Hogyan fognak tanulni gyermekeink az iskolákban szeptember 1-jétől?

Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter egy eligazításon elmondta, hogy az új tanév kezdetével kapcsolatos ajánlások legkésőbb tíz napon belül elkészülnek.

„Az oktatási és tudományos minisztériummal közösen dolgozzuk ki a megfelelő szabályokat és algoritmusokat. Egy héten, maximum tíz napon belül tájékoztatást adunk arról, hogy milyen feltételek mellett és hogyan fognak gyermekeink tanulni a következő tanévben” – mondta az Egészségügyi Minisztérium vezetője. Hozzátette, hogy előírják mind a távoktatás, úgy a hagyományosra valamint a két tanulási forma kombinációjára vonatkozó feltételeket is. Szerhij Skarlet ideiglenesen kinevezett oktatási és tudományos miniszter kijelentette, hogy a minisztérium az új tanév kezdetére több verziót készít elő. Ezt a múlt héten LB.ua-nak adott interjújában mondta el.

„Fogalmam sincs, hogyan lehet az első osztályos gyermekeket távoktatásban tanítani. Lehetséges, hogy ha romlik a helyzet, akkor ismét távoktatás lesz. Az első osztályosoknak szocializálódniuk kell. Alternatív megoldásokat dolgozunk ki. Lehet, hogy vegyes formájú lesz az iskolai látogatás – részben offline, részben online. Lehetséges, hogy a gyerekek felváltva, délelőttös és délutános műszakok lesznek. Nemcsak a higiéniai feltételek, hanem az oktatás feltételeit is ki kell dolgozni ahhoz, hogy a gyermekek szocializálódjanak” – mondta Szerhij Skarlet. Elmondása szerint csak a távoktatás a tanulók „társadalmi elárvulásához” vezethet.

Viktor Ljasko, országos tisztifőorvos a napokban a BBC News Ukraine-nak adott interjújában azt mondta, hogy szeptember 1-jétől a gyermekek egyes tantárgyakat távoktatásban, a többit hagyományos formában tanulhatják.

„Szükséges lehet korlátozni a gyermekek egyidejű jelenlétét az osztályban. Olyan lehetőségeken dolgozunk, mint például a matematikát az osztályteremben tanulják, a történelmet pedig távoktatásban. Vagy műszakokban. Azt hiszem, kidolgozzuk ezeket a modelleket. Szinte lehetetlen előre megjósolni a szeptemberi járványügyi helyzetet. Felkészülünk a legrosszabb forgatókönyvre, a távoktatásra, a köztes lehetőségekre és a gyermekek teljes visszatérésére az iskolába” – mondta Viktor Ljasko.

Amint azt az országok tapasztalatai, amelyek már újraindították az oktatást és a vezető egészségügyi szervezetek ajánlásai mutatják – lehetséges és szükséges az offline oktatás újraindítása. Vannak olyan országok, ahol a gyerekek már visszatértek az iskolába. Például Dániában és Finnországban, még a tavasz végén. Ezért figyelembe kell venni tapasztalataikat. Az iskolák megnyitását ezekben az országokban az a tény motiválta, hogy az oktatáshoz való jog meghaladja az iskolába való visszatérés egészségügyi kockázatait. A kormányok arra a tényre összpontosítottak, hogy az oktatási folyamattól való elszakadás rendkívül negatív következményekkel járhat a tanulók (akik között sok a migráns) egyre növekvő egyenlőtlensége szempontjából. Tehát úgy döntöttek, hogy mindent megtesznek ennek elkerülése érdekében. Ezekben az országokban az oktatási intézmények megnyitása fokozatosan történt, és a gyermekek életkorától függött. Először a kisiskolások számára nyitották meg az oktatási intézményeket. A fő tényező, amely ezt meghatározta, az a rendelkezésre álló bizonyíték volt, hogy a gyermekek csekély szerepet játszanak a SARS-CoV-2 vírus terjedésében.

Mindkét országban számos intézkedést megtettek a vírus terjedésének megakadályozására. Ezek magukban foglalták a reggeli találkozások és a tízórai cseréjének tilalmát valamint új, megelőző intézkedéseket vezettek be, például a délelőtti és délutáni műszak bevezetése, az intenzív takarítás és fertőtlenítés valamint a kézmosás gyakorlata.

Dániában, ahol az osztályban átlagosan 20 tanuló van, az osztályokat két vagy három kisebb csoportra osztották, és ahol lehetséges, az órákat szabadban tartották meg. Néhány parkot reggeltől délig erre a célra tartottak fenn, valamint konferencia-központokat, múzeumokat és könyvtárakat. A tanulók kisebb csoportokra való felosztásának hátrányai is voltak, többek között, hogy ez meghosszabbította a tanárok munkaidejét és munkaerőhiányhoz vezetett.     Bevezetésre került a fizikai távolságtartás gyakorlása is – az asztalokat 2 méterre egymástól helyezték el, a tanulóknak legalább két óránként kezet kell mosniuk, az oktatáshoz használt eszközöket naponta kétszer fertőtlenítették. Egyes iskolákban pót WC-t és mosdókat helyeztek el. Hogy lecsökkentsék fertőzés kockázatát, sok iskolában csökkentették az óraszámot vagy néhány napra bezárták. A szülőket nem engedték be az iskola épületébe, külön bejáraton kellett közlekedniük. Ezenkívül az oktatási folyamatban bevezették azt a szabályt, miszerint minden olyan gyermek vagy szülő, akinél a betegség még enyhe tüneteit észlelik, nem mehetnek iskolába. A veszélyeztetett csoportba tartozó gyermekeket, szülőket és tanárokat felkérték, hogy maradjanak otthon. A dán kormány felkérte a családokat, hogy hagyják otthon gyermekeiket, ha legalább egy szülő pillanatnyilag nem dolgozik. Új kommunikációs csatornákat hoztak létre a helyzet gyors nyomon követése érdekében. Dániában forródrótot hoztak létre az iskolák számára az új szabályok megismertetésére. Az iskolába való visszatérést nem kényszerítették. A szülők dönthették el, mikor térjen vissza a gyermek az offline oktatásra.

Míg egyes kormányoknak a világjárvány időszakában sikerült megtalálni a kiutat, sőt folytathatták a képzést, addig mások csak a felkészülést kezdték meg. Ukrajna továbbra is késik ez a döntés. Ahelyett, hogy végül is eldöntenék és elkezdenék az előkészületeket, a gyermekeket, a szülőket, a tanárokat és mindenkit, aki az oktatási folyamatban részt vesz, bizonytalanságban tartják. Ez időpazarlás, amelyet fel lehetett volna használni az előkészítésre.

NEWSMAKER