A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe és a tavasz eljövetelének köszöntése is. Egyházi, családi és közösségi ünnep, amelyhez talán a legtöbb magyar népszokás és hagyomány kötődik. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola filológiai tanszéke érdekes és hagyományőrző szaknapra invitálta az érdeklődőket. A filológia campus aulájában Kész Margit, a Magyar Tanszéki Csoport docense mutatta be a hagyományos húsvéti kosarat. Elmesélte a jelenlévőknek, hogy mi és miért kerül bele, továbbá, hogy az ételek milyen jelentőséggel bírnak, milyen hiedelmek kapcsolódnak hozzájuk. A jelenlévők a hagyományos húsvéti ételeket meg is kóstolhatták. A tanszék munkatársai előre elkészítették a sárga túrót, a sonkát, a kolbászt és a pászkát is. Közben a kézműveseknél is folyt a munka, hiszen a húsvét elengedhetetlen része a hímes tojás. Jana Ida, salánki tojáshímző az arra a vidékre jellemző viaszos hímzés módszerének titkát osztotta meg az érdeklődőkkel. Ezek a hímesek kétféle módon készülnek: hagymahéjas, illetve arany- vagy bronzporos technikával. Mindkét technikához azonban előbb egy kicce nevű eszközt meleg viaszba mártogatnak, és ezzel felrajzolják a mintát a tojásra. A másik tojásdíszítési módszer, amit bemutattak, az a karcolt volt, ami Nagyberegre jellemző. Precíz és türelmes munkát igényel ez a díszítési forma, hiszen éles eszközzel kell a motívumokat karcolni a tojásra, legyen az szike, tű, vagy kés. Az egyenes vonalak nem, viszont a kör forma, a virágminta már kihívást jelent, azonban kellő odafigyeléssel gyönyörű tojások születhetnek a karcolt módszerrel is. Fontosak az ilyen és hasonló alkalmak, hiszen amellett, hogy közelebbről is megismerhetjük értékes hagyományainkat, a közösség ezáltal jobban összekovácsolódik.