73 éves korában elhunyt Fodor Géza kárpátaljai költő, esszéíró, nyugalmazott pedagógus. A költő Dercenben született 1950. október 6-án. Tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Munkácson folytatta, ahol 1967-ben érettségizett. Az ungvári területi nyomdánál dolgozott 1970-től, ugyanebben az évben vették fel az Ungvári Állami Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára. A 80-as évektől kezdve tanárként tevékenykedik. Fodor Géza első kötete 1987-ben debütált Széltükör címmel. Írásait a József Attila Irodalmi Stúdió Lendület rovatában jelentette meg a Kárpáti Igaz Szóban. 1988-ban a József Attila Alkotóközösség alapító tagjai volt. 1990-ben belépett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségbe. 2002-től az újraindított Együtt folyóirat szerkesztőbizottságában tevékenykedett. Elnyerte a Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma és a Hernádi Porcelángyár Manufaktúra díját. Írásai kárpátaljai, magyarországi, szlovákiai és romániai magyar folyóiratokban, antológiákban jelentek meg. Írt színművet, esszét, fordított orosz verseket. A Hamvazó hold a jávoron című gyűjteménye 2006-ban, hatvanadik születésnapjára jelent meg. Háromszor is elnyerte az Együtt Nívódíjat. „A kárpátaljai magyar irodalom megalapozói közül Fodor Géza költői világa elsősorban markáns egyediségével fogja meg az olvasókat. – írta róla Penckófer János, kortárs író.