Szvjatoszlav Sevcsuk ukrán nagyérsek: El kell ítélni az ukrajnai háborús bűnöket

Az ukrán görögkatolikus egyház feje, Szvjatoszlav Sevcsuk kijev–halicsi nagyérsek és Visvaldas Kulbokas érsek, ukrajnai apostoli nuncius beszélt az ukrajnai helyzetről az Szükséget Szenvedő Egyház (ACN) pápai jogú segélyszervezet által szervezett konferencián – közölte a Vatican News.

A konferenciát az ukrajnai fegyveres konfliktus kezdetének 10. évfordulójához – amely 2014. február 20-án a Krím és Kelet-Ukrajna egyes részeinek megszállásával kezdődött –, valamint a 2022-es teljes körű invázió második évfordulójához kapcsolódóan rendezték. Az alapítvány, amely a 2024-es nagyböjti kampányát Ukrajnának szentelte, azért rendezte meg az eseményt, hogy többet tudjon meg arról a helyzetről, amellyel a keresztények szembesülnek az országban.

Február 24-én lesz két éve annak, hogy Oroszország 2022-ben megszállta Ukrajnát és kitört a háború. A halálos áldozatok száma tovább emelkedik, ahogy a pusztítás mértéke is annak a konfliktusnak köszönhetően, amely valójában tíz évre nyúlik vissza, a Krím Oroszország általi annektálásával.

Szvjatoszlav Sevcsuk nagyérsek, az ukrán görögkatolikus egyházfő a Szükséget Szenvedő Egyház pápai jogú alapítvány által szervezett sajtótájékoztatón a jelenlegi helyzetre reflektálva fájlalta a tragédiát, amely továbbra is sújtja népét és országát.

A teljes körű orosz invázió óta eltelt csaknem két év alatt a harcok és a légicsapások közel 22 ezer civil áldozatot követeltek, és mintegy 17,6 millió ukránnak nagy szüksége van humanitárius segítségre. Körülbelül 6,2 millió ember menekült el Ukrajnából, és több mint 5 millióan kényszerültek hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni, mivel a bombázások mindennaposak.

Nagyon fontos elítélni a háborús bűnöket – mondta Őboldogsága a konferencián, felidézve példának a bucsai mészárlást, és figyelmeztetett, hogy ha észrevétlenek maradnak, a háborús bűnöket világszerte meg fogják ismételni. Ez az ítélet – hangsúlyozta a nagyérsek – azt jelenti, hogy határozottan nemet mondunk a háborúra.

Sevcsuk nagyérsek különösen elítélte, hogy gyermekek és családok halnak meg, és emlékeztetett arra, hogy a háború kezdete óta több mint 500 gyermek halt meg és több mint 1200-an sebesültek meg. Azt is kárhoztatta, hogy számos ukrán gyermeket deportáltak Oroszországba, és sok családot szétválasztottak. Arról is beszélt, hogy az ország leginkább elpusztított területein tilos egyháza jelenléte, megjegyezve, hogy Kelet-Ukrajnában nincsenek papok, és az emberek nem mehetnek be a templomokba, amelyek ajtajait lepecsételték. Megjegyezte, hogy a mérhetetlen szenvedés ellenére, mint Egyház „reményt adunk népünknek”, miközben háláját fejezte ki azért, hogy a világméretű szolidaritásnak köszönhetően „Ukrajnában senki sem halt meg humanitárius okokból”, például éhezés vagy szomjúság miatt.

A konferencián felszólalt Ukrajna apostoli nunciusa, Visvaldas Kulbokas érsek is, aki rámutatott arra, hogy akik Ukrajnában jártak, hazatérve „képtelenek beszélni”, mert „annyira megrázta őket, amit láttak.” A nuncius figyelmeztetett az ország oktatási válsághelyzetére is, felvázolva, hogy már négy éve „az ország nagy részén, először a járvány, majd a teljeskörű invázió miatt, nincsenek iskolák”. Emellett kiemelte a humanitárius szervezetek, különösen az ACN nagyszerű munkáját, de sajnálkozott, hogy a kisebb karitatív szervezeteknek „fel kellett adniuk”, mert gyakran kifogytak a pénzből, és gondjaik voltak a határátkeléssel vagy az ellátmányok szállításával. A nuncius kiemelten megemlékezett a tíz évvel ezelőtt kezdődött háború óta fogságban tartott ukrán görögkatolikus papokról: Velük vagyunk, és a napot úgy kezdjük, hogy imádkozunk értük.

Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelőcsoportja (HRMMU – United Nations Human Rights Monitoring Mission in Ukraine) szerint – amely figyelemmel kíséri az országban uralkodó emberi jogi helyzetet és nyilvánosan beszámol róla –, 2024 januárjában legalább 641 civil halt meg vagy sebesült meg Ukrajnában, és ezzel folytatódik a 2023 decemberétől tapasztalható tendencia, miszerint a polgári áldozatok száma növekszik.

Az ENSZ statisztikái azt is mutatják, hogy a civil áldozatok száma januárban 37 százalékkal volt magasabb, mint 2023 novemberében, főként az orosz fegyveres erők országszerte fokozódó, rakétákkal és „öngyilkos” drónokkal végrehajtott támadásai miatt. Tekintettel arra, hogy ezek a támadások a frontvonaltól távol eső területeket érintenek, megnőtt a megölt és megsebesült gyermekek száma. A családok is nagyobb arányt képviselnek a frontvonaltól távol eső áldozatok között, mivel sok családot gyermekeikkel együtt evakuáltak a frontvonalon lévő településekről. Az ENSZ küldöttsége igazolta, hogy januárban 40 gyermek vesztette életét vagy sérült meg, míg novemberben csak 18-an.

Két évvel a február 22-i teljeskörű invázió után az ACN 630 projektet hagyott jóvá, köztük 117 szentmisetámogatási projektet, összesen több mint 16,5 millió euró értékben, hogy Ukrajna-szerte segítse a Katolikus Egyházat mindkét rítus esetében. Az ACN jótevői nagylelkűségének, imáinak és áldozatvállalásának köszönhetően mind 2022-ben, mind 2023-ban Ukrajna volt az ACN által világszerte a legtöbbet támogatott ország. Több mint 2200 kitelepített ember részesült közvetlen humanitárius segélyben az ACN jótevőinek köszönhetően.

(vasarnap.hu)