Ki fogja újjáépíteni az országot?

A háború okozta demográfiai válság miatt Ukrajna a külföldi migránsok erőforrásait használhatja fel az ország újjáépítésére. Olena Suljak, a parlament állami, helyi önkormányzati, területfejlesztési és városrendezési bizottságának elnöke elmondása szerint Ukrajnában 40%-kal csökkent a munkaképes lakosság száma a háború előtti időszakhoz képest, közölte az RBC-Ukrajina. Suljak hangsúlyozta, hogy a külföldi munkaerő bevonása a demográfiai veszteségek leküzdésének és a nagyszabású újjáépítési projektek megvalósításának fontos elemévé válhat.

Olena Suljak kifejtette, hogy jelenleg körülbelül 31,1 millió ember él az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken, szemben a teljes körű invázió előtti 37,3 millióval. Körülbelül 6 millió ukrán tartózkodik külföldön menekültként, többségük fiatal nő és gyermek, valószínűleg nem mindenki tér vissza hazájába.

„Ez nemcsak az újjáépítés, hanem az ország működésének alapelvei számára is kihívás. A gazdaságnak, az infrastruktúrának, a munkaerőpiacnak és az állami politikának alkalmazkodnia kell az új valósághoz” – mondta Suljak. Az ország helyreállításához minden lehetséges eszközt be kell vetni, beleértve az ukránok hazatérését külföldről. Kiemelte ugyanakkor, hogy érdemes realistának lenni, és megfontolni a külföldi migránsok bevonásának lehetőségét az újjáépítési projektekbe.

A munkaerőért cserébe az EU negatív társadalmi és büntetőjogi következményekkel nézett szembe a migránsok beáramlása miatt

Suljak megjegyezte, hogy sok fejlett ország, többek között az EU, a migrációt használja fel a népesség elöregedésével és a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák megoldására. Ha Ukrajna komoly háború utáni fellendülést tervez, akkor valójában nincs más választása – olyan migrációs politikát kell választani, amely számba veszi más országok hibáit. A fő hangsúlyt az újjáépítéshez szükséges szakemberek bevonzására kell helyezni.

Suljak Románia példáját hozta fel, amely az EU-csatlakozás után ázsiaiakat kezdett alkalmazni, mivel a munkaerő kivándorolt ​​a nyugati országokba. Izrael is hasonló stratégiát alkalmazott, Nepálból hívott munkásokat a mezőgazdasági szektorba. Az EU országaiban a migráns munkavállalók jelenleg a teljes munkaerő több mint 12%-át teszik ki.

Az EU-s országok mély válságot élnek át a más országokból érkező migránsok miatt, akik magukkal hozták kultúrájukat, szokásaikat, és gyakran nem akarnak asszimilálódni, a hatályban lévő törvények szerint élni vagy az új országokban dolgozni. Ez pedig komoly kihívás az EU számára, amely problémák, társadalmi elégedetlenség, gazdasági és kriminogén gondok egész sorával jár.

Munkaerőhiány nem csak az építőiparban van

Suljak elmondása szerint Ukrajnában egyre súlyosabb a szakképzett munkaerő hiánya, különösen olyan területeken, mint az építőipar és az ipar.

Olena Suljak megjegyezte, hogy a háború miatt Ukrajnában a munkaképes lakosság száma 40%-kal csökkent a háború előtti szinthez képest. Különösen szembetűnő a munkaerőhiány az építőiparban és az iparban. Az építőiparban a munkaerőhiány meghaladja a 30%-ot. A probléma megoldására Afrikából és Ázsiából, például Nepálból, Indiából, Bangladesből, Pakisztánból és a Fülöp-szigetekről kezdtek munkásokat alkalmazni. Elmondása szerint a munkáltatók 60%-a nehézségekbe ütközik a képzett szakemberek felkutatása során. A szervizmunkásokra, sofőrökre, rakodókra és szerelőkre van a legnagyobb kereslet, ez a probléma a felújítás során csak fokozódni fog.

Átképzési és oktatási programokra van szükség

Suljak kiemelte, hogy fontos szempont a lakosság átképzése. Sok nő kezdett el a hagyományosan „férfi” szakmákat elsajátítani, és a belföldi menekültek, akikből 4,6 millióan élnek Ukrajnában, szintén új szakmák elsajátítására kényszerülnek. A hivatalosan regisztrált 1,2 millió veterán esetében átképzésre is szükség lesz.

A parlamenti képviselő kiemelte, hogy az ország újjáépítése során leginkább keresett szakterületekre oktatási programokat, gyakorlati helyeket kell kidolgozni. Ebbe a folyamatba be kell vonni az ukrán és nemzetközi oktatási intézményeket, magánoktatási intézményeket és nemzetközi szervezeteket.

Okszana Csopak