Évtizedek és persze nagyon sok pénz szükséges a háború sújtotta ukrán területek aknamentesítéséhez

Az ukrán kormány célja, hogy tíz éven belül a potenciálisan szennyezett területek legalább 80 százalékát visszaadja a gazdasági hasznosításnak. Ez a feladat azonban Ukrajna számára hatalmas anyagi és technológiai befektetést igényel, amelyet nemzetközi együttműködés és innováció nélkül szinte lehetetlen teljesíteni.

Ukrajna területei jelenleg a világ legjobban aláaknázott régiói közé tartoznak. A háború által érintett vidékek aknamentesítése évtizedeket vehet igénybe, miközben a költségek és a munkaerőhiány folyamatos kihívásokat jelentenek.

Az elsődleges becslések szerint 2022 elején Ukrajna 174 ezer négyzetkilométer potenciálisan szennyezett területtel rendelkezett. Időközben 35,5 ezer négyzetkilométert sikerült megtisztítani és újra használatba venni. A legnehezebben hozzáférhető területek, például a folyók, természetvédelmi övezetek és városi infrastruktúra, még hátra vannak. Az optimista célkitűzések ellenére nemzetközi szakértők szerint akár száz évbe is telhet, mire Ukrajna teljesen aknamentes lesz.

A probléma mértékét súlyosbítja a modern haditechnológia használata. Az ellenség távoli aknatelepítő eszközökkel, drónokkal és műanyag aknákkal dolgozik, amelyek felderítése hagyományos eszközökkel szinte lehetetlen.

A háborús technológiák intenzitása Ukrajnában példa nélküli: a földet nemcsak aknák, hanem fel nem robbant lövedékek, rakéták és dróntámadások maradványai szennyezik – magyarázza Vlad Kozak, a MinesEye dróntechnológiát fejlesztő ukrán szakember.

Ukrajna: gazdasági és emberi veszteségek

Az aknák nemcsak közvetlen életveszélyt jelentenek, hanem jelentős gazdasági károkat is okoznak. A Tony Blair Institute for Global Change becslése szerint Ukrajna évente több mint 112 milliárd dollárt veszít a szennyezett területek miatt, főként az agrárszektor exportkiesése és a helyi adóbevételek csökkenése miatt. Ez nagyjából az éves GDP 5,6 százalékának felel meg. A tisztítási munkák elhúzódása tovább növeli ezeket a veszteségeket.

Emberi életekben mérve a veszteségek szintén drámaiak:

• közel 300 civil vesztette életét és
• több mint 900 ember sérült meg az elmúlt két évben aknák és fel nem robbant lőszerek miatt.

Ezek a számok különösen súlyosak a frontvonalhoz közeli térségekben, ahol az aknák napi veszélyt jelentenek a lakosságra.

Költséges és kihívásokkal teli az aknamentesítés

Az aknamentesítés drága és időigényes folyamat.

Egy négyzetméternyi terület megtisztítása 3-5 dollárba kerül, hektáronként akár 30-50 ezer dollár is lehet.

 Az ukrán mezőgazdasági földek megtisztítására fordított költségek elérhetik a 3–5 millió dollárt négyzetkilométerenként. Az államnak és a magánszektornak is jelentős kihívás ennek finanszírozása.

A nemzetközi partnerek, köztük az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán, több mint egymilliárd dollárt biztosítottak az aknamentesítési projektekre, de a szükséges összeg ennek sokszorosa.

Minden nemzetközi támogatás rendkívül értékes, de az igények messze meghaladják a rendelkezésre álló forrásokat – ismerte el Julija Szviridenko, Ukrajna gazdasági minisztere.

A munkaerőhiány szintén akadályozza a folyamatot. Jelenleg 69 minősített operátor és körülbelül 4 ezer aknamentesítéssel foglalkozó szakember dolgozik az országban, miközben legalább 10 ezerre lenne szükség. Emiatt felmerült az is, hogy nőket, fogyatékkal élőket és veteránokat is bevonnának az aknamentesítésbe. Az ukrán kormány új programokat is indított a szakemberek képzésére, köztük az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) támogatásával megvalósított projekt, amely háborús veteránok számára is lehetőséget biztosít a szakma elsajátítására.

Jelenleg tíz jelentkező van minden egyes aknamentesítő képzésre kiírt helyre, ami jól mutatja, hogy az emberek mennyire elkötelezettek – nyilatkozta Szviridenko.

Innovációk és technológiai előrelépések

Az aknamentesítés felgyorsítására Ukrajna jelentős innovációkat vezetett be. 2023-ban még egyetlen nehézgéppel sem rendelkeztek, ám ma már 151 gép áll rendelkezésre, köztük az ukrán fejlesztésű Zmij (Kígyó – a szerk.) robot, amely naponta akár kéthektárnyi területet is képes megtisztítani.

A gép távirányítással működik, és minimális emberi beavatkozást igényel, ezzel jelentősen csökkenti a veszélyt az operátorok számára.

A dróntechnológia szintén áttörést hozhat. A speciális magnetométerrel felszerelt drónok pontosan feltérképezik az aknaveszélyes területeket. Ezek az eszközök segítenek előkészíteni a terepet a nehézgépek számára, így csökkentve a költségeket és az időigényt. A mesterséges intelligencia és a műholdas képalkotás is része a stratégiai tervnek. A számítógépes látástechnológiák gyorsítják az információfeldolgozást, így a prioritást élvező területek gyorsabban azonosíthatók.

Az MI alkalmazása lehetővé teszi, hogy a szezonális változások ellenére is pontosan meghatározzuk az aknamentesítésre szoruló zónákat – közölte Ihor Bezkaravajnij, a Humanitárius Aknamentesítési Központ felügyelőbizottságának elnöke.

Ukrajna célja, hogy az innovációk és a nemzetközi együttműködés révén a világ egyik leghatékonyabb aknamentesítési stratégiáját alakítsa ki. Az új technológiák, a helyi gyártás ösztönzése és a képzési programok egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ország tíz éven belül visszaadja a szennyezett területek jelentős részét a gazdaságnak.

(vg.hu)