Dr. Mihalec Gábor párterapeuta előadása a beregszászi MCC-ben

A viharálló családi kapcsolatok hét titkáról beszélt dr. Mihalec Gábor párterapeuta a Mathias Corvinus Collegium Beregszászi Képzési Központjában, ahol népes közönség előtt egy igen izgalmas kutatást osztott meg a hallgatósággal, melyet még a koronavírus-járvány első hullámában készített. Arra kereste a választ, mi az oka annak, hogy míg egyes házasságok felfelé íveltek és nyomás alatt is összetartóak tudtak maradni a párok, addig mások párkapcsolata meggyengült az összezártság miatt.

A válaszok alapján kirajzolódott hét tényező, amely bármilyen helyzetben segíti a párokat átlendülni a nehézségeken. A terapeuta ezt hét kulcsnak nevezi, melyek közül a kommunikációt és a konfliktuskezelést kiemeli, hiszen mint mondja: „Egy érzelmi kapcsolatot, nem lehet érzelmek nélkül működtetni…” A beregszászi előadása végén dr. Mihalec Gábor röviden összefoglalta számunkra az elhangzottakat.

– „Mai előadásom tematikája a karantén első hullámában született, amikor is az én életidőm alatt először az egész világ átélte, hogy mindenki ugyanannak a nyomásnak a terhe alatt szenvedett és azt figyeltem meg, hogy ebben a nyomáshelyzetben is voltak párok, családok, akik felfelé haladtak tovább a kapcsolatuk minőségében. Míg mások – ők voltak természetesen többen – elindultak lefelé a lejtőn. Ahhoz, hogy kiderítsem, hogy mi teszi a különbséget e két csoport között, végeztem egy kutatást, amiben közel 1 300 embert kérdeztem meg arról: Hogyan élik meg a bezártságot? Mik azok a tényezők, amik segítségükre vannak? Mik gátolják őket? A kutatás végére kikristályosodott hét olyan tényező, ami nagyon világos, megragadható különbséget tesz a két csoport között. Ezekről szólt ez az előadás.

A hét tényező, ha gyorsan sorba vesszük őket: 1. Kimondani az érzelmeinket, beszélni az érzelmeinkről. 2. Higgadtnak maradni. Ennek nemcsak a felhívását mondtam el, hanem a hogyanját is, hogy milyen technikákkal őrizhetjük meg a nyugalmunkat, higgadtságunkat. 3. Gyengéd kapcsolódás. Ide az intimitás is bele szövődik. Hogyan hat az intimitásunkra a stressz, és ezt tudjuk-e jól kezelni, hogy az ne szétválasszon, hanem még jobban összekapcsoljon bennünket. 4. Tartalékokat képezni. Anyagi síkon is. 5. Rend és ápoltság szerepe. Amikor körülöttünk minden összeomlani látszik, és annyi minden van, amit nem tudunk befolyásolni, akkor kezdjünk el kontrollálni azokat a dolgokat, amelyek felett igenis van befolyásunk. Én döntöm el, hogy fogat mosok-e, megborotválkozok-e. Én döntöm el, hogy rendet rakok-e az otthonomban. Mert ha rendet rakok, akkor elkezdem kontrollálni azt, amire van befolyásom és jobban meg tudok küzdeni azzal a sok-sok mindennel, amire nincs ráhatásom. A felsoroltakon kívül még két tényezőt találtunk, ami befolyásolja, hogy mennyire tudunk jól kijönni a válsághelyzetekből, és csapatként együttműködni. 6. Érzelmi elérhetőség. Az én fájdalmam, szomorúságom vajon megérinti-e a családtagjaimat? Vajon aktiválja-e a védelmező rendszert az otthonunkban? Vagy mindenki elszigetelődik egymástól és elkülönülten, egyedül kell megküzdjön a problémáival. 7. A reményfaktor. Amikor bezárul minden ajtó, akkor én látok-e valakit vagy valamit az ajtókon túl. Nevezhetjük ezt hitnek, vallásosságnak, spiritualitásnak, de nagyon fontos tényező az, hogy akik bele tudnak valakibe kapaszkodni a bajban, azok nagyobb valószínűséggel fogják jól átvészelni a válsághelyzeteket, mint azok, akik csak a saját erejükre támaszkodhatnak” – vázolta röviden a kutatása során beazonosított és az előadásban részletesen is kifejtett hét tényezőt dr. Mihalec Gábor, amelyeken, ha tudunk változtatni, a párkapcsolatunkat jobbá tehetjük.

A vajdaságból származó pszichológus elmondta még, hogy szíve mélyéből együtt tud érezni a háború nehézségeit elviselni kénytelen kárpátaljai családokkal, akik a behívótól félnek, vagy szétszakítottságban kell élniük, mert a hozzátartozójuk a fronton van, vagy egy másik országban. Ő, 1992-ben, a délszláv háború idején valami hasonlót élt át, mint amiről ma a beregszásziak beszámoltak. „Tudom, hogy milyen ez, mert átéltem tinédzserként nagyon hasonló élményeket. Amikor egy ilyen helyzetben vagyunk, akkor tényleg nem marad más, mint az amire van ráhatásunk, akkor abban megélni a ráhatásunkat és nem feladni, nem bedobni a törölközőt. Nem megengedni, hogy ez úgy ránk telepedjen, hogy már semmilyen jövőképet ne lássunk. Ha vannak gyerekeink, őértük is érdemes összeszednünk az utolsó csepp lelkierőforrásunkat, hogy őértük megpróbáljuk ezt átszínezni…” – üzente a szakember.

Dobsa Beáta, a Mathias Corvinus Collegium Beregszászi Képzési Központjának vezetője elmondta, hogy az elmúlt három évben számos, korábban kevésbé tapasztalt nehézséggel kellett szembenéznie a kárpátaljai családoknak. Az MCC beregszászi központja által, a képzési programjaikban részt vevő gyerekeknek és szüleiknek már a háború kezdetétől felajánlott mentálhigiénés segítség folytatásaként arra gondoltak, hogy olyan elismert pszichológusokkal szeretnék megörvendeztetni a kárpátaljai közönséget, akik jó tanácsaikkal remélhetőleg segíteni tudják a kárpátaljai családokat. Dobsa Beáta elmondta még, hogy a mostani előadást követően, két hét múlva, december 8-án dr. Hevesi Krisztina szakpszichológus, egyetemi oktató tart majd előadást az MCC Beregszászi Képzési Központjában.

(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)