ENSZ: az éghajlatváltozás okozta „extrém hőségjárvány” elleni cselekvésre van szükség

António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön, néhány nappal a világszerte mért rekordmagas hőmérsékletek után, felszólította az országokat, hogy lépjenek fel az éghajlatváltozás okozta „extrém hőségjárvány” ellen.

„Az elmúlt vasárnap, hétfő és kedd a három legmelegebb nap volt a feljegyzések kezdete óta. A világnak szembe kell néznie a növekvő hőmérsékletek jelentette kihívással” – hangsúlyozta António Guterres, az ENSZ főtitkára.

Az éghajlatváltozás miatt a hőhullámok világszerte gyakoribbak, intenzívebbek, és tovább tartanak. Az idei év eltelt szakaszában a hőség miatt 1300 ember halt meg a mekkai zarándoklaton, mintegy 80 millió gyermek iskoláját kellett bezárni Afrikában és Ázsiában, a Száhel-övezetben pedig rekordmagas volt a kórházi ápolások és halálesetek száma.

2023 júniusa óta minden hónap melegebb az előző évek megfelelő hónapjához képest a földön azóta, hogy 1940-ben elkezdték a feljegyzéseket – közölte a Copernicus, az Európai Unió éghajlatváltozási szolgálata.

Az ENSZ sürgette, hogy a kormányok ne csak az éghajlatváltozást előidéző, fosszilis üzemanyagokból a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentsék, de fokozzák a legsérülékenyebbek – közöttük az idősek, a várandós nők és a gyermek – védelmét is, és szavatolják a munkások biztonságát. A világ dolgozóinak több mint 70 százaléka – 2,4 milliárd ember – van kitéve az extrém hőség magas kockázatának a Nemzetközi Munkaügyi Intézet (ILO) által csütörtökön közzétett jelentés szerint.

Afrikában a dolgozók megközelítőleg 93 százaléka van kitéve az extrém hőségnek, az arab országokban pedig 84 százalékuk – áll az ILO jelentésében. Az extrém hőség világszerte évente majdnem 23 millió munkahelyi sérülést, illetve mintegy 19 ezer halálesetet okoz.

„Emberi jogi alapon meg kell védenünk a dolgozókat” – mondta Guterres.

A világszervezet főtitkára felszólította a kormányokat, hogy biztosítsák a hőség ellen a gazdaságukat, az olyan kritikus ágazatokat, mint az egészségügy és az épített környezet. Egyes kutatók becslése szerint 2050-re az extrém hőség körülményei között élő városi szegények száma 700 százalékkal nő. Az ENSZ most első ízben adott ki globális felszólítást az extrém hőség elleni fellépésre.

„Politikai jelzésre van szükségünk, és ez az” – hangsúlyozta Kathy Baughman Mcleod, a Climate Resiliance for All nevű, extrém hőséggel foglalkozó nonprofit szervezet főigazgatója.

„Ez annak az elismerése, hogy milyen nagy és milyen sürgős ez a probléma. Ez annak az elismerése is, hogy nem mindenki érez egyformán, de ugyanazt azt árat fogja érte megfizetni” – tette hozzá.