyar főkonzul és Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezetője, Orosz Ildikó és Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke és rektora, valamint a főiskola több tanára, Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, Zubánics László, az UMDSZ elnöke, Horkay László nyugalmazott püspök, valamint a kárpátaljai egyház nyugalmazott esperesei, lelkipásztorai és az egyházkerület intézményeinek vezetői.

Az emlékzsinat a kárpátaljai reformátusok hitvalló éneke és nemzeti imádságunk, a Himnusz eléneklésével ért véget.

(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)